Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

A tévéfejű szülőnek nem szeret olvasni a gyereke

A gyerekek és a felnőttek is igénylik a meséket, de ezt manapság a tévében keresik. A túlzó oktatási tempó miatt a diákok számára kínná válik az olvasás, a szókincs és a fantázia elszegényedik – a magyar gyerekek szövegértésben a leggyengébbek közé tartoznak. A témát kutató Szávai Ilonával egy szegedi szakmai fórum után beszélgettünk.
A számítógépek előtt jobban otthon vannak a gyerekek, mint a könyvespolcnál. Fotó: Frank Yvette
Miért szoknak le a meseszerető gyerekek az olvasásról felnőttkorukra? Erre a kérdésre keresett választ a Nagy Könyv program keretében a Somogyi-könyvtárban tartott szakmai napon Szávai Ilona, a pedagógiai tárgyú kiadványokat jegyző Pont Kiadó igazgatója.

Kütyü van, könyvespolc nincs

A tanárként is dolgozó Szávai Ilona lapunknak elmondta, hogy a gyerekek információéhségével manapság sincs gond – a szépirodalomtól fordultak el.

Mesére még a felnőtteknek is szükségük van, de a szabadidőtöltésben a tévé kiszorította az olvasást. A gyerekek így a felnőttek által nézett silány szappanoperákon, tévéshow-kon, filmeken nőnek föl, mivel a mai 30-40 éves korosztály – a kisgyerekes szülők – nem veszik a fáradságot, hogy meséljenek vagy az életkorának megfelelő könyvet adják a gyerek kezébe. Sok helyen még a könyvespolc is hiányzik a lakás faláról – nemhogy a könyv. – Tévedés, hogy ez összefüggne a társadalmi helyzettel: gyakran a márkás ruhákba öltöztetett gyerekek szülei, a legújabb elektromos kütyükkel felszerelt háztartások sem költenek könyvre – mondja a szakember. Hozzáteszi: ennek következtében a gyerekek szókincse és fantáziája is szegényessé válik, azokat ugyanis csak az olvasás fejleszti igazán.

Rohamtempós oktatás

Az olvasás túl gyors megkövetelése sem volt a legjobb hatással a könyvek megkedveltetésére a kisdiákok körében. Szávai Ilona szerint maga a diszlexia, az olvasási zavar sem létezik – csupán a felgyorsult életritmusból fakadó tanári türelmetlenség eredménye. Azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint a magyar gyerekek szövegértés szempontjából a világ sereghajtói közé tartoznak, szintén az alapokra, vagyis a helytelen olvasástanításra vezeti vissza. Szerinte – a minisztériumi állásponttal szemben – a tankönyvi szövegek „lebutítása", a bonyolult mondatszerkezetek, szakszókincs eltüntetése csak a nyelv további silányítását fogja eredményezni.

Csak a húszéveseké a világ

– Tévéműsorokkal nem lehet visszacsábítani a gyerekeket az olvasáshoz – vallja Szávai a Nagy Könyv tévés programsorozat hatásáról. Mint fogalmazott, ez csak arra alkalmas, hogy a diákok a toplistás könyvek filmes adaptációit keressék – az eredeti szöveg iránti érdeklődést nemigen kelti föl. A pedagógiai szakember egyedül a fiatal, 20-25 éves nemzedékre tekint bizalommal az olvasással kapcsolatban. – A mostani egyetemista, főiskolás korosztály egyre aktívabb életet él: szerintem nem fog beleragadni a tévéfotelbe, ők még megfordíthatják ezt a negatív trendet – véli Szávai Ilona.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leépítés a laborban, perel a szakszervezet

Kilencvenhat álláshelyet szüntettek meg február óta a tetemes adósságot felhalmozott szegedi… Tovább olvasom