Délmagyar logó

2016. 10. 01. szombat - Malvin 11°C | 24°C

A Tápéi Tűzzománc Tanoda tíz éve

Megyeszerte mind ismertebb a Tápéi Tűzzománc Tanoda, melyet egy szegedi képzőművész házaspár hozott létre tíz évvel ezelőtt.
Barkos Beáta (középen) tanítványaival. Fotó: Schmidt Andrea
A Tápéi Tűzzománc Tanodát tíz éve hozta létre Barkos Beáta és Simon Miklós szegedi képzőművész házaspár. Ez évtől már Raskó István, az MTA Szegedi Biológiai Központ professzora – aki nemcsak a tudomány, de a képzőművészet iránt is elkötelezett – kezdeményezésére alapítványi formában működik. Gyerekek, felnőttek ismerkednek meg a tűzzománc titkaival, s a rajzzal és a kerámiakészítéssel is. Igazi művészparadicsomi körülmények között sajátíthatják el a résztvevők e különböző képzőművészeti ágakhoz kötődő ismereteket Tápén.

– Nemcsak magával a technikával ismertetjük meg őket, de művészi szemléletet is kialakítunk bennük – hívja föl a figyelmet Barkos Beáta, a tanoda vezetője, az alapítvány titkára. Az eredményt jelzi: az itt „végzetteket" egyre-másra veszik föl a képzőművészeti profilú Tömörkény gimnáziumba, illetve az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar rajz szakára. S csöppet sem mellesleg: felnőttként nem lesznek vevők a bevásárlóközpontok futószalagon készülő „ötperces zománcaira", több ezer forintért. Ha eléjük kerül egy-egy mű, „lesz szemük" a benne rejlő, igazi művészi érték fölfedezésére – és a nem művészi érték leleplezésére is.

Nemzetközi művésztelepként is működik a tanoda, a legkülönbözőbb képzőművészeti ágakat képviselő, határon túli résztvevőkkel. Járt itt már például Kántor Zita marosvásárhelyi textilművész éppúgy, mint a szintén textiles Sági Annamária, Aradról. De amerikai és izlandi művészcsalád – utóbbi magyar gyökerekkel – is látogatást tett már Tápén. Egy erdélyi ötvös itt tanult meg zománcozni, és a Vajdaságból, s Kárpátaljáról is jönnek alkotók évről évre – beszéli Barkos Beáta. Nem egy határon túli képzőművész alkotásaiban tűnt föl a művésztelepen járta óta a tápéi Tisza-vidék hatása.

De maradjunk a szó szoros értelmében vett tanodánál. Jó tucatnyi résztvevője van jelenleg – gimnazistáktól többgyermekes családanyákig. Közös sajátosságuk: csak úgy pezseg bennük az önkifejezés vágya, és ha már alkotnak, szeretnék ezt nem amatőr, hanem profi szinten művelni. Vonzza őket a napi tanulástól-munkától gyökeresen eltérő tevékenységi lehetőség, s az oldott légkör is. Szeles Annamária, a szegedi Radnóti gimnázium tanulója éppúgy csodálatos tűzzománc műveket hoz létre, mint Acsai Andrea, aki a mindennapi jövedelemszerzés fáradalmait piheni itt ki, alkotó módon. Maga a képzés egy évig tart, és bár oklevelet nem ad, viszont az ide járók megtanulnak tűzzománcozni. A „végzettek" kezét sem ereszti el a tanoda: műveiket zsűrizteti, kiállításokra viszi – azaz menedzseli őket. S mi másra lenne leginkább szükségük a mai alkotóknak?
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kilenc hónapja nem tudja eltemetni édesanyját

Muskó Ferenc január közepe óta nem tudja eltemetni az édesanyját a Belvárosi temetőben – a… Tovább olvasom