Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

A szülői gondoskodás génje

A szülői hatás génjét keresik a kutatók a függőcinege – mint modellmadár – segítségével. E madárka különleges szaporodási stratégiával rendelkezik: egyikük csapodárabb, mint a másik. De azért fiókáikat vagy egyik, vagy másik általában fölneveli. A kutatások eredményeit az embernél is hasznosíthatják majd.
A függőcinege a párjára bízza a fiókák fölnevelését Fotó: Miskolczi Róbert
– A függőcinegepár egyike, vagy a hím, vagy a tojók még a fiókák kikelése előtt otthagyja a fészket, párjával és a tojásokkal együtt. Az utódok fölnevelését a másikra bízza – mondja Mészáros Lídia projektvezető. Az évek óta tartó függőcinege-kutatásoknak az SZTE Orvosi Biológiai Központja ad helyet; a madarak viselkedését a projekt résztvevői a Fehér-tavon tanulmányozzák.

Hová áll tovább a fészkét-párját-tojásokat egyaránt otthagyó, csapodár madárka? Rögtön másik párt keres, és ha egészen csapodár, van rá esély: megismétlődik az előző eset. De az is lehet, hogy nem ismétlődik meg, és ekkor ő kelti ki a fiókákat, ő gondoskodik róluk önállóvá válásukig – ez esetben a párja csapodár. Melyikük hagyja el a fészket, s melyikük gondoskodik az új generációról? Ez – a kutatók megfigyelései szerint – hosszas egyezkedés eredménye. A jelek szerint a cinegék kölcsönösen megpróbálják meggyőzni párjukat: neki – azaz a másiknak – kell ott maradniuk a fészekben, kikölteni a tojásokat, fölnevelni a kicsiket. Az ember úgy vélné, inkább a tojók vállalják e munkát, ám úgy tűnik, ez nem így van: ők is ugyanolyan könnyen otthagyják a fészekaljat, mint a hímek. Akár így történik, akár úgy – a fiókákat minden esetben csak az egyik madár neveli föl.

Kérdés, miért alakult ez így az evolúció során, mit profitálnak e szaporodási stratégiából a függőcinegék? – Azt, hogy az egyes egyedeknek akár két-három fészekaljuk is lehet, több utód viheti tovább génállományukat – válaszol Mészáros Lídia.
Nemzetközi program

A függőcinege-program a kutatás nemzetköziségének iskolapéldája. A projektet a Nagy-Britanniában élő Székely Tamás indította el évekkel ezelőtt, Szentirmai Istvánnal együtt. Vezetője a Szegeden élő Mészáros Lídia, aki a jelenleg az Egyesült Államokban dolgozó Menyhárt Ottíliával és a holland René van Dijk-kel együttesen dolgozik a programon. Mindhárman ifjú kutatók – PhD-hallgatók –, s a projektet gyakran mások is segítik közreműködésükkel.  


Megfigyelték: akadt hím függőcinege, amely három tojóval is párosodott, tehát elvileg háromszor annyi fióka vitte tovább az ő génállományát, mintha megmaradt volna eredeti párja mellett. S hogy ez a szaporodási stratégia nemcsak az egyed, hanem a faj szempontjából is beválik, bizonyítja: a függőcinege terjeszkedik, a számára alkalmas élőhelyeket általában maradéktalanul kitölti.

A kutatók most azt keresik, mitől függ: egy-egy példány inkább hűséges-e, vagy inkább csapodár, mennyire esetleges a hűség vagy csapodárság, illetve mennyire meghatározott.

A cinegéket befogják, egyedi jelkombinációval látják el, így hosszú távon szemmel tarthatják őket – itt tart jelenleg a program. A befogott cinegékből egyszersmind vért is vesznek. A vérminta DNS-ét olyan szempontból vizsgálják a későbbiekben tovább, hogy tartalmaz-e olyan gént, ami „a szülői hatás génje" lehet. Ha tartalmaz, akkor minden példánynál tartalmaz, ám ez a gén példányonként változó mértékben, valamiben eltérést mutathat – s ez az eltérés szabályozza, hogy az adott példány „inkább hűséges", vagy „inkább csapodár". Lehet, nem is egy génről van szó – amennyiben létezik –, hanem egész géncsoportról.

– Ha mindez kiderül, onnantól kezdve a törzsfejlődéstanilag fejlettebb állatoknál, vagy akár az embernél is könnyen azonosítható lesz, milyen géntől, génektől függ: az egyed gondoskodik utódairól, vagy sem – mondja végül a kutató. A függőcinege-kutatás folytatódik.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pálmák nőttek az újszegedi medencében

A szakadó esőben is több mint százan dolgoztak tegnap a Partfürdőn, a SZIN helyszínén, hogy a mai… Tovább olvasom