Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 19°C Még több cikk.

A Szegedi Tudományegyetem és elődeinek története 1581-ig és Kolozsvárig nyúlik vissza

Szeged - A Szegedi Tudományegyetem szellemi-kulturális gyökerei 1581. május 12-éig nyúlnak vissza, amikor is Báthory István lengyel király, litván uralkodó és Erdély fejedelme megalapította a kolozsvári akadémiát, azaz egyetemet, universitast.
– 1945 után politikai okokból a kolozsvári örökséget és hagyományt sem emlegetni, sem kutatni nem volt szabad. Ez tabu téma volt. Az egyetemi polgárok zöme hosszú évtizedeken keresztül azt sem tudta, hogy a panteonban 1930-as években elhelyezett Báthory István mellszoborra miért vésték az „egyetemalapító" feliratot. A többség nem is volt tisztában azzal, hogy honnan származik a szegedi universitas – magyarázza Makk Ferenc történészprofesszor. – Így hát természetesen a feledés „jótékony homálya" fedte azt, hogy a fejedelem által 1581-ben alapított akadémia utódintézményéből jött létre 1872-ben a második magyar tudományegyetem Kolozsvárott, és ez költözött át 1921-ben Szegedre.

Fordulatot hozott Minker Emil gyógyszerészprofesszor, egyetemtörténész könyve 2003-ban, amelyben – korábbi szakmunkák alapján – a szegedi felsőoktatási intézmények integrációjával az ezredfordulón megszülető Szegedi Tudományegyetem eredetét 1872-n keresztül Báthory 1581-es akadémiaalapításáig vitte vissza. Ezt az alapgondolatot a 2007 tavaszán lezajlott szakmai viták során számos kutató, köztük Szögi László, a kiváló egyetemtörténész is jogosnak és indokoltnak minősítette. Kimutatta már akkor, hogy 1581-től 1872-ig olyan oktatási-szervezeti folyamatosság állapítható meg Kolozsvárott, ami az egyes intézményeket szervesen összeköti, hiszen az utódok rendre az elődökből nőttek ki, azokat folytatták, majd az 1872-es alapítású kolozsvári egyetem került át 1921-ben Szegedre, amely a mai universitas alapját képezi.

Egyetemi klinikasor a Tisza-parton - Az épületek születésekor került a Dóm téri panteonba Báthory István mellszobra, de az egyetemi polgárok zöme sokáig nem tudta, hogy miért vésték rá az ˝egyetemalap
Egyetemi klinikasor a Tisza-parton - Az épületek születésekor került a Dóm téri panteonba Báthory István mellszobra, de az egyetemi polgárok zöme sokáig nem tudta, hogy miért vésték rá az ˝egyetemalapító˝ feliratot. Fotó: DM/DV

Az akkori rektor által létrehozott, Makk Ferenc vezette egyetemtörténeti bizottság ezen szakvélemények alapján terjesztette a maga állásfoglalását az universitas szenátusa elé 2007. július 9-én. Az SZTE vezető testülete kimondta: az egyetem Báthory 1581-es akadémiája, az universitas utódjának tekinti magát, és eszmei alapítását 1581-re vezeti vissza. Ekkor két dátum került a szegedi egyetem címerébe: 1581: a kolozsvári eredet és 1921: a szegedi megtelepülés időpontja.

Monográfia

Rektori megbízás nyomán készítette el Szögi László és Varga Júlia, a két kiváló egyetemtörténész A Szegedi Egyetem és elődei története című monográfia első kötetét, amely az SZTE és jogelőd intézményei históriáját 1581 és 1872 között tárgyalja. A 430. évfordulóra most megjelent munka kitűnő tudományos teljesítmény, amely mintegy 400 oldalon, körülbelül kétszáz korábbi, 6 nyelvű szakirodalom felhasználásával, és nagy apparátussal a teljes forrásanyag értékesítésével készült el. A szegedi egyetem kolozsvári eredetét és örökségét szakmailag megnyugtató módon mutatja be, és igazolja annak történelmi tényét.

– A 430. évforduló, a kolozsvári eredet egyaránt büszkeséggel töltheti el ma universitasunk minden polgárát: a 30 ezer hallgatót, a 12 kar összes professzorát és munkatársát – fogalmaz Makk Ferenc professzor. – A felsőoktatási intézmények kiélezett versengése közepette felértékelődik az ősi hagyományok, a múlt szerepe, amelyekből megszületett a mai, nemzetközi hírű Szegedi Tudományegyetem.

Követ római kövek

– Az egységes múlttudat, a minőségi elemek jellemezték elődeink működését. Ezen értékek mentén határozottabban együtt tudunk működni ma is, hiszen a nehezedő helyzetben energiáinkat koncentrálni kell. Különben szétforgácsolódik az egyetem például a párhuzamos tevékenységek miatt – fogalmazott Pál József. A nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes szerint az az egyetemi közösség képes nehezebb környezetben is nagyobb erőfeszítésekre, amely a múltját egységesnek látja.

Nem véletlenül kezdődött tegnap Szegeden az egyetemtörténeti rendezvénysorozat a Római kori feliratok a 18. században Erdélyben című kötet bemutatójával. A szegedi és a veronai egyetem együttműködéseként elkészült kiadványban felvillan az 1700-as évek eleje: Erdély, ahol a törököktől visszahódított területen a bécsi udvar, pontosabban VI. Károly elindított egy régészeti mozgalmat, melynek célja volt felmérni, mi maradt a régi értékekből. Ott az antik múlt és a római hódítás Dáciában, de benne foglaltatik Erdély is, amely példát szolgáltat a különböző népek – magyarok és románok – együttélésére, továbbá megjelennek az osztrákok a császár révén és az az olasz katonai intellektuális erő, amely ezt a régészeti tevékenységet megvalósította, és lehetővé tette, hogy e kövek megőrződjenek. A tegnap bemutatott kötet egy 18. századi kódex fakszimile kiadása, a hozzá kapcsolódó témájú, mai kutatók eredményeit felvonultató tanulmányokkal. Így a római kövek nem csak a múlt követei. Érdekes adalék, hogy az Erdélyben a 18. században megtalált római feliratú kövek egy része szállítás közben épp Szegednél süllyedt a Tiszába, s maradt azóta is a folyó medrében. Így Erdély, Kolozsvár és Gyulafehérvár, Szeged és Verona kerül össze – szimbolikusan utalva az szegedi egyetem eredetére, gyökereire és kapcsolataira.

Olvasóink írták

  • 2. öregvegyész 2011. május 14. 15:29
    „Minker Professzor úr jó barátom volt több évtizedig: Ha elolvassák a könyvét Ne eröltessék a jogfolytonosságot. Mert a hajdanvolt kolozsvári egyetem ebek harmincadjára jutott---akkor is olyan össszetartóak voltunk mint ma...A jezsuita intézetek nem állami,hanem határozott célúak voltak Ha gondolkodnának ,hogy a Habsburgok nem csak gyalázatosak,hanem országépítők is voltak akkor érdemes lenne számba venni a Selmecz-bányai Akadémiát,azt hogy a vasút az egyetem alapitás évében érte el Kolozsvárt: Hogy az ottani egyetemen nem voltak nemzetiségi kérdések,hogy ezzel valósult meg az 1848-as követelés:Unió Erdéllyel. Hogy micsoda kítűnő tanári kara volt és éveken belül korszerű intézetei lettek(Közben a Monarchia végig háborúzott
    És az utolsó szó jogán: Klebelsberg .agya magyar Göttigát,magyar Dahlemet álmodott. Nézzék ma ma hol vagyunk ettől a felépítményben és az eredményekben Ünneplünk,felvesszük a talárt és a láncokat. Kúlsőségekben hiány nincs Csak hát az egyetem falakból és emberekből áll és itt kevés a fal és még kevesebb az ember”
  • 1. tol 2011. május 12. 23:21
    „GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
    "Nom du nom! Rompez! "”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesebbet lopnak a boltokból

Sokkal kevesebb bolti lopás történik Magyarországon a tavaly augusztusban elfogadott új szabálysértési törvény életbe lépése óta. Tovább olvasom