Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

A szegediek és a kínai tőke

Huszty András, a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos a napokban szegedi látogatása során arra biztatta a helyi vállalkozókat, hogy tudásukat váltsák tőkére Kínában, hozzanak létre vegyes vállalatokat az ázsiai országban. Túl kell lépni azon, hogy Kínát a kínai étteremmel és az olcsó textilbolttal azonosítsuk – jelentette ki a kormánybiztos.
Az állam a színpadot építi, az előadást más játssza Huszty András. Fotó: Karnok Csaba
Huszty Andrást, az MFB Rt. korábbi vezérigazgatóját, a Malév volt elnökét 2002-ben kérte fel Medgyessy Péter akkori miniszterelnök arra, hogy a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztését koordinálja. A napokban, amikor Szegeden termelőüzemekben – a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt.-ben és a Szilánk-cégcsoportnál – járt, egyben felmérte a terepet is, hogyan ajánlhatja ő a kínaiak figyelmébe a Tisza-parti várost, és fordítva: milyen kínai tőke települhet Csongrád megyébe. Amiben ő segíteni tud, az a partnerek összehozása: „az államnak az a feladata, hogy megépítse a színpadot, de az előadást már nem neki kell játszania". Huszty András vállalja a színpad felépítését.

A szakértő szerint – a lapunkban is közölt esetleges textilipari befektetésekkel ellentétben – a kínai tőke sokkal inkább a szórakoztató elektronikában és a gépiparban keresi a helyét. A Kínával folytatott export és import összetételének például több mint a 80 százaléka volt gép és gépipari alkatrész 2005-ben – mondta Huszty András. Ez egyben azt is jelzi, hogy nemcsak abban kell gondolkodni, hogy a hatalmas Kína fektet be nálunk, hanem hogy a magyar tőke milyen lehetőségeket találna Ázsiában, akár pénz-, akár szellemitőke-befektetésben, vegyes vállalatok létrehozásával. A Szilánknál maradva: a szegedi üvegipari óriás szállíthatna az elképesztő méretű kínai építkezésekhez.

A kormánybiztos elmondta, járt egy helyen Kínában, ahol annyi paprika termett, mint a teljes hazai termés egyharmada. Ott arra kérték, segítsen egy technológia átadásában, hogy feldolgozhassák a paprikát, vagyis Erős Pistát állítsanak elő belőle és azt eladhassák. Egy kacsatelepen pedig azt látta, hogy már magyar génállománnyal szaporítják a szárnyasokat. Kínának, mint egy falat kenyérre, úgy lenne szüksége a szegedi tudásra, például a biotechnológiai eredmények hasznosítására. Túl kell lépni azon, hogy Kínát a kínai étteremmel és az olcsó textilbolttal azonosítsuk – jelentette ki a kormánybiztos.

Ma még az a gátja a kapcsolatok kialakulásának, hogy nem ismerjük egymást – mondta Huszty András. Más kultúráról, más nyelvről van szó, és más a tempó is, lassabban születnek a döntések. „Ők" azt mondják, ötezer éve kereskednek, nem értik, hová kell sietni, így nem is szeretik, ha sürgetik őket. Rá kell szánni az időt az ismerkedésre.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A város újítja fel a Hágit

Az önkormányzat újítja fel a Hágit, mert a Kelemen utcai épület tulajdonosai nem kezdtek hozzá a… Tovább olvasom