Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 2°C Még több cikk.

A tanyák népének tudósa

Házak, munkák, emberek címmel nyílt kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban tegnap – a 70 éves Juhász Antal néprajzi fotóiból. A Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára kutatásai során bejárta a szegedi tanyavilágot, megörökítve a paraszti kultúra utolsó tárgyi emlékeit, a tanyák népét.
Juhász Antal: A néprajz mára a történészek munkájához került közel. Fotó: Karnok Csaba
Juhász Antal 1957-ben végzett magyar–történelem szakon a szegedi egyetemen. Akkor még nem volt néprajz szak, az etnográfia tanszék egyszemélyes volt: Bálint Sándor vezette nyugalmazásáig, ő volt Juhász Antal mestere is. Juhász tanár úr első gyűjtőútjai Tápéra vezettek, a tiszai vízi élet és a hozzá kapcsolódó mesterségek voltak kutatási témái. – A hatvanas évek első felében kezdtem a terepjárást a szeged környéki falvakban, tanyákon – meséli a professzor. – Akkor került érdeklődésem homlokterébe a népi építészet és a tanya. Első fotóimat napsugárdíszes oromzatokról készítettem. Bálint Sándor mutatta ki, hogy ez a Szeged vidékére jellemző díszítőelem a barokk építészetben gyökerezik: a templomoltár feletti Istenszem a mintája, amiből napsugárkéve-szerűen ágaznak ki a fénysugarak – mondja a néprajztudós.

Juhász Antal kiállításának képein felbukkannak a régi Szeged környéki tanyák távlati és közeli képei, a paraszti lakóházak, istállók, a dolgozó emberek. – Az állami és pártpolitika a hetvenes években a tanyák fölszámolására törekedett – mondja el a tanár úr –, egyre többen költöztek be a faluba. A kiállítás anyaga arról a paraszti nemzedékről hoz képet, amely nem tűnt el, csak a gépesítéssel, a villany bevezetésével átalakult.

A szegedi egyetem 1992-ben indította néprajzos képzését úgynevezett „B" szakként, majd '96-ban kezdték meg az öt éves képzést. A szak kialakításában nagy szerepe volt Juhász Antalnak is. – Elégtétel és öröm kollégáim számára is, hogy az itt végzettek közül az ország minden táján dolgoznak múzeumokban, és tanszékünk fiatal tanársegédei már nálunk végeztek – mondja a professzor.

Az elmúlt majd ötven év alatt a néprajzkutatás tennivalói jelentősen megváltoztak. A professzor pályakezdésekor még érdemes volt a kiveszőben lévő tradíciót a terepen felkutatni. Mára a néprajztudósok tevékenysége közelebb került a történészek munkájához. – Van jövője a néprajznak – állapítja meg Juhász Antal –, csak a változó kor szerinti változó módszerekkel kell kutatni.

Fazekas Gábor
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Czutor visszatér a JATE-ba

Dzsigolómetál. Czutor Zoltán meghatározása szerint ilyen zenét játszik frissen alapított zenekara, a… Tovább olvasom