Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 1°C | 8°C Még több cikk.

A Szentivánéji álom alkotói vallottak a darab születéséről

Szeged - Ősbemutatóra készül a Szegedi Szabadtéri Játékok: a Szentivánéji álom című worldmusical premierjét pénteken este tartják a Dóm téren. A szerzőkkel a Reök-palotában találkozhatott a közönség.
Az alkotók is izgalommal várják a műfajteremtő új darab, a worldmusicalnek nevezett Szentivánéji álom pénteki világpremierjét. A páratlan improvizációs készségével is nemzetközi hírnevet szerzett dzsesszzongorista és zeneszerző, Szakcsi Lakatos Béla tegnap a Reök-palotában elmesélte: másfél évvel ezelőtt azzal kopogtatott be a Budapesti Operettszínház igazgatójához, Kerényi Miklós Gáborhoz, nem tűzné-e műsorra egyik régi zenés darabját. Kero úgy találta, nem lenne szerencsés egy több évtizedes musicalt elővenni, helyette azt ajánlotta: komponáljanak egy újat. Nem is akármiből, hanem Shakespeare varázslatos vígjátékából. Szakcsinak megtetszett az ötlet, különösen, hogy az angolszász világban ez a nyilvánvalóan nagy lehetőség még senkinek sem jutott eszébe.

A szövegkönyvet az ősbemutatót rendezőként is jegyző Kero maga írta, a dalszövegekhez pedig megnyerte az ugyancsak sokoldalúságáról ismert Müller Péter Sziámit, aki fordítóként, szerzőként eddig már tíz musical születésénél bábáskodott. A beszélgetést vezető Herczeg Tamás kérdésére az alkotók elárulták: a hónapokig tartó termékeny munkafolyamat oroszlánrésze Kerényi Miklós Gábor lakásában zajlott, ahol Szakcsi improvizációját Müller egy digitális kütyüvel rögzítette. Előfordult, hogy táncolva, énekelve, vitatkozva dolgozták át az éjszakát. A szerepeket, karaktereket, sőt az énekszólamokat is kifejezetten az Operettszínház sok fiatal tehetséggel rendelkező társulatára szabták.

Szakcsi Lakatos Béla zeneszerző, Kerényi Miklós Gábor szövegkönyvíró-rendező és Müller Péter Sziámi dalszövegíró a Reök-palotában. Fotó: Segesvári Csaba
Szakcsi Lakatos Béla zeneszerző, Kerényi Miklós Gábor szövegkönyvíró-rendező és Müller Péter Sziámi dalszövegíró a Reök-palotában. Fotó: Segesvári Csaba

A komponista úgy fogalmazott: élete legjobb munkája a Szentivánéji álom, a pop, a dzsessz és a klasszikus muzsikát, valamint a spanyol, török, román, cigány és indiai népzenét ötvözte Bartók szellemében worldmusicallé. A dalszövegíró szerint Shakespeare komédiája jó alapanyagnak bizonyult, hiszen a költészet és a zene egy tőről fakadnak. Az új darabok szükségességét firtató kérdésre Kero pedig a neves prózai rendező, Zsámbéki Gábor mondására hivatkozott: amióta a Rómeó és Júliát musicalként sikerrel játssza az Operettszínház, azóta a Shakespeare-előadások iránt is sokkal többen érdeklődnek. A világszínház és a világok találkozása jegyében fogant új zenés darab első rajongója a sztárszoprán Miklósa Erika, aki a próbát látva elragadtatással szólt róla.

Az alkotók azt is hangsúlyozták: Szeged büszke lehet arra, hogy az igazi crossover mű kifejezetten a szabadtérire készült, itt tartják a világpremierjét. A különleges kisugárzással rendelkező, kultikus Dóm tér szakrális erejével is segíthet abban, hogy a musicalt a közönség megszeresse.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingyenebéd rászoruló szegedi gyerekeknek

Szeged - Közel négyszáz rászoruló szegedi gyerek ehet egész nyáron mindennap meleg ételt központi… Tovább olvasom