Délmagyar logó

2018. 04. 26. csütörtök - Ervin 14°C | 25°C Még több cikk.

A szuperlézer távlatai

Szeged - Szuperlézernek nevezzük, örülünk az ELI Szegedre telepítésének. A fizika szerelmesei különösen: a nagyműszer ide kerülése a tantárgyat és az egyetemi szakot is népszerűsíti – ismeri el Szatmári Sándor professzor.
– A világ megismerése érdekel – jelentette ki a 2011-ben diplomázó fizikus, Csáti Dániel, mikor azt kérdeztük tőle és a szegedi egyetem kísérleti fizikai tanszékének laborjában dolgozó társaitól: miért épp a nem túl népes fizika szakon indult életpályájának.

– Csillagászati könyv, John Gribbin Az idő születése című könyve került a kezembe. Előtte is gondoltam, hogy valami ilyesmivel, a természet megismerésével akarok foglalkozni. Mindez magasztosan hangzik, de amivel foglalkozom, magasztos is. Egyfajta vallás is a fizika, Einstein „kozmikus vallásnak" nevezte – magyarázta Dwornik Marek. A PhD-hallgató elárulta: a szegedi Kőrösy József közgazdasági szakközépiskolából indult, de csak másodéves koráig volt fizika az órarendjében, így aztán viszonylag nagy hátrányt kellett behoznia az egyetemre kerülve.

– Szerencsére mindig vannak olyan tehetséges hallgatók, mint Marek, akik képesek ledolgozni a gyengébb oktatás, a képzés hiányosságait, mert könyveket olvasnak, érdeklődnek, vagy éppen a számítógéppel elérhető világhálót arra használják, amire való: az önképzés egyik forrásának – ellenpontozza tanítványát Szatmári Sándor. Az SZTE Kísérleti Fizika Tanszékét vezető professzor több mint 12 évig dolgozott külföldön, ezért tapasztalatból is tudja: mennyire sokat gyengült az elmúlt húsz évben a közoktatás, csökkent a természettudományos ismeretek iránti társadalmi igény.

Szatmári Sándor fizikushallgatókkal. Évente tízen végeznek Szegeden. Fotó: Segesvári Csaba
Szatmári Sándor fizikushallgatókkal. Évente tízen végeznek Szegeden.
Fotó: Segesvári Csaba

A fizika nem egy tantárgy a sok közül, hanem a legszélesebb út a valóság megismeréséhez – véli a professzor. Logikus gondolkodáson alapul, ezért például a matematikatanulást is elősegíti. Hiszen korábban a matematikát és a fizikát alig elválasztva, együtt tanították. Most viszont olyan szintre süllyesztették, hogy csak 7–8., majd 9–12. osztályosoknak tanítják heti 1,5–2 órában. Égbekiáltó aránytalanság ez korunkban, amikor a tudomány egyre többet tud a világról, de az oktatási rendszer a régihez képest kevesebb időt szán a természettudományi tárgyakra. A kísérleteken alapuló, magas óraszámú fizikaoktatást nem helyettesítheti semmiféle ismeretterjesztő show.

– A szakmai utánpótlás problémájára hívja föl a figyelmet a szuperlézer Szegedre telepítése – ismeri el Szatmári Sándor, mikor azt kérdeztük: ki dolgozik majd az Öttömösi úti volt szovjet laktanya területén fölépített szuperlézer körüli laborokban? – Napjainkban a két évtizeddel ezelőtti időszakkal azonos, vagyis húsz fizikus diplomázik évente a fővárosi egyetemen, az SZTE további 10, a többi felsőfokú intézmény ugyancsak tíz specialistát képez. A szakadék abban az értelemben nőtt, hogy az ipar olyan fölkészültségű szakembereket igényel, akiknek képzésére kevés a 3+2 egyetemi év, a PhD-képzéssel megtoldva is. Például a szuperlézernek nevezett ELI kiszolgálásához legalább száz fizikusra lesz szükség. Ott képzeli el jövőjét például Csáti Dániel is.

Jól fizető állásban

Két kézzel kapnak külföldön utánuk, jól fizető állásokra hívják dolgozni a hazai egyetemekről kikerülő fizikusokat. Sajnálatos – véli Szatmári Sándor professzor –, hogy a hazai finanszírozás nem veszi figyelembe – igaz, nem is méri – a minőséget. A végzősök munkaerő-piaci elhelyezkedése jól mutatja: egy névtelen felsőoktatási intézmény oklevelénél mennyivel többet ér az SZTE-diploma. Az ELI támasztotta érdeklődők fogadására, a jelenleginél több fizikus képzésére kész a szegedi egyetem, ahol a Természettudományi és Informatikai Kar fizikus tanszékcsoportjának oktatói közül majdnem mindenki doktori fokozattal rendelkezik, és ebből nagyjából minden tizedik professzor. Lézeres téren nagyhatalomnak számít az SZTE, amelyet – Magyarországról egyetlenként – felvettek e tudományág európai szervezetébe, az úgynevezett Laserlab Europe-ba.

Olvasóink írták

  • 5. igazságkereső 2009. október 28. 16:30
    „Tessék a tudósokat,kutatókat anyagilag is inspirálni,nem csak humánpolitikai igazgatóknak adni a 100 milliókat.Lehet,hogy érdemes lenne a tudományba, az alapkutatásba is többet fektetni anyagilag.Miért mostoha gyerek az alapkutatás? Példa: MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont!!”
  • 4. cyt 2009. október 22. 17:07
    „Szatmari Sandor professzor "csak" az elmult 20 evet emliti; pedig itt az elmult 40 evrol kellene beszelni. A termeszettudomanyok oktatasanak lezullesztese ugyanis mar az 1970-es evekben elkezdodott. Ezt csak FOKOZTA a Magyar Balint fele dilettantizmus (vagy eppen pont tudatos lezullesztes). Ez a mai kormany "vizet predikal es bort iszik", amikor arrol beszel, hogy az orszag szellemi tartalekaban van a felemelkedes kulcsa, de ehhez egy petakot sem hajlando aldozni a koltsegvetesbol. Az EU-ban melyen az atlag ALATT van minden szempontbol az alaptudomanyok tamogatasa. Milliardok mennek el "innovaciora", aminek a vegeredmenye NULLA vagy ketszer NULLA, illetve nem mas, mint egy legkondicionalt, kompjuterekkel felszerelt IRODA, es semmi szellemi termek. Vajon ezt a "liberalisan szennyezett" gatat sikerul-e attornie ennek a "szuper laser" labornak?”
  • 3. maradando 2009. október 21. 23:33
    „A gyakorlati alkalmazása már a kezdeti időszakban elakad,ipari és gyártástechnológia hiánya miatt.Marad a jó bevált módszer. A feltaláló kiutazik kűldföldre,és bejön helyette drágán az általunk kifejlesztett újdonság ,kemény valutáért! :-(”
  • 2. antikos 2009. október 21. 21:04
    „hajrá!!!!”
  • 1. comet 2009. október 21. 19:42
    „ez a kísérleti labor az ország jelenlegi lehetőségeihez mérten nagyon drága beruházás lesz.
    Remélhetőleg a lelkesedés hosszútávú lesz, és a kutatások eredményei idővel a szkeptikusokat is meggyőzik.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Macskaeledelt eszik Károly, az ékszerteknős

Véget ért a delmagyar.hu állatszépségversenye, amelyben öt kategóriában hirdettünk győztest. Szerdán… Tovább olvasom