Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

A Tragédiával nyit a 80 éves szabadtéri

Szeged - Nagy lehetőségnek, egyúttal óriási felelősségnek is tartja az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Vidnyánszky Attila, hogy színpadra állíthatja a szabadtérin Az ember tragédiáját. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapítójának, a Debreceni Csokonai Színház igazgatójának ez már a harmadik Tragédia-produkciója, de először rendez a Dóm téren.
Nem fogadta kegyeibe az időjárás a Tragédia stábját, többször elmosta az eső a Dóm téri próbát. A produkció rendezőjének, Vidnyánszky Attilának kötélből lehetnek az idegei, mert cirkuszolás nélkül, nyugodtan irányította csapatát.

– Akkor van értelme idegeskedni, hagyni az érzéseket eluralkodni magunkon, ha azzal valamilyen célt el tudunk érni. Attól, ha elkezdek hisztizni, még nem áll el az eső. Minden előadás készítésének – tudom, mert csináltam már lassan százat – van egy természetes folyamata, amelyben vannak mélypontok, kritikus helyzetek, ezeket a rendezőnek kezelnie kell. Kiindulópontom: egyetlen kollégáról, a fellépőkről és a műszakról sem feltételezem, hogy nem akarnának jó előadást csinálni. Mindannyian – és ebben a produkcióban dolgozunk vagy 250-en – széppé és izgalmassá akarjuk tenni ezt az előadást. Vannak rendezők, akiknek föl kell magukat spannolni; nekem erre nincs szükségem, van bennem elég adrenalin, és nem szeretek szerepelni – mondja Vidnyánszky Attila, aki beregszászi társulatával az elmúlt években már többször is nagy sikert aratott Újszegeden.

Vidnyánszky Attila állította színpadra Az ember tragédiáját. Fotó: Schmidt Andrea
Vidnyánszky Attila állította színpadra Az ember tragédiáját.
Fotó: Schmidt Andrea

– Nagyon szeretem a nagy tereket, nem riasztanak, hanem inspirálnak. Már egyetemistaként csináltam Ukrajnában ünnepi szabadtéri rendezvényt negyvenezer embernek. Az idő mindig rövid a nyári produkcióknál, ilyenkor össze kell rakni a puzzle-t a különböző helyekről érkező szereplőkkel. Beregszászi kollégáim sokat segítenek ebben, mert értik azt a színházi nyelvet, amelyen beszélek, és velük már két Tragédia-produkciót is csináltam, az elsőt 1997-ben, a másodikat három évvel ezelőtt. Tudják, hogy mit gondolok az egyes jelenetekről. Ez ugyan más tér, mások a főszereplők, de vannak kulcsgesztusaim, metaforáim, szimbolikus tárgyaim, amelyek átjönnek egyik előadásból a másikba. A beregszászi színészek jelenléte biztonságérzetet ad, mert tudom, hogy amikor kell, energiahalmazukkal bezsongatják az összes szereplőt, statisztát. Olyan színházat csinálunk, amelyben az ember nem kíméli magát, kipakol, őszintén dolgozik – és ez mindig hat.

Vidnyánszy Attila nemcsak rendezőként találkozott a Tragédiával, hanem a 80-as években gimnáziumi irodalomtanárként tanította is. – Óriási problémának tartom, ami az elmúlt tizenöt évben a kereskedelmi csatornák romboló hatására történt. Ráadásul mi is elhitetjük a szakmával, a nézőkkel, hogy olyan lezüllesztett repertoár él csak meg, ami ma már a magyar színházak nagy többségét uralja. Elhitettük, hogy nyaranta a szabadtéri színházakban nem lehet komoly prózát játszani, csak zenés darabokat, vígjátékokat. Messziről indulunk, ezért is óriási tett, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetése bevállalta most a Tragédiát, és boldog vagyok, hogy mindkét előadásra telt ház várható. Annak idején magyartanárként pontos kérdések feltételével tanítottam a Tragédiát. Megpróbáltam a gimnazisták nyelvén, a saját életük kapcsán megtudni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek őket zaklatják, és megkerestem a műben a kapcsolódó válaszokat. Hosszú hónapokon keresztül tanítottam így a Tragédiát, más művek rovására. Ez a darab régi szerelmem, számomra az első számú színpadi mű, amit magyar nyelven írtak – vallja a rendező, akinek a középiskolában édesanyja volt a magyartanára.

A rendező instrukciókat ad a Dóm téri színpadon. Fotó: Schmidt Andrea
A rendező instrukciókat ad a Dóm téri színpadon.
Fotó: Schmidt Andrea

– Híres pedagógusa ő Kárpátaljának, és az ottani diákszínjátszás nagyasszonya. Trill Zsolttól kezdve a beregszászi színészek több mint fele az ő keze alól került ki. Tőle hallottam először Madáchról, de igazából az egyetemen egyik tanárom, Fodó Sándor folklorista beszélt nekünk úgy a Tragédiáról, hogy megszerettette. Ez egy nehéz mű, hatalmas felkészültséget igényel az előadása, és még akkor sem biztos, hogy sikerül. Szinte minden sora kibontható üzenetet tartalmaz, ugyanakkor mindet nem lehet eljátszani. Ezért határozott gondolati síkon kell mozogni, határozott emocionális irányt kell venni, különben szétaprózódik vagy végtelenül illusztratívvá válik az előadás. A közönség és a szerző elleni bűnténynek érzek minden rossz előadást, mert nekünk a Tragédia érvényességét kell bizonyítanunk. Sokan ugyanis azt is megkérdőjelezik.

Verebes Ernő zenéi

– Van ugyan néhány olyan számomra különösen kedves zene, amitől nem tudtam szabadulni, és ezért átmentettem ebbe a produkcióba is, de az előadás zenei anyaga 80 százalékban új, Verebes Ernő szerzeménye. A zene személyes és szubjektív – roppant fontos része az előadásaimnak. A zeneiség a tér zenéje, a mozgások, koreográfiák zenéje is, ennek mindnek összhangban kell lennie – fogalmaz Vidnyánszky Attila, aki azon gondolkodik, hogy amikor jövő februárban Debrecenben negyedszer is színpadra állítja a Tragédiát, húzások nélkül az eredeti mű összes sorát eljátssza, körülbelül hatórás előadásban.

Olvasóink írták

  • 10. Együgyű 2011. július 02. 07:16
    „A szereposztás nagyon jó!

    Szép, előadásokat, szép élményeket kívánok ebben a Magyar valóságban!”
  • 9. Nórikám 2011. július 01. 21:18
    „Nem rég értem haza, láttam, amint a közönség föl cuccolva takarókkal , ülő párnákkal fölszerelkezve mentek. Azért nincs annyira hűvös, bár lehet később jobban lehül. Biztosan jó előadás lesz.”
  • 8. időshölgy 2011. július 01. 18:40
    „Nagy izgalommal készülök a mai előadásra, remélem nem fogok csalódni.
    Remélem megússzuk eső nélkül.”
  • 7. Kudara 2011. július 01. 18:13
    „4. kisgabesz!
    Kérlek, holnap egy beszámolót ehhez a cikkhez írnál? Köszönöm! :))”
  • 6. plútó 2011. július 01. 18:07
    „Technikai javaslat: polár pulóver, őszi/téli kabát kell a Tragédia mai és holnapi előadásaira. A zakók, kosztümök nem lesznek elegek. Az előadás mindazonáltal jó lesz, a tegnapi főpróba alapján.”
  • 5. kiszy 2011. július 01. 17:21
    „1. wg62 Cserhalmi György, Gáspár Sándor, Blaskó Péter, Ónódi Eszter, Rátóti Zoltán, Trill Zsolt, Molnár Piroska, Csákányi Eszter, Haumann Péter, Bajor Imre, Hernádi Judit, Vida Péter, Szacsvay László, Földes Tamás, Mácsai Pál, Alföldi Róbert, Tompos Kátya, Pindroch Csaba, Szarvas József, Szőcs Artur. Szerintem igen csak szép névsor. Jah, hogy Berecky, Dolhai, Kerényi, Janza, Szinetár, MÁZS nincsenek benne. Hál´ Istennek! Én már egy kicsit untam őket. (Emelett, természetesen tisztelem a művészetüket!) Annak meg kifejezetten örülök, hogy visszatért a próza a Dóm térre.”
  • 4. kisgabesz 2011. július 01. 16:59
    „Nekem se jött be igazán a Szabadtéri idei programja, egy kivétellel. Még februárban megvettük a Tragédiára a jegyeket (ma nézzük), mivel olvasva és nézve is a kedvenceim közé tartozik (hisz´ egy meghatározó mű!). Annak ellenére, hogy akkor még lényegében semmit nem lehetett tudni a részletekről. Azt gondolom, hogy a magyar színjátszás nagy alakjaival látott előadásokat most "el kell felejteni", nem szabad hogy befolyásolja az embert. Bár, nem tudom, sikerül-e? Nagyon kíváncsi vagyok! Remélem az időjár kegyeibe fogad bennünket.”
  • 3. panek 2011. július 01. 11:06
    „<moderálva>”
  • 2. Kudara 2011. július 01. 08:25
    „Bárcsak megnézhetném Az ember tragédiáját!!
    Kedvenc könyvem (tudom, rengeteg ember nem szereti)...”
  • 1. wg62 2011. július 01. 08:21
    „Az első képen jól mutat a szinpadkép.
    Az idén - sok év után először - nem vettem egyetlen jegyet se a szabadtérire, mert nem találtam olyan produkciót, szinészt, vagy rendezőt, amiért-akiért érdemes lenne pénzt áldozni a - nem olcsó - jegyekre.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csongrád megyében 150 ingatlan áll árverezés alatt – 47 négyzetméteres panel akár 3 millióért

Lejárt a kilakoltatási moratórium. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara adatai szerint országosan 4057 ingatlan ellen indult végrehajtás. Tovább olvasom