Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

A SZIN ökolábnyoma nagy, de duplája is lehetne

Szeged - Kétszer akkora lett volna a SZIN ökológiai lábnyoma, ha nem használják a környezettudatos megoldásokat a fesztiválozók. De így sem volt kicsi: hétszer nagyobb földterületre van szükség a SZIN-hez, mint amekkorán zajlik.
Magyarországon a Szegedi Ifjúsági Napok az első olyan fesztivál, aminek kiszámolták az ökológiai lábnyomméretét, vagyis azt, hogy mennyire terheli a környezetet a rendezvény. A számítást a Követ Egyesület végezte.

Az eredmény szerint hétszer akkora földterületre van szükség a SZIN napi működéséhez, mint amekkora a fesztivál becsült alapterülete (14 hektár), vagyis a Föld körülbelül 100 hektárnak megfelelő területtel egyenértékű erőforrást biztosít a rendezvény egy napi működéséhez. Ez soknak tűnhet, de – hívják fel a figyelmet a felmérést végzők – nem szabad elfelejteni, hogy naponta átlag 13 ezer 765 ember fordult meg a Partfürdőn, és hogy ez a 100 hektár jóval több lenne, ha a fesztiválozók nagy része nem használta volna a visszaváltható repoharakat, nem gyűjtötte volna szelektíven a szemetet, és nem környezetbarát közlekedési megoldásokat választott volna. A SZIN lábnyoma kétszer nagyobb lett volna az ökotudatos megoldások nélkül. Hogy a mostani méret fenntartható-e, azt nehéz megítélni, mivel nincs összehasonlítási alap más hazai fesztivállal.

A fesztiválozók nagy része visszaváltható poharakat használt. Fotó: Schmidt Andrea
A fesztiválozók nagy része visszaváltható poharakat használt.
Fotó: Schmidt Andrea

A felmérés készítői kiszámolták a résztvevők lábnyomát is, és kivetítették egy évre. Tehát megnézték, mi lenne, ha egész évben a SZIN-en buliznának a fesztiválozók. A világon egy emberre jelenleg 2,1 hektárnyi termékeny terület jut, ezért annak fenntartható a lábnyoma, aki ezen belül marad. A SZIN ökotudatos résztvevői a helyszíni kérdőívek tanúsága szerint teljesítették a fenntarthatósági kritériumokat, és egy év alatt nem használnának többet a nekik jutónál. A Követ szerint ők ilyenek: gyalog vagy kerékpárral érkeznek, tudatosan vásárolnak, repohárból isznak, szelektíven gyűjtik a szemetet, és mértéktartóan fogyasztanak.

A pazarló fesztiválozó egyéves ellátásához viszont 4,5 hektár kellene. Ő ilyen: egyedül érkezik az autóján, mértéktelenül fogyaszt, ész nélkül vásárolja a fesztiválos relikviákat, eldobja a műanyag poharakat és palackokat.

Egy átlagos magyar egyébként a kettő között van, az ő ellátásához 3,5 hektárnyi földterületre van szükség.

Mit jelent?

A National Geographic meghatározása szerint az ökológiai lábnyom fogalmát egy kanadai ökológus, William Rees alkotta meg a hetvenes években, majd a 90-es évek első felében Mathis Wackernagellel közösen fejlesztette tovább. A fogalom egy hektárban megadott értéket takar, amelynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat.

Olvasóink írták

  • 1. Celtis 2010. január 05. 15:24
    „Érdekes cikk, bár az nem derül ki belőle, hogy a SZIN-en résztvevők lábnyoma mennyiben lett volna más, ha fesztiválozás helyett otthon maradtak volna. Ha semmiben nem változott a fesztiválozás hatására, akkor szinte semmit nem is állítottunk. :)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három afgán határsértő a határőrizeti halóban

Szeged - Egy szegedi személyszállítással foglalkozó cég segített a határsértők elfogásban Szegeden -… Tovább olvasom