Délmagyar logó

2018. 02. 21. szerda - Eleonóra 0°C | 4°C Még több cikk.

A szegények segítői

Szeged - „Szegénységben él Magyarországon a gyerekek 20 százaléka. A nagycsaládosoknál még ennél is rosszabb a helyzet." E hír nyomába eredtünk: szegedi helyzetképet kértünk sokgyermekesektől, civilszervezetektől, valamint az önkormányzati hivatal szociális és családvédelmi irodájától. Itt a segélyt kérők számánál többen foglalkoznak a szegények segítésével.
– Szegény az, aki annak vallja magát. Így is mondhatnám, mert annyira viszonylagos, kit is tekinthetünk ma szegénynek Magyarországon – mondja Simon Andrea. A három gyerekét egyedül nevelő ásotthalmi asszony, a Magyar Szegénységellenes Hálózat dél-magyarországi régiós vezetője azért számokkal is szolgál. Szerinte a nyugdíjminimum 28 ezer 500 forintos összege az egyik iránytű: ahol ennél kevesebb az egy hónapban egy főre jutó összeg, ott szegénységről beszélhetünk. Különösen, ha a család nem saját lakásban él, hanem bérleményben. Mutatja a 2004-ben alakult, a szegénység témájával foglalkozók együttműködésének fejlesztését célul tűző Hálózat kiadványát, amely szerint 2005-ben a gyermektelen háztartások 10, míg a gyermekesek 21 százaléka élt szegénységben. A legveszélyeztetettebbek azok a gyerekek, akiket csak egyik szülőjük nevel: az ilyen családok 40 százaléka szegény. Elismeri: ők is ebbe a kategóriába tartoznak. – Igaz, van mit az asztalra tenni, nem éhezünk. A számlákat is ki tudom fizetni, de nálunk luxusnak számít például a könyvvásárlás vagy a nyaralás.

– A munkanélküliség a legfőbb oka a szegénységnek – jelenti ki Taryné Péter Ágnes. A Fészek Nagycsaládosok Szegedi Egyesületének elnöke három gyermeket nevel, s nem tud elhelyezkedni. – Több fajtáját is ismerjük a szegénységnek. Az anyagi nehézségek mellett léteznek más csapdák is, amelyek a lakhatást, vagy a gyerekek iskoláztatását veszélyeztetik. „Nem kellek egy munkahelyen se, mert öregnek tartanak." „Nem tudom a hitelemet fizetni…" „Cipő kellene, de nincs miből megvenni a gyereknek." Egyre többen jelentkeznek ilyen problémával nálunk is. Anyagilag nem tudunk segíteni, de legalább meghallgatjuk a bajbajutottakat, s jó tanáccsal szolgálunk, merre lehetne továbblépve kiutat találni nehéz helyzetéből. A Nyitra utcai ruharaktárunkból pedig senki sem megy el üres kézzel.

Román Angéla gyermekeivel. Az asszony három éve önkéntes segítő a Fészek Egyesületben. Fotó: Schmidt Andrea
Román Angéla gyermekeivel. Az asszony három éve önkéntes segítő a Fészek Egyesületben.
Fotó: Schmidt Andrea

– Nálunk a 75 tag közül 20-22 napi 4-5 órát dolgozik a többiekért. Egy-egy nagyobb rendezvényünkön, például a június 20-i, a Topolya sori sportcentrumban tartandó gyereknapunkra két és fél ezer vendéget várunk – becsüli meg a Fészek nyújtotta segítők munkáját Román Angéla. Az egyesületi titkár családjában 7 gyerekről gondoskodnak: a legidősebb 21, a legkisebb 3 éves. Angéla régóta munkanélküli, s közel három esztendeje önkéntes segítő a Fészek egyesületben.

– Idén márciusig 376 millió forintot, tavaly ugyanezen időszakig 343 millió forintot fizetett ki Szeged önkormányzata 23-féle, szociális támogatásra. A növekedés oka, hogy változott a jogszabály. Míg 2008-ig a családi segélyezés jellemezte a szegedi önkormányzat viszonyát a szegénységhez, addig idén az Úton a munkához program keretében az aktív korú rászorulókat, az eddig rendszeres szociális segélyben részesülőket munkavállalásra ösztönözzük. A 750 rászoruló közül 518 munkaviszonyba is került, s így részesül rendelkezésre állási támogatásban, ami jóval magasabb összeg, mint a korábbi segély – magyarázza Novkov Veszelinka. A szegedi önkormányzati hivatal szociális, családvédelmi és egészségügyi irodájának vezetőjétől megtudtuk: a tavalyi 1550-nel szemben idén eddig 1700-an fordultak segélykérelemmel az önkormányzathoz – a törvény változása, illetve a gazdasági krízis miatt.

Szociális háló

A szegénységbe zuhanást fölfogni hivatott szociális hálónak Szegeden fontos része a kiterjedt (például a gyermekeseket, időseket, fogyatékkal élőket támogató) civil szféra, az egyházi szervezetek, s az ezt mozgató önkéntesek ezres sokasága. E szervezetek közül négy állami feladatot vállal, ezért szerződéses alapon működik együtt az önkormányzattal. A hivatal szociális irodáján dolgozók közül 46-an nap mint nap találkoznak is a segítségre szorulókkal. De e hálózathoz tartozik – többek között – a Humánszolgáltató Központ gyermekjóléti, családsegítő és hajléktalan ellátással foglalkozó szakembergárdája. Többek között a 15 bölcsi 200, vagy a szociális otthonok 140 gondozója, az idősekkel foglalkozó 160, a fogyatékkal élőkkel törődő mintegy 140, vagy a drogosoknak segítő 20 szakdolgozó. Közben változik a (gáz-, áram-, távhő-) szolgáltató cégek viszonya is: az adósságrendezést segítve egyre inkább szociálisan védendő embernek látják ügyfeleiket. A bankoknak is hasonlóan kellene foglalkozniuk adósaikkal, hogy sűrűbb szövésű legyen a szociális háló.

Olvasóink írták

  • 3. redstar 2009. május 15. 14:08
    „2.team:
    :))))”
  • 2. team5 2009. május 13. 18:52
    „Tudatlanságodnál csak rosszindulatod és bunkóságod nagyobb!
    "...családjában 7 gyerekről gondoskodnak..."
    A 30- as éveiben megözvegyült apa 2 gyermeket vitt az új házasságba és 1 közös gyermekük van.
    Nevelik is jobban , mint az Veled tették felmenőid!”
  • 1. redstar 2009. május 13. 09:17
    „Két élőlény szaporodik lehetőségeit meghaladó mértékben - s így fel is éli életterét: a vírus és az ember...
    7 gyereke gondolkodó embernek nincs.....de ha már van: nevelje aki csinálta...!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szervezik az Operettfalut

Kübekháza - 1,3 millió jött össze eddig Kübekházának az Operettfalura a rendezvényre kiadott… Tovább olvasom