Délmagyar logó

2017. 06. 22. csütörtök - Paulina 18°C | 33°C Még több cikk.

A természetvédelmi tájra hullanak?

Ha találnak madárinfluenzában elhullott szárnyast a megyében, nagy az esély arra, hogy természetvédelmi területen akadnak majd rá. Elhullott madarakra eddig is bukkantak a nemzeti parkok szakemberei – de olyan, amellyel madárinfluenza végzett volna, még nem akadt.
Szürke gém a Fehér-tavon. Nem madárinfluenzás. Fotó: Gyenes Kálmán
– Amióta tavaly ősszel a madárinfluenza megjelent Európában, a természetvédelmi őrszolgálat tagjai az állategészségügy szakembereivel együtt rendszeresen ellenőrzik a vizes élőhelyeket, van-e a területen elhullott, vagy betegnek tűnő madár – mondja Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetője. Eddig a megyében huszonöt madártetemet találtak – ez a mennyiség megfelel egy átlag, madárinfluenza-mentes időszakénak. A laboratóriumi vizsgálatok egyikükből sem mutattak ki madárinfluenza-vírust. Legnagyobb számban tőkés récék akadtak az elhullottak között, de volt három hattyú is.

Hogyan lehet a végtelennek tűnő, vizes pusztákat egyáltalán végigvizsgálni?
– Viszonylag könnyű helyzetben vagyunk: védett természeti területünkre a vízimadarak a jellemzőek, amelyek meghatározott, és általunk jól ismert pihenő- és táplálkozóterületek között mozognak, és ráadásul nagy tömegben – mondja az őrszolgálat-vezető. Tehát nem „vaktában" kell nekiindulni a pusztába elhullott madarat keresni.

Gyors átvonulás

A tavaszi madárvonulás kevésbé veszélyes a madárinfluenza szempontjából, mint az őszi. Az északi országokban költő madarak tavasszal ugyanis igyekeznek minél gyorsabbak visszajutni költő területeikre, nem időznek nálunk heteket, hónapokat, mint ősszel.

A Csongrád megyei vizes élőhelyek Magyarországon a legjelentősebbek közé tartoznak, egyszersmind a legforgalmasabb madárszállók is: az Afrikából, Közel-Keletről, Dél-Európából visszatérő szárnyasok itt pihennek meg nálunk először. Jelent-e ez fokozott veszélyt a madárinfluenza szempontjából? Egyáltalán nem, mert a vízimadarak élőhelyeinek legnagyobb része fokozottan védett terület, ahová belépni – a madárinfluenza-helyzettől függetlenül – egyébként is csak engedéllyel lehet. Kacsa-libatartást nem is engedélyez itt a természetvédelem – szintén függetlenül attól, hogy van-e madárinfluenza, vagy nincs. Tehát minimális az esélye annak, hogy vadmadárról házira átterjedjen a kór, és így ember közelébe kerüljön.

Nem találtak még a Körös–Maros Nemzeti Park Csongrád megyei területein sem madárinfluenzában elhullott szárnyast. Szelényi Balázs állattani felügyelőtől megtudtuk: a talált, vagy a lakosság által hozzájuk beszállított, elhullott madár kloakájából vattával mintát vesznek, s ezt szállítják a területileg illetékes állat-egészségügyi hatósághoz. A legutóbbi időszakokban már elhullott madarakat is szállítanak be – persze, mindezt a szükséges előírások figyelembevételével.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Süllyed az Anna-kúti téglaburkolat

Az Anna-kútnál a díszburkolat, Kecskéstelepen pedig az utcák betonszőnyege süllyed a hatalmas… Tovább olvasom