Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

A tanyák között éli életét Zsuzsanna

Mi a feladata egy tanyagondnoknak Bordányban? Mit kell elintéznie azok helyett, akik egyedül ezt nem tudnák megtenni? Milyen a kapcsolata a homokháti dűlők lakóival? Milyen körülmények között élnek az emberek Csongrád megye legkiterjedtebb tanyavilágában?

Miért szeret annyira lőni a tanyagondnok? Keresse írásunkat a Délmagyaroszág/Délvilág július 27-i számában!

Délmagyarország / Délvilág hírek Fizessen elő a napilapra!

Olvasóink írták

  • 5. _csutak_ 2013. július 24. 19:55
    „Tessék összefogni!
    https://www.facebook.com/photo.php?fbid=405830866169756&set=a.220617238024454.56446.220587358027442&type=1&theater”
  • 4. Légiós 2013. július 24. 17:43
    „ha szabad kéz lenne rá el tudnám intézni hogy ezek ne tartsák rettegésbe a magyarokat magyar földön .. ne bacca már meg :)))”
  • 3. Légiós 2013. július 24. 17:32
    „arrra nincs rendörség??? hogy évek óta ? nincs törvény arra??? megvárja rndörség mig lesz egy ujabb olaszliszka mert gondolom milyen fajzatok lehetnek a renitensek)))”
  • 2. béci61 2013. július 24. 15:16
    „Örökké nem rejtőzködhet a rejtett erőforrás sem. Sajnos, sokan érzik a saját bőrükön ezen erőforrás felszínre türemkedését. Az egyértelműen látható, hogy Magyarország ezen a téren is jobban teljesít. Mint tudjuk, ha valahol valaki túlértékeli a környezetét, lakhatását, őrizgetni próbálja élete munkáját, akkor egy jellegzetes fajtajellemzőkkel bíró család önkormányzati odaköltöztetésével ez a ,,probléma" egyszerűen orvosolható. Akkor csodálkozik a dolgozó ember, amikor az antiszegregációs terv keretében a lakókörnyezetében megjelenik egy cigány család, és pusztulásnak indul a környezete. Mert egy dolgozó, vagy a penzumát már ledolgozott nyugdíjas embernek soha nem lesz annyi energiája, ereje, hogy a nap mint nap bekövetkező pusztítást helyre állítgassa - már csak a helyi létszám fölény ellenében sem -. Fel is vetődik a kérdés: az egyes települések nevében intézkedők mi alapján döntik el azt, hogy melyik a városnak az a része, utcája, az utca lakói, akiket büntetni rendelnek avval, hogy pl. a szegregátumból oda telepítenek olyan családo(-ka)t, akikről köztudomású, hogy szándékukban sincs a - talán joggal elvárt, a társadalom által is elfogadott - normál életformát élni? Mi alapján döntik el a tisztviselők, hogy az adott környezetben lakókat különösen meg kell terhelni az emberi együttélés alapnormáit a mindennapjaikban semmibe vevő családokkal? Mert amikor avval találkozik a dolgozó ember, hogy ,,ezeknek mindent lehet", és teljes joggal, háborítatlanul szennyezik a környezetet, akkor talán még el is gondolkodik a dolgozó, hogy ezekért dolgozok? Akiket bármelyik oldalról megérint a kérdés, azok tisztában vannak a helyzettel és a helyekkel is, ahol ezek a problémák fennállnak, de a cikkből is az arcunkba csapódó ,,pozitív diszkrimináció" és egyesek önös érdeke miatt folytatódik a társadalom demoralizálása.”
  • 1. pachakuti 2013. július 24. 14:45
    „"...örömteli, hogy a roma közösségek ma már egyre inkább önszerveződőkké válnak, és ezzel nyilvánvalóvá teszik, hogy nemcsak az elesettek felemeléséhez, hanem az ország társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéséhez is készek és képesek hozzájárulni".
    (Martonyi János, MO külügyminisztere)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Idén már nem fizetnek a kiskertesek

Szeged - Törvény már van, helyi rendelet még nincs, így a környezetgazdálkodás nem tudja kiszámlázni… Tovább olvasom