Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 18°C Még több cikk.

A tolltépés is állatkínzás?

A libatömés után a tolltépést is állatkínzásnak tartja egy svéd televízió. Még nem tudni, mennyit árthat a baromfiágazatnak és a tollfeldolgozóknak az újabb kampány. Felháborodtak és aggódnak a Csongrád megyei cégek vezetői is, féltik a piacaikat, kerülik a nyilvánosságot.
Állatkínzásnak minősítette egy svéd televízió azt a módszert, amellyel Magyarországon a libákat megfosztják tolluktól. A rejtett kamerás felvételeket egy magyarországi telepen készítették. A svéd agrárminiszter azt mondta: az Európai Bizottsághoz fordulna azért, hogy mindenhol betiltsák a tollfosztást. Magyarországnak ugyanis jelenleg felmentése van.

Látits Miklós, a Baromfi Terméktanácson belüli kacsa- és lúdszövetség titkára – aki mellesleg nem látta az ominózus filmet – azt mondta el lapunk kérdéseire válaszolva: nem állatkínzás a libák „megtépése". Élettani alapjai vannak a magyar hagyománynak, mivel a libák a pelyhet és a tollat amúgy is levedlik. Ha a termelők nem gyűjtenék össze, a szél szanaszét vinné, hiszen ezeket az állatokat tavasztól őszig a szabadban tartják. Emiatt egyébként a súlyuk több, a húsuk pedig finomabb.

A tolltépéssel gyakorlatilag a természetes vedlés időtartamát egy napba sűrítik – ezt már egy Csongrád megyei, neve elhallgatását kérő feldolgozó mondta. Hathetente kell „megfosztani" a szárnyasokat öltözéküktől, akkor, amikor a pihék és a tollak szinte maguktól leválnak a bőrről. Senkinek sem érdeke, hogy ne várják ki a megfelelő pillanatot, hiszen a véres tollat nem lehetne eladni. Persze – tette hozzá interjúalanyunk – mint minden szakmában, úgy a libások között is vannak vandálok.

A pihekönnyű libatollért indult verseny súlyos károkat okozhat. Fotó: Schmidt Andrea
A pihekönnyű libatollért indult verseny súlyos károkat okozhat.
Fotó: Schmidt Andrea

Egy másik szakértőnk, aki látta a bejátszást, azt a következtetést vonta le, hogy nem libatelepen készült a film. A riportban egy romos tanyaépület volt látható, amelyben legfeljebb 25-50 libát tarthattak, és az alkalmi munkaerő – lehet, hogy csak a forgatás kedvéért – nekiesett az állatoknak. A tollfosztás ugyanis éppen olyan szakértelmet kívánó munka, mint például a birkanyírás.

Tavaly a libatömés miatt kritizálták Magyarországot. A Négy Mancs állatvédő szervezet nyilvános feketelistára tette a kényszertömött libákból készült termékeket forgalmazó cégeket, mondván: a mesterséges hizlalás állatkínzás. Az állatvédők kampánya hatással volt a külföldi megrendelésekre, az ágazatnak több milliárd forintos kára keletkezett.

Ez az oka annak, hogy a libatollat feldolgozó cégek vezetői nem kívántak nyilatkozni lapunknak. „Bármit mondunk, csak balul sül el ebben a gazdasági helyzetben" – kaptuk a választ. Ugyanígy reagált megkeresésünkre egy Csongrád megyei libatartó, egy a kevesek közül, aki tépéssel is foglalkozik. Szerinte akinek ilyen tevékenységből származik a jövedelme, az tiszteletben tartja a „megélhetését".

Mi mennyi?

Nincs olyan liba ma Magyarországon, amelyet csak a tolla miatt tartanak. A tavasztól őszig több alkalommal „megtépett" állatok is a vágóhídon végzik. A terméktanács szerint mintegy 2,5 millió darab libát tartanak a húsa miatt, ezeket időnként a tolluktól is megfosztják. A toll azonban csak melléktermék. A tollal foglalkozó, paplanokat, párnákat gyártó cégek csaknem 90-95 százalékban vágóhídról vásárolják a tollat. Mindössze 5-10 százalék a tépett toll: ez a kimagaslóan jó minőség és az élőmunka-ráfordítás miatt ugyanis nagyon drága. Az ipari libatoll kilója körülbelül 2500, a tépetté 3500 forint.

Olvasóink írták

  • 15. szamika 2009. február 06. 11:13
    „ugyan már! ők ugyanúgy megeszik a libamájat,és tolpaplannal takaróznak.,na meg a hülyeségükkel.”
  • 14. Hmmm... 2009. február 06. 09:22
    „Ilyen alapon a brutalitasnak se eleje, se vege! Ne is igyekezzunk arra torekedni, hogy humanusan eljunk? A primitiv nepek /mi is, sok-sok evvel ezelott/ vadasszak az allatokat , 50-50 alapon kuzdenek az elelemert.
    Nem csodalkozom sok velemenyen, hiszen bebizonyosodott egy masik cikk alapjan, egymassal szemben sem ereznek megertest, sot meg bele is "rugnanak" a szerencsetlenbe.
    Mit lehet varni akkor az allatokkal szembeni hozzaallasoktol?”
  • 13. uto-pista 2009. február 06. 07:59
    „...jaj a szegény pamlpónai bikafuttatókkal most mi lesz? A bikaviadalokról nem is beszélve. Még jó, hogy az nem számít állatkínzásnak.”
  • 12. Hmmm... 2009. február 06. 07:23
    „A 12. hozzaszolashoz.
    Jol teszi, hogy elkapja es elvagja a liba torkat, aztan megfozik es megeszik. Nem is ez ellen tiltakoznak az allatvedok. Nem tudom, egyetertene-e azzal, ha egy nagyon rossz allapotban levo fogsor elemeit injekcio nelkul egyenkent huzna ki a fogorvos? Nyilvan nem, meg akkor sem, ha szukseg van a fogak eltavolitasara, mas eljarast kell alkalmazni.”
  • 11. sevenof9 2009. február 06. 06:05
    „jelentem van 8 libank. azt is,hogy amikor libapecsenyere vagyom,kimegyek,eloveszem a jo kis bicsakot es elvagom a torkat a kiszemelt peldanynak. Utana jon a fosztas. Ekkozben a libanak rossz. Biztos. De nemigazan izgat,mert ha idejon valamifele allatvedo a farmra,akkor keresztullovom. Ennyi. Kapjak be. Kapja be az osszes hyperszenzitiv liberalis barom,akiket mar tenyleg csak a papucsallatkak csillionak globalis felmelegedese izgat. Menjenek,foglaljak el ausztraliat es ott buzulhatnak es agyonszabalyozhatjak egymas eletet.

    Mi nem tomjuk a libat,mert 1 ido nincs ra,ketto ha sok majat akarok,levagok ket libat. Ti meg egyetek a tesco gazdasagos szemetet,az kell nektek meg a svedcsavar.”
  • 10. Kasza 2009. február 05. 22:21
    „Holnaptól a birkanyírás is megrázó lessz és a fodrászokat is belehet perelni ha a fésűvel húzná a hajunkat. EZ AZ EGÉSZ EGY QRVA NAGY BAROMSÁG.”
  • 9. .suhym. 2009. február 05. 22:01
    „"...és teljesen megrázkódnak, ha visszagondolnak rá...."
    Helyesen:

    ....még mindig összerázkódnak, ha visszagondolnak rá.”
  • 8. .suhym. 2009. február 05. 21:57
    „No mármost.
    A svéd tv-ben Magyarország térképét is mutatták, ahol megjelölték a település helyét is a Szlovák határ közelében, és ki is mondták nevét,
    DE
    miután a barátaim nem voltak biztosak benne, hogy jól értették-e, nem írom be ide!
    Viszont megnéztem a helyi telefonkönyvben az irányítószámoknál, és valóban létezik egy olyan nevű település azon a környéken, amit ők értettek.
    Azt is mondták még, hogy azon a filmen, amit a tv-ben leadtak, döbbenetesen megrázó képeket lehetett látni a libatépésről, és teljesen megrázkódnak, ha visszagondolnak rá.”
  • 7. Hmmm... 2009. február 05. 21:01
    „Jo, hogy valaki kicsit tobbet tud.
    Amennyiben ilyen extrem egyedi esetrol van szo /remelem!!/, az itthoni allatvedok is kotelesek fellepni. Az agazat koteles bebizonyitani, hogy nem ez a magyar libafosztas! Bizonyitekkent kulonbozo libaneveldeken keresztul bemutatni a tenyleges helyzetet.
    Bennem az a gyanu merult fel, hogy a felvetel ugymond hitelrontas cellal keszult. Nem hiszem, hogy nehez lenne kinyomozni hol es kik vegeztek a "munkat".”
  • 6. .suhym. 2009. február 05. 20:36
    „Nem tudom, a cikk szerzője látta-e a svéd televízió adását
    DE
    az én Göteborgban élő magyar barátaim igen, mivel a botrány kirobbanása óta szinte minden svéd adó foglalkozik a dologgal.

    Egy olyan felvételen, amin jó sokan tépik a libát, valamint élőszóban mesélik, hogyan teszik ők ezt, és ezt be is mutatják, elég érdekes dolog lenne, ha rejtett kamerával történt volna a felvétel. A filmen a libákat totálisan kopaszra tépték, vérzett a bőrük, és szabályszerűen visítottak, nem gágogtak, hanem bizony visítottak!
    Így mesélték pár perccel ezelőtt a göteborgi barátaim.

    Mellesleg a svédeknél 1 kg tépett libatoll ára 1.000.- korona, míg a vágott liba tollának 100.-korona a kilónkénti ára.”
  • 5. Hmmm... 2009. február 05. 19:13
    „Egyetertek az elottem szoloval, hogy itt szamunkra jelentos tovabbi gazdasagi problemakat von magautan egy ilyen "vilaghir". Miutan mas orszagokban is folyik libatoll hasznositas, mely ellen nem tiltakoznak az allatvedok, valoszinuleg letezik elfogadhato megoldas. Amennyiben nem okoz nagy gondot a technologia atvetele, akkor azt kell alkalmazni, kulonben ugrik a piac.”
  • 4. flexsnake 2009. február 05. 18:26
    „A tömeges állattartásnál egyébként is kimutatható hogy az állatok stressz alatt élnek. Ne szépítsük: a tömeges állattartás és feldolgozás nem kellemes az állatoknak. Persze ha színestévé lenne a libáknak berakva, akkor sem felednék hogy mi a sorsuk. Ez itt most piaci kérdés, nem állatvédelmi. Ezt a kettőt külön kell választani.
    A nagy állattartó cégeknél általánosan elmondható hogy az előírásoknak megfelelően végzik az állat tartását.
    Ahol nem ott nyilván fel lehet számolni akár az egész telepet. De az országon belüli ügy.
    Az hogy egy videofelvétel a dolog alapja már kizárja hogy általánosságban a tollfosztás ellen emeljenek szót. Ha azon a felvételen rosszul bánnak a libákkal akkor keressék meg hol készült a felvétel és legyen eljárás az ügyben.

    ,,A svéd agrárminiszter azt mondta: az Európai Bizottsághoz fordulna azért, hogy mindenhol betiltsák a tollfosztást. Magyarországnak ugyanis jelenleg felmentése van."

    Vagyis a svédek nem szeretnének vásárolni és akkor ez már gazdasági kérdés. Ha ugyanis bizonyítható hogy az egyébként is éppen levedlő tollakat szedik le az állatokról akkor ez nem kegyetlenebb mint megnyírni egy birkát akik szintén vedlenek. Egyébként az emberek is vedlenek, folyamatosan lehámlik a felső bőr, sőt a sejtjeink is elhasználódnak, kicserélődnek, x évenként biológiailag szinte kicserélődünk. Ez természetes folyamat.Ha a svédek nem akarnak vásárolni akkor ne vásároljanak. Az a piac kilőve. De csak emiatt az egész ágazatot megbélyegezni, komoly dolog. Én magam nem tartanék libákat és nem is zavarna különösebben ha betiltanák még a vágóhidakat is. Nekem problémám azzal van mikor egy adott eset alapján egy teljes ágazatról mondanak véleményt. Bízom benne hogy az agrárminiszter szépen elkezd lobbizni és tájékoztatni külföldön hogy a félreértéseket még csírájában elfojtsák.”
  • 3. Hmmm... 2009. február 05. 18:24
    „Remelem, ezt mar "dsmaan" sem kifogasolja a maga durva modoraval!”
  • 2. török 2009. február 05. 18:15
    „korrekt, amit írtál”
  • 1. Hmmm... 2009. február 05. 17:57
    „Az ezt megelozo hir a kulfoldi rovatban volt talalhato,nem egeszen ertem miert?
    Egy agronomus hozzaszolo felhivta figyelmemet, bizonyos kitenyesztett fajtak eseten szukseg van a tepesre, kulonben az allatok szenvednek. Ezt elkepzelheto, talan a szormes allatok vedlesevel hasonlithato ossze a folyamat. A kerdes az, vajon fajdalmas-e a tepeses technika, ha igen, van-e mas lehetoseg?
    Ha fajdalommal jar, muszerekkel kimutathato az okozott stressz.
    A piac megtartasa erdekeben erdemes meggyozodni es az eredmenynek megfeleloen felkeszulni,szukseg eseten valtoztatni.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jó név: fél üzleti siker

Szeged - Régi igazság, hogy a jó cégér, a jó cégnév fél üzleti siker. A Szeged belvárosában található kiírásokból szemezgetve kiderült: vannak olyan kereskedők, akik a jó hangzásra adnak, mások a fantáziánkra építenek. Tovább olvasom