Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

A tamariska és a kabóca találkozása

Ritkaság, hogy egyetemi hallgatóknak, egyetemi előadások alapján készült jegyzet – sikerkönyvvé váljék. Márpedig A biblia biológusszemmel című kötet sikerkönyv. A szerző, Farkas Gyula, az SZTE antropológia tanszékének vezetője újabb kiadásról gondolkozik.
„Man hu?", kiáltoztak egymásnak a pusztában vándorló zsidók annak idején, „mi az?" Az anyag, ami a csodálkozó kérdést-felkiáltást kiváltotta, a manna volt – neve is innen ered. A földön szétszórt, szabadon görgő, kristálycukorszerű anyagról az éhező vándorlók úgy hitték, a Mennyei szórja eléjük, megmentésképpen. Holott egy, a Sínai-félszigeten gyakori tamariszkusz cserje a manna forrása. Ha a kabóca megszúrja a tamariszkusz hajtását, az nedvet ereszt, a nedvesség megkristályosodva a földre hull, s a szél szabadon görgeti a rengeteg, apró mannakristályt tovább. Tamariszkusz – azaz tamariska – egyébként nálunk is él; sokaknak ismerős a tavasszal rózsaszínbe boruló, áthatolhatatlan szövedéket alkotó fácska.

A tömjén, melyet szintén megemlít a Biblia, bizonyos fafajok kérgének bemetszésével nyert, sárgás-vöröses anyag: gyantát, mézgát és sok illóolajat tartalmaz, hevítve fűszeres illatú gőzöket fejleszt. Nálunk gyerekek vadmézként ismerik az egyes fák kérgéből kicsorduló, megszilárdult, kesernyés anyagot. A kalmus – azaz kálmos – szintén szerepel a Bibliában, Indiából került a Közel-Keletre. Hatóanyaga, az acorin nevű illóolaj fűszeres, zamatos.

Magyarországon is megtalálható – védett növény –, s föltételezik, a honfoglaló magyarok hozhatták magukkal, mások pedig a mongol terjeszkedéssel hozzák összefüggésbe itteni megjelenését.
Az állatokkal kapcsolatban szintén sok érdekességet olvashatunk. A bibliai egyszarvúról kiderül: valószínűleg olyan antilopábrázolás eredménye, ahol a két szarv egymást eltakarta, így egynek tűnt.

A „behemót" az óegyiptomi „P-ehe-mau" szóból kaphatta nevét, jelentése „vízi ökör", a valóságban pedig víziló.

Milyen anyag lehetett a bíbor? A bíborcsiga főzéskor kifolyt testnedve. A megfestendő gyapjúkelmét belerakták a lébe, majd kivették, és a levegőn, oxidáció hatására, megjelent a bíborszín. Az eljárás megfelel az indigófestésnek – derül ki az Ó- és az Újszövetséget egyaránt górcső alá vevő kötetből, melynek ritkán felbukkanó példányait hallgatók, s nem hallgatók egymásnak adják kölcsön – a körbetartozás korántsem ritka.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bolt, jégpálya, vásár és könyvtár

Szegeden az üzletek többsége december 24-én délután 2 óráig tart nyitva. Vasárnap és hétfőn zárva… Tovább olvasom