Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

A vadászat nem öldöklésről szól

Több ezer ember vadászati pályafutását indította el Szente László, a szegedi erdészeti középiskola tanára. Tanítványai – hivatásos vadászok, sportvadászok, illetve erdészek – az egész országban jelen vannak. Amit ő nem tud a vadról, a vadászatról, azt nem is érdemes tudni. Trófeagyűjteményét iskolájának ajándékozta.
Unokabátyja hivatásos erdész volt Ruzsán, Vetyén, Derekegyházon. – Felültetett gyerekkoromban a biciklivázra, és irány a határ. Vakációim a természetben teltek – emlékszik vissza Szente László. Sopronba fölvételizett, az erdőmérnök karon végzett, hivatalból megkapta a vadászvégzettséget is. Azóta a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában tanít, rengeteget jár vadászni az iskola szakkörös diákjaival. Trófeagyűjteményét is az intézménynek adományozta – akad köztük kapitális gímbika karvastag agancsokkal éppúgy, mint afrikai trófeák.

Kisujjában van a megye vadászélete. Húsz évig volt a Csongrád megyei vadászati vezetőség tagja – ezen belül a legbonyolultabb időszakban, a rendszerváltáskor is –, s 35 évig vadászmestere egy vadásztársaságnak. Aztán lemondott, mert látta, mind kevesebb szükség van szakértelemre.
– Egyre gyakrabban tapasztalni: ha valaki puskát vesz a kezébe, azt hiszi, azzal rögtön a vadhoz is ért. Én is tudok például vezetni, és mégsem gondolom, hogy annyit tudok az autóról, mint egy hivatásos gépkocsivezető – szemlélteti a helyzetet.

Mibe kerül?

Maga a vizsga, tanfolyammal, tankönyvekkel együtt, 60-70 ezer forint – kezdetnek nem rossz. A vadászjegy, a biztosítás mintegy 13 ezer forint, az egészségügyi vizsgálat 3-4 ezerbe kerül. Be kell lépni egy vadásztársaságba, a tagdíj néhol évente 20 ezer, néhol 200 ezer forint. A fegyvervásárlási engedély 3000 forint. Az egyszerű sörétes fegyver 100 ezer forint, de akár másfél-kétmillióba is kerülhet, a páncélszekrény 30-40 ezer. A megfelelő vadászöltözet 150-200 ezer – ennyit kell tehát vadászatra szánnia a kezdőnek, s ekkor még ki sem lőtte a puskáját. Ha kilőtte, az lövésenként majdnem ötven forintot kóstál – ennyi a sörétes lőszer ára, darabonként –, illetve 200-250 forintot, amennyibe a golyós lőszer darabja kerül. És a lőszer fogyóeszköz. Mivel a területet valahogy meg is kell közelíteni – a benzin is. Hogy mindez nem térül meg a vadász számára? Ki beszél megtérülésről?

A vadász egyébként sem puskásként kezdi – hívja föl a figyelmet. Először hajtóként vesz részt vadászatokon, etetőt épít, vadtakarmányozásban segít, s így tovább – és ekkor a kötelező tanfolyamokról még nem szóltunk.

Évente kétszer indul tanfolyam a megyében, ezeknek ő a vezetője; a legközelebbi most szombaton kezdődik. – Vadászati és fegyvervizsga nélkül közelébe sem kerülhet a vadászatnak az ember – beszéli. Ha ezek megvannak, jön a vadászkamarai tagság, s csak mindezek után lehet megkérni a rendőrségtől a fegyvertartási engedélyt. A rendőrség képviselői ki is mennek a helyszínre, ellenőrizni, hogy a fegyvert a szabályoknak megfelelően – folyamatosan lakott helyiségben, falhoz rögzített páncélszekrényben – tartják-e.

Szente László – hasonlóképp a legendás vadászíró Széchenyi Zsigmondhoz – úgy tartja, „A vadászat: vadűzés és erdőzúgás. De több erdőzúgás..." Idézi Szász Imre, már elhunyt, jelentős írónkat – az Ez elment vadászni... című, a pártállam idején csak nehezen megjelenni engedett szociográfia szerzőjét: A vállalati cégvezető, kinevezése alkalmából, elkezd vadászni. Meglátja a nyulat a bokorban, odadurrant, a nyúl ott marad, ő odarohan. És elolvassa a kitömött nyúl oldalára tűzött cetlit: „További vadászsikereket a cégvezető úrnak! A nyúl."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bizsurazzián a fogyasztóvédők

Bizsurazzián piercingeket, ékszereket és óraszíjakat vizsgáltak Szegeden a fogyasztóvédők. Sok a… Tovább olvasom