Délmagyar logó

2016. 09. 30. péntek - Jeromos 12°C | 25°C

A tévnyomatok igazi ritkaságnak számítanak

Ha a most forgalomban levő egysíkú postai bélyegekre tekintünk, gyaníthatóan nem lesz kedvünk nekifogni a bélyeggyűjtésnek. A bélyegboltban azonban a magyar bélyeggyártás közel másfél évszázadának legszebb darabjaiból válogathatunk.
A bélyeggyűjtés akkor válik igazán költségessé, amikor az alapsorozatokat már beszerezte az ember Fotó: Karnok Csaba
Hatévesen kezdett el bélyeget gyűjteni Gyöngyösi József – ötvenéves korában valósult meg gyerekkori álma, amikor 1999-ben saját bélyegboltot nyitott Szegeden.

A piros háromkrajcáros

Úgy tapasztalja, egyre kevesebb a filatelista, a videó és a számítógépes játékok terjeszkedése miatt a fiatalokat kevésbé érdekli ez a foglalatosság. A Vajdaságban többre értékelik a magyar bélyeget: Gyöngyösi József boltját egy ott tanító magyar–történelem szakos tanár rendszeresen felkeresi, aki minden órájára bevisz néhány régi bélyeget.

A gyerekek figyelmét ezzel tudja igazán lekötni. Akár egy híres emberről, akár egy csatáról szól az óra – az elmúlt évek során biztosan készült róluk postai bélyeg.

A gyűjtés nem mondható költséges hobbinak, a bélyegek többsége néhány száz forintért cserél gazdát. A ritkaságokkal más a helyzet. Egy 1867-ben nyomott háromkrajcárosnak a szakkönyvek szerint zöld színben kell pompáznia – egy ív (240 darab) véletlenül piros színnel került forgalomba. Amint a hibát észrevették, az úgynevezett „tévnyomatokat" kivonták a forgalomból. A hibás darabokért ma már 75 millió forintot is
Bélyegtörténet

A világ első bélyegét a kor gazdasági nagyhatalmában, Angliában nyomták 1840-ben, Viktória királynő portréjával. Az Osztrák Birodalom felségjelzésével tíz évvel később, 1850. július 1-jén jelent meg a kis papírdarab. Az első magyar megrendelésre elkészített bélyegek 1871-ben láttak napvilágot Ferenc József képmásával. A mai napig több mint 4800 magyar bélyeg került a piacra, évente harminc-ötven új bélyeget adnak ki. A magyar bélyeg nemzetközileg is elismert: egyre több külföldi kezdi el gyűjteni őket.  
elkérhetnek. – A bélyeggyűjtés akkor válik igazán költségessé, amikor az alapsorozatokat már beszerezte az ember.

A törzsvendégek többsége ezért már tévnyomatokat és nyomdai hibás bélyegeket keres. Ezek tízszer, százszor is többe kerülhetnek hagyományos társaiknál – mondja Gyöngyösi József.

Fejcsere

Hibákat nemcsak régen, mostanában is elkövetnek: 2003-ban Soó Rezső portréjával adtak ki bélyeget születésének századik évfordulójára. A botanikus családja azonban felfedezte, hogy nem Soó, hanem egyik tanítványának arcképe került a bélyegre. A posta felhagyott a 40 forintos névértékű bélyeg további nyomásával, a forgalomba kerültek ára azóta meghússzorozódott. Az átlagos gyűjtők azonban – Gyöngyösi tapasztalata szerint egyre több kisdiák is – inkább a növényeket és állatokat ábrázoló bélyegeket keresik. Számukra ezek a leglátványosabb darabok.

A komoly gyűjtő nem jár bélyegboltba. Közéjük tartozik Lippai Pál ügyvéd, volt szegedi polgármester, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének alelnöke.

Ahány darab, annyi történet

Speciális gyűjtési területét az 1850–1867 között kiadott monarchiabeli bélyegek, ezen belül a levelezőlapra felragasztott darabok jelentik. – Minél több egy levélen a régi bélyeg és minél jobban olvasható rajta a postai pecsét, annál nagyobb értéket jelent a szememben – mondja. Közel háromezer darabos gyűjteménye, amit tízéves kora óta gyűjtött össze, sok ritkaságból áll. Egyik kedvenc darabja az a felbélyegzett levél, amin egy darab kilenc- és két darab háromkrajcáros bélyeg található. – Ehhez egy árverésen jutottam hozzá huszonöt évvel ezelőtt. Emlékszem, éppen síelni voltunk, így vételi megbízást hagytam az aukciós cégnél. A síelés alatt csak erre a levélre gondoltam, így megkértem a családomat, egy nappal korábban induljunk haza. Rögtön az árverésre rohantam, ahol bebizonyosodott: ha tovább maradunk a hegyekben, nem lett volna az enyém, mert túllicitálták az ajánlatomat. A mai napig ezek az emlékek elevenednek meg, ha ránézek – meséli.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Munkácsy jön, az árvízkép marad

A hárommegyés Munkácsy-vándortárlat májusban érkezik Szegedre. Helyét a Móra-múzeum munkatársai… Tovább olvasom