Szeged - delmagyar.hu

Ki ne élte volna még át, hogy egy váratlan esemény felborítja jó előre megtervezett napját, legyen szó munkáról vagy családi programokról? A Gfk Hungária által készített felmérésből kiderült: a magyarok többsége a stresszt emelte ki a kérdésre, mi akadályozza leginkább az idő optimális kihasználásában. Pszichológust és időkezelési tréningekkel foglalkozó szakembert kérdeztünk: melyek a legnagyobb stresszforrások, és hogyan lehet kivédeni ezeket.

– A tartós stressz nagyon komoly testi és szellemi változásokat, betegségeket okozhat. Ma már az egyik legnagyobb veszélynek tartjuk, ami az egészségre leselkedik – szögezte le Fodor Sándor szakpszichológus. – A férfiakat többnyire a versengés, a munkahelyi bizonytalanság hozza stresszes helyzetbe, a nőket pedig a szociális kapcsolatok hiánya – világított rá a két nem közötti különbségre. A munkahelyi stressz egynegyedét a sürgős és fontos feladatok okozzák, amelyek azonnali reagálást követelnek meg. – Itt a komoly tét a feszültségforrás. Ha kudarcot vall a munkavállaló, őt is, a céget is komoly anyagi és erkölcsi veszteség érheti – tudtuk meg a pszichológustól, aki még megjegyezte: az uniós irányelveknek megfelelően ma Magyaroszágon a munkáltatóknak mérniük kell a munkahelyi stressz nagyságát, és stresszmenedzsmentet kellene működtetniük.

A férfiakat többnyire a versengés, a munkahelyi bizonytalanság hozza stresszes helyzetbe. Illusztráció: MTI

Szügyi György, egy felnőttképzéssel foglalkozó szegedi cég vezérigazgatója is úgy tapasztalta a cégeknek, magánszemélyeknek tartott időkezelési tréningeken: a váratlan feladatok, események rengeteg feszültségre adnak okot, mert felborítják a megtervezett munkarendet.

A férfiak rosszabbul bírják A felmérésben részt vevő nőkre saját bevallásuk szerint sokkal rosszabbul hatnak a stresszes helyzetek, mint a férfiakra. A pszichológus cáfolta az állítást: 1960 és 2005 között 55 százalékkal több férfi halt meg stressz okozta bántalmakban, mint nő, míg a nőknél ezen időszak alatt csökkent a halálozási szám. Ennek magyarázatát abban is kereshetjük, hogy a férfiak sokkal tovább hajlamosak titkolni, hogy problémájuk van. Gyakran orvoshoz is csak akkor fordulnak, amikor már nagy a baj.

– Az időkezelési problémák nagy részét elkerülhetjük, ha betervezünk 2-3 órát ezekre az előre nem látható feladatokra – különösen, ha rendszeresnek mondhatók a munkakörünkben – tanácsolta az igazgató. – A tervezésben segít, ha elemezzük a stresszt előidéző helyzetek típusát – magyarázta: így a már átélt stresszt is hasznosíthatjuk, feldolgozhatjuk, ami segít, hogy a következő alkalommal már jobban tudjuk kezelni a helyzetet.

Az időkihasználás szempontjából fontos az egyes feladatok sajátossá-
gaihoz igazított időzítés is. – Bizonyos napszakokban szellemileg alkotóbb az ember, míg bizonyos időszakokban szétszórtabb, nehezebben koncentrál az agy – osztotta meg velünk a szakértő. Ilyenkor keríthetünk sort a telefonhívások fogadására, a könnyebb szakirodalom olvasására. A megfelelő időzítés többszörösére növelheti a feladat elvégzésének
hatékonyságát.

Fontos odafigyelni arra is, nem vállaltuk-e túl magunkat, mondta el a vezérigazgató. Azon célok is okozhatnak ugyanis feszültséget, amelyek túl nagy kihívást jelentenek: legyenek ezek munkahelyi vagy magánéleti, személyes célkitűzések. Különösen akkor, ha hiányzik hozzá a megfelelő önbizalom.