Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

A Tisza hullámaitól a dühöngő tengeri viharig

Hogyan kerülhet hangyakutató tengeri viharba? Miképp segíthet néhány kólásüveg abban, hogy az ember ne késsen le az akadémiai díjátadásról? E kérdésekre is válaszol Gallé László ökológus professzor, aki egész életét az élővilág, elsősorban a hangyák társadalma, illetve a Tisza kutatásának szentelte.
Gallé László professzor a hangyák társadalmának és a Tisza kutatásának szentelte az életét. Fotó: Karnok Csaba
A közelmúltban adta át a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ökológia tanszékének vezetését utódjának Gallé László. Meghatározó személyiség, megye-, országszerte, s nemzetközileg egyaránt. Pályafutásáról beszél.

Tisza-kutató is kerülhet tengeri viharba. Gallé László professzorral ez a következőképpen történt: egy dél-törökországi szigetre evezett be egy apró lélekvesztőn, hogy éjszakára ott maradjon és tudományos méréseket végezzen, ezúttal épp a hangyák társadalmával kapcsolatban. – Éjjel azonban jött egy óriási vihar, a szigetet el kellett hagyni és visszaevezni a partra, teljes sötétségben, többméteres hullámok között, szemüvegesen – emlékszik vissza.

Az sem volt semmi, amikor szintén a dél-török tengeren, az expedíció egyik résztvevőjét megszúrta a világ legmérgezőbb hala, a kőhal, illetve a skorpióhal, és kórházba kellett vele száguldani, különben ott hal meg. És az sem volt mindennapi, mikor pénteken még javításra váró kocsival vesztegelt a csapat valahol Törökországban – az autóba előzőleg belerohant egy kamion –, de Gallé professzornak hétfőn reggel akadémiai díjat kellett átvennie Budapesten. S közbül volt még Jugoszlávia, ahol akkoriban nem lehetett üzemanyagot kapni. Csak az előzőleg kólásüvegekben tartalékolt benzin segítségével sikerült keresztüljutni az országon és odaérni a díjátadásra...

Szuperorganizmus?

Egyes – némelyek által ma is emlegetett – nézetek szerint egy adott hangyakolónia „szuperorganizmusként" is fölfogható, mely bizonyos mértékig olyan, mint egyetlen, magasabb rendű élőlény. Mint ahogy az egyes embernek a különböző sejtjei, szervei különböző munkákat végeznek – a hangyakolónia egyedei, csoportjai különböző munkák végzésére specializálódtak. S mindez együtt a kolónia egészének megmaradását segíti elő – mint ahogy az emberi sejtek, szervek munkája az emberét.

Persze a kutató munkájának nem a megpróbáltatások sora a lényege, ezek csupán mellékkörülmények. Gallé László gyermekkora óta biológusnak készült – első ismeretterjesztő cikke általános iskolás korában jelent meg tudományos szakfolyóiratban. Egyetemi hallgatóként már angolul és németül publikált. Egyébként biológusdinasztia sarja – gyermekei már a negyedik generációt képviselik. Bár madarászként kezdte – gyermekként fészekből kiesett vércsét, sólymot tartott –, érdeklődése nemsokára a rovarvilág, főleg a hangyák felé fordult, s egyáltalán, mindenre kiterjedt, ami csak él és mozog, illetve nem mozog. Hiszen az ökológia az élőlények és környezetük egymásra hatásának tudománya. Valaha úgy tudtuk, Magyarországon hatvanegynéhány hangyafaj fordul elő, ez a szám azonban mára Gallé László több évtizedes kutatómunkájának és tanítványai tevékenységének köszönhetően bő százötvenre nőtt.

Az ökológus sokszor meghökkentő dolgokat derít ki. Bugacon kísérletet végeztek azzal kapcsolatban, miként tud regenerálódni a természetes növényzet különböző káros behatások után. Egy helyről eltávolították a felső talajréteget, egy másik helyen pedig műtrágyázást végeztek. Nagy meglepetésre az derült ki: az a terület, ahonnan eltávolították a talajréteget, jóval gyorsabban újul meg, mint az, amit jól megműtrágyáznak. E példa mutatja: egyes emberi behatások sokkal jobban ártanak az élővilágnak, mint sejtenénk – mutat rá a professzor.

Az ökológia tehát hasznosítható tudomány. A továbbfejlesztett Vásárhelyi-tervvel kapcsolatban például rengeteget dolgoztak Gallé Lászlóék a Tisza-kutatás keretében – és minden bizonnyal több döntést sikerül pozitívan befolyásolni. Csongrád megyében többek között a saséri rezervátum erdőterülete kerülheti el előzetes kutatómunkájuk nyomán a károsodást. És a dóci vésztározó is megvalósítható úgy, hogy az árvízvédelemhez csodálatos vízi élővilág, és üdülő- és horgászparadicsom is társuljon.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csonka ismeretek az iskolák névadóiról

Játékos történelemórát tartottunk a szegedi Ságvári Endre gimnáziumban, a Zrínyi Ilona Általános… Tovább olvasom