Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

A szikes tó megmentője

Víz- és enyhe mocsárszagot hoz a szemhatárig elhúzódó, csillogószürke tó felől a szél. A pusztaszeri Büdös-szék – így hívják a tavat – egyáltalán nem büdös. Szikesnek viszont elég szikes – erre utal a „szék". Megmaradása többek közt Tajti Lászlónak köszönhető, aki huszonöt éve dolgozik a természetvédelemben.
A tóparti megfigyelőtoronyban nézelődünk, a sok kilométerre hordó távcső közel hozza a szélfodrozta szikes tó vakítófehér zátonyát. Rengeteg, ritkánál ritkább madár: végtelenül hosszú lábú gólyatöcs, fölfelé hajló csőrű gulipán, geggenő nyári lúd, fekete fejű szerecsensirály...

Nyaraló darvak Pusztaszeren

Arrébb szürke, nagy madarak, a távcső rögtön kideríti: darvak! Nálunk nyaralnak, nem vonultak tovább északi költőterületeikre – talán nincs messze az idő, mikor újra fészket raknak itt, a szegedi határban, mint száz évvel ezelőtt.

Sorsfordító szakáll

– Már gyerekkoromban elhatároztam, hogy természetvédelmi őr leszek – mondja az őrszolgálat-vezető. – Minden erre jelölt ki: édesapám erdész volt, emlékét ma is őrzik az általa ültetett erdők. Korán kapcsolatba kerültem a szakmai körökkel, mégis, csak többéves kitérő után kerülhettem a természetvédelem területére. A cégem egyik személyzetise önkényesen parancsba adta még a nyolcvanas években, hogy vágassam le a szakállamat. Nem vágattam, erre áthelyeztetett máshová. Onnan aztán eljuthattam végre a természetvédelemhez. Akkor kezdődött ez a huszonöt év.

Madárnézés közben Tajti László a munkájáról, a természetvédelem eredményeiről, gondjairól mesél. Akad miről: huszonöt éve természetvédelmi őr; itt kezdte, a pusztaszeri Büdös-széken, és ma már a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának őrszolgálat-vezetője, a közelmúltban kapott Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést. Hozzá tartozik a Bács-Kiskun megye egészén, s a fél Csongrád megyében illetékes igazgatóság összes, a természetvédelmi őrszolgálattal kapcsolatos föladata. Milyen eredményekre büszke leginkább? Például, hogy a Büdös-szék természetes szikes tó maradhatott.

– Ez csak látszólag magától értetődő: én láttam a terület gazdasági hasznosításával kapcsolatos terveket – mondja. A Dél-Alföld egykori számtalan szikes tava közül alig néhány maradt meg eredeti állapotában – s köztük ez a „legigazibb". A többit lecsapolták, kacsatelep lett belőlük, és így tovább.

Újratermészetesített víz

De arra is akad példa, hogy gazdasági hasznosítás alá vont területeket sikerült újratermészetesíteni, revitalizálni, mint Nyugat-Európában ma már sokfelé történik. Tömörkény–Csanytelek határában búzaföldként hasznosított, volt halastómedreket vásárolt föl a nemzeti park több mint százhúsz hektáron, ezeket alakították vissza szigetes-zátonyos, hol sekély, hol mély, természetközeli tóvá. Annyira sikeresen betölti élőhelyszerepét, hogy pár éve a Kárpát-medence szerecsensirály-állományának a fele ott fészkel! S ott alakult ki az ország egyik legnagyobb kócsag- és gémtelepe. Nemzetközi hírű ez a madárélőhely – a világ minden tájáról érkező kutatók zarándokhelye. A szakember egyébként sokszor a madármentő szerepét is betölti, származzék a megmentendő madár természetvédelmi területen belülről vagy kívülről; kivált az elektromos légvezetékek veszélyesek a madarakra. Szintén Tajti László kezdeményezésére kerültek vissza Pusztaszer határába a bivalyok – a hatvanas évekig gyakran tartották errefelé ezt az archaikus háziállatot –, s a palaszín, lantszarvú szürkemarhák.

A világ közepe

– A pusztaszeri Büdös-szék a nyugalom szigete, és a világ közepe – mondja gyakran Tajti László. A legfőbb visszaigazolást erről egy innsbrucki madarásztól kapta, aki gyakran járt ide, s egyszer aztán befizetett egy kelet-afrikai madarászszafarira. Onnan írta a természetvédelmi őrnek, rengeteg a madár, minden fantasztikus, de valahogy mégsem az igazi – úgyhogy üzeni Afrikából: a pusztaszeri Büdös-szék valóban a világ közepe.

A pusztaszeri iskolában természet- és környezetvédelmi nevelési program folyik – ez szintén az elhivatott természetvédelmi őrnek köszönhető. Mi ebben a különleges, hiszen ma már országszerte elterjedt az iskolákban folyó természet-, környezetvédelmi nevelés. De több, mint húsz éve hozta létre a programot – akkoriban másutt ilyenről nem is hallottak. Az eredmény: 2003-ban környezetvédelmi miniszteri elismerő oklevéllel díjazták a más intézmények számára is példaként szolgáló programért az iskolát.

Quadmotorosok kártétele

De gondok is akadnak. Amikor Tajti László Pusztaszerre került, a nagyüzemi házilibatartás okozta a problémákat – a rengeteg ürülék ősgyepes, szikes területeket tett tönkre –, s az, hogy sokan jártak gombászni a madárrezervátumba. Jelenleg különböző technikai sportok művelői veszélyeztetik a tájat, például quadosok, madarakat világgá zavaró paplanernyősök.

– A legnagyobb föladatunk – mondja végül a szakember – megértetni az emberekkel, hogy nem öncélúan védjük e területeket. Az itteni élővilág nemzeti és összeurópai kincs.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kis Bálint, a legjobb történész cukrász–pék

A történelem az élet tanítómestere? Hiába. A történelem a szakmunkásképzőkben csak egy közismereti… Tovább olvasom