Délmagyar logó

2018. 01. 21. vasárnap - Ágnes -3°C | 4°C Még több cikk.

A valódi őstermelők ingyen árusíthatnak a Mars téren

Csongrád megye - Április 30-áig minden hétfőn és pénteken ingyen árusíthatnak és parkolhatnak az igazi tanyai őstermelők a Mars téren, a nagycsarnokban, 30 asztalon. Erre az a termelői kártya a garancia, amelyet az agrárkamara állít ki számukra.
– Eddig csak a dorozsmai nagybanira jártunk, sokat várunk a Mars téri árusítástól – mondta Kádár-Németh Istvánné, aki műanyag zsákokban pár zsák krumplit hozott a szegedi Mars téri nagycsarnokba. Ilyen mennyiséggel eddig szinte labdába se rúghatott. A bordányi őstermelő azért is örült, mert ez egy „meleg hely", szemben a nagybanival. Halász Imre tejtermelő vásárhelyi családi gazdálkodó se árult még a nagycsarnokban. A saját receptek alapján készült sajtokból kóstolót is tartott, a legjobban a medvehagymás és a fokhagymás fogyott. Halász Imre ötletelt: a piacvezetésnek elmondta, hogy Budapesten, a Fény utcai piacon hűtőpult van az asztalokon, nem ártana, ha Szegeden is bevezetnék.

Az őstermelők és vásárlók is sokat várnak a Mars téri hétfőktől.  Fotó: Karnok Csaba
Az őstermelők és vásárlók is sokat várnak a Mars téri hétfőktől.
Fotó: Karnok Csaba

Pályázat segített

Az agrárkamarától kapott termelői kártyával igazolhatják magukat az őstermelők: amikor ezt felmutatják a Mars téri piacon, nem kérik tőlük a helypénzt. Az együttműködés hátterével kapcsolatban Szabó Zoltán, a Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője elmondta: 6 millió forintot nyertek a Vidékfejlesztési Minisztérium tanyai termékek piacra juttatása témakörben kiírt pályázatán. Ez az összeg segít majd abban, hogy zöld utat kapjanak a tanyai termékek – első lépésben a Mars téren: az asztalok bérleti díját is ebből a pénzből állják.  
Sok vagy kevés a 30 darab ingyenes hely? Ez is beszédtéma volt tegnap kora délelőtt, amikor megnyílt a tanyai termékek piaca. Először úgy volt, csak hétfőnként lesz ingyenes az árusítás, azokon a napokon, amikor kevésbé kapkodnak az asztalok után az árusok. Erdei Péter, a Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezető igazgatója azonban bejelentette: április 30-áig péntekenként is felkínálják a lehetőséget, a díjmentes parkolással együtt. Amennyiben pedig nem férnek majd a 30 asztalon az őstermelők, újabb helyeket ajánlanak fel.

Az új kezdeményezés „felavatásán" Kispál Ferenc, a Csongrád Megyei Agrárkamara átmeneti elnöke azt mondta: itt találkozhatnak egymással a vevők és az eladók, itt épülhet ki köztük a bizalom, ami az alapja annak, hogy a jó minőségű tanyai áru keresett cikké váljon. Az agrárkamara szaktanácsadója, Kormányos Sándorúgy fogalmazott, az agrárkamara a garancia arra, hogy itt biztosan tanyai, őstermelői, vagy első kézből származó termékek és ellenőrzött élelmiszerek kerüljenek az asztalokra. Martonosi István, a Kisosz országos elnökségének tagja arról beszélt, a termelők és a szegedi vásárlók egymásra találása után a következő lépés az, hogy kiskereskedők és a vendéglátósok is közvetlenül a tanyai asztalról vásároljanak.

Olvasóink írták

28 hozzászólás
12
  • 28. nagypappa 2013. február 07. 04:42
    „Figyelő

    Amit leírtál az mind igaz. Te is sok mindenre emlékszel, ez a megsárgult keresztlevél velejárója.
    Nagy gond, hogy a fiatalok elpártoltak a kisparaszti mezőgazdaságból. Akik még ebből próbálnak megélni, azokat kellene támogatni.
    A családunk kevéske földjét beléptették a TSZ-be, a gazdálkodást a háztáji földön gyakorolták szüleim és természetesen mellette a TSZ-ben dolgoztak. Szépen megéltünk. De nekem a kisparaszti gazdálkodásból már nem sokat adtak át. Már pedig annak minden csínját bínját ismerni kell a boldoguláshoz.

    A piac úgy zsugorodott össze ahogyan a multik terjeszkedtek. Most meg kapkodjuk a fejünket, mennyi a bóvli és az "E vitamin" az élelmiszerekben. A daganatos betegségek már minden naposak.
    Van ismeretem az élelmiszer előállítás egyes fázisaira. Állítom, sokan ha látnák mit etetnek meg velünk, rászoknának a legelésre.”
  • 27. NP1 2013. február 06. 20:04
    „agi50 2013.02.06. 17:33

    Igazad van, a tanyák egy részében akkora a szegénység, hogy az már a nemzeti szégyen kategória.
    Szerintem az ott élő szerencsétlenek nem hoznak be semmit eladni a városba, mert nem tudják kifizetni a fuvardíjat és árújuk sincs....”
  • 26. tol 2013. február 06. 17:50
    „ötven év múlva majd párás tekintettel gondolnak emberek a mai idökre, meg hogy mit változott a világ, pediglen a világ semmit se változott. De jó visszarévedni a régi dolgokra. Köszi, kedves Figyelö!”
  • 25. agi50 2013. február 06. 17:33
    „24.np1- vannak akiknek jol megy, de a nagy tobbseg akik tanyan laknak nagyon szegenyek, nezz mar korul egy-ket tanyasi hazon, nem is gondolnad hogy ott emberek elnek, annyira lepusztult..es sajnos tobb generacio egyutt lakik, ugy hogy ha nincs szelesebb koru ralatasod a dolgokra akkor kicsit kepezd mar magad, ne gondold hogy amiket te hiszel, azok ugyis vannak.. Persze vannak akiknek nagyon jol megy, es az jellemzo rajuk amiket leirtal, de van egy nagyon szeles tanyasi reteg akik nagyon szegenyek.”
  • 24. NP1 2013. február 06. 13:02
    „Figyelő

    Felejtsd már el ezt a bukolikus romantikát!
    Az a tanyai parasztság amiről regélsz már régen nincs: mert nem 3 generáció lakik egy tanyán, mert nem gyalog jár a tanyasi hanem autóval, a gyerekei nem analfabéták hanem iskolázottak....a világ is megváltozott körülöttünk. Ez már az Internet világa - ha tetszik, ha nem.”
  • 23. papen 2013. február 06. 12:56
    „Én nagyon örülök, pénteken ki is megyek. Aki meg ebben is csak a hibát látja, majd nem megy ki.”
  • 22. Figyelő 2013. február 06. 10:49
    „14!
    Mára kiderült, hogy a történész nick name emberke polihisztor, mindenhez ért - szóban, valójában semmihez sem.
    Valaha, régen a szegedi heti piacra igenis bejött a tanyai termelő vagy közeli hozzátartozója.
    Vagy jött a tanyagazda, vagy a felesége, vagy a mama, de jöttek.
    Így nem igaz, hogy a termelő nem jött, mert nem ért rá. A termelő ember és az együtt élő generációk megoldották a piacot is. Volt aki jött a piacra, volt aki otthon maradt a gazdaságban, a földdel, jószágokkal.
    Megoldották.
    A gazdának azért is volt jó, hogy ő maga jöjjön a piacra, mert felhasználta arra is, hogy a gazdaságban szükséges dolgokat, rézgálicot, kötöző rafiát, lónak kötőféket megvegye, és alkalmasint a lovat, lovakat is megpatkoltassa.
    Így általában ketten jöttek a piacra, a gazdasszony árult, a gazda meg ügyintézte a gazdaság dolgait!
    Így volt ez a domaszéki tanyákban, a Vargáéknál, így volt ez Feketeszélen az Engiéknél, a Kisguciéknál és hadd ne soroljam tovább.
    Sajnos, a fene nagy urbanizációval a domaszéki, feketeszéli tanyák nagy része eltünt a térképekről, gazdáik kihaltak, utódaik meg sok esetben más megélhetés után néztek!
    Most, örvendetes, hogy kezd újraéledni a tanyai élet és a termelés! Ezzel jó reményeink szerint megint előtérbe kerülnek az egészséges, nem adalékolt, vegyszermentes, egészséges élelmiszerek világa!
    Békén kell őket hagyni, sőt támogatni kell őket munkájukban!
    Hagyni élni, megélni, dolgozni, így mindenki csak nyerhet az ő munkájukon!”
  • 21. Figyelő 2013. február 06. 10:18
    „Miért csak április 30. ig?
    Valaha, régen pont a tanyán élő, termelő emberekkel volt tele a Mars téri piac!
    Valaha Szegeden két alkalommal volt hetipiac, Szerdán és Szombaton.
    Jöttek a piacra lovas szekerekkel, volt aki kerékpáron, volt aki az akkor még működő, és utasokkal teli kisvasúton jött a szegedi piacra, hozta megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, krumplit, mikor minek volt a szezonja, hozták a vágni való szárnyasokat. Télen, úgy András nap környékén a tér volt vasútforgalmi technikum oldalán működött az élő sertés piac, vásár. Abban az esetben ha a sertés elkelt, akkor ott a Mars téren a volt városi mázsán le is mérték, bizonylatot adtak a jószág súlyáról, nem nagy pénzért.
    Volt aki a hozta a maga által termelt tejterméket, túrót, vajat, sajtot, de hozták a tejet is.
    Sokszor a piac gyalogos része felért a mai Tisza Lajos körútig, a volt László bazárig, a mai centrum épületig.
    A lovas szekeres piac meg a Nagykörút mindkét oldalán, a volt lovagló utakon, felért a volt tejgyárig, a mai ATI épületig.
    Akkor azzal a nagy piaccal mindenki jól járt, jól járt a termelő, jól járt a szegedi ember is.
    Az árakat valójában és ténylegesen a piac, a kínálat - kereslet alapján szabályozta, nem kellet ahhoz semmiféle terméktanács, meg hasonló ingyenélő, de nem kellett kamara sem!
    Mindenki megtalálta a számítását, az eladó és a vevő is!
    A termelők arról is gondoskodtak, hogy közéjük ne keveredjen úgynevezett kofa, ma kereskedő, vagy nepper, vagy viszonteladó, kiszorították maguk közül.
    Na, ezt kellene visszahozni, és lehetővé tenni, hogy a szorgos - dolgos tanyai emberek igazán kiváló termékeiket ne csak két alkalommal árusíthassák hetente! Lehetővé kellene tenni, hogy az év többi hetén, legalább két alkalommal árulhassanak, mindenki nagy megelégedésére.”
  • 20. kapás 2013. február 06. 07:21
    „Amit még hozzátennék: aki rendesen árul a Mars téren, annak a féléves bérlet egy év alatt 108 ezerről 216 ezer forintra ment fől, tehát az infláció mértékével(?) és még a parkolásért is ugyan úgy kell fizetnie mint a vásárlóknak. Teljesen korrekt. A Feketesas utcában egy üzlet havi bérleti díja 60 ezer forint a Mars téren a 2 négyzetméter asztal 39 ezer forint. Ehhez képest eléggé diszkriminatív a heti kétszeri ingyenes asztal plusz parkolás az őstermelőknek.”
  • 19. kapás 2013. február 06. 07:11
    „Ez jó is lenne, csak sajnos néhányan úgy árulnak őstermelőivel a Mars téren, hogy földet sem láttak, nem is szólva olyanokról, aki nem árusíthatna, mert nincs engedélye gazdasági tevékenység végzésére, vagy őstermelő csokrot köt, pedig nincs rá engedélye, vagy szünetelteti a vállakozását és közben nagyban dolgozik. Tehát az ötlet jó, csak jó lenne ha az illetékesek ellenőriznék is, hogy aki árul, annak van-e hozzá földje is, vagy csak az adózást akarja kikerülni.”
  • 18. nagypappa 2013. február 06. 03:05
    „Végre van aki próbál valamit tenni a MAGYAR mezőgazdaságért!
    Hibák, visszaélések bizonyára vannak, de a jót kell látni.
    Akarnak és remélem tudnak is változtatni. Gratulálok az ötlethez.

    Mint ahogyan Ági50 is írta, abbahagyta. A mi családunk abbahagyta, leépítette.
    Mivel a gyerekeim már alig ismerték meg a gazdálkodásunk teljes körét, esélye sincs, hogy ott folytassák ahol abbahagytuk. Sok család van ezzel így.”
  • 17. ikszy 2013. február 06. 00:23
    „Hurrá ingyen árulhatják a banánt, narancsot!”
  • 16. Sandman 2013. február 05. 21:40
    „Egy kérdés, ami fontos lehet: ha vannak "valódi őstermelők" akkor milyenek a nem valódi őstermelők??? Ha léteznek (mert ugye léteznek!) ál-őstermelők, miért nem lépnek fel velük szemben a törvény erejével?”
  • 15. Zotya100 2013. február 05. 20:26
    „"Őstermelő ..szoli barnán, nagy műkörmökkel ??? Háááát nem tudom ?" -- Ez az, én is látok ilyet, nem is egyet.
    Amúgy meg vaalóban, aki minden áldott nap ott van a piacon, hajnaltól délutánig (anyám látja, megismeri őket, sokan vannak), az mikor "őstermel"?”
  • 14. történész 2013. február 05. 19:20
    „11. agi50
    Ahol a család stb dolgozik a földeken az nem megy ide árulni...hidd el tudom 40 éven át termeltem...A nagymamám kofa volt árult a piacon...sosem mázsa uborka, harminc zsák krumpli. két láda szellő?????..hanem egy kis paradicsom, paprika..tehát a termelési feleslegét adta el..Na nem részletezem ha ott mindenki őstermelő akkor én vagyok Fedák Sári..”
  • 13. pandababa 2013. február 05. 18:07
    „Az őstermelők ...ják be!!!”
  • 12. vino_veritas 2013. február 05. 18:02
    „Megint megtaláltuk a gödörben a lyukat. Franciaországban, Angliában, tulajdonképpen egész nyugat és dél Európában árulják termékeiket az őstermelők. Spanyolországban a kocsmák mennyezetéről lógnak a sonkák! Csak ott nincsenek a sápot lehúzó viszonteladók!! Az árúik kiváló minőségűek, ott nem kapni bóvlit.”
  • 11. agi50 2013. február 05. 17:45
    „7.np1- meglatszik halvany gozuk sincs soknak, hogyan zajlik egy tanyasi elet, ahol termelnek. Altalaban egy egesz csalad dolgozik otthon a foldeken, a nagyszulok, nagyobb gyerekek,es a csaladbol altalaban 1 -2 fo arul. Annyira nehez munka es alig van rajta haszon. Az ostermelo sok esetben azert jar ki arulni a nagybanira is, mert altalaban van egy fo profiljuk pl. paradicsom termesztes, ha az elkezd erni, keptelenseg kizarolag a Mars teri piacon eladni, persze az ostermeloknek ott a nagy kert, megterem tobb minden, pl. van 2-3 cseresznyefa is, akkor onnan a tobbletet is eladjak. Legalabbis az en ismeroseim igy gazdalkodnak. Nem kellene a legkemenyebb munkaval termeloket csesztetni. Mi is regebben termeltunk, de abbahagytuk, epp az ilyen rosszindulatu emberek miatt. Most en az ostermelokrol irtam, nem a viszonteladokrol..”
  • 10. vip007 2013. február 05. 14:07
    „8. papika56 2013.02.05. 13:20

    Létezik egy sablon, hogy hogyan is kell kinéznie egy őstermelőnek?
    Én nem a kinézetben látom a problémát, hanem amit itt már többen is megfogalmaztak. Amúgy az ötlet nem rossz, lehet vele élni, de sajnos visszaélni is.”
  • 9. Együgyű 2013. február 05. 13:25
    „,,A valódi őstermelők ingyen árusíthatnak a Mars téren"
    Mennyi őstermelő lesz Április 30-áig minden hétfőn és pénteken, a Mars téren! Aki igazi nemzeti magyar az most ott fog vásárolni. Minden olcsó és minden magyar lesz, mint a mi Suzukink! "Erre az a termelői kártya a garancia, amelyet az agrárkamara állít ki számukra." Itt lehet kapni majd magyar citromot, magyar narancsot, magyar banánt és magyar szegfűt is? A fenti időszakban őstermelői ellenőrzés is lesz? A NAV kommandó a számlaadási kötelezettséget is rendszeresen ellenőrzi?”
28 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkongatta a táncszakma a vészharangot

A hazai táncművészet problémáira hívta fel a figyelmet hétfő esti gálaműsorán 8 táncegyüttes a Nemzeti Táncszínházban. Tovább olvasom