Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 13°C | 22°C Még több cikk.

A védekezésre nincs pénz

A parlagfű egyik hatékony ellenszere saját természetes ellenségeinek bevetése lehetne. Észak-Amerikában sok kórokozógomba-, és még több rovarfaj pusztítja a parlagfüvet, meghonosításuk nálunk is sikerre vezethetne. Az ezt megelőző kísérletekre azonban nincs pénz.
A parlagfűnek Európában alig akadnak természetes ellenségei Fotó: Gyenes Kálmán
– Már-már úgy néz ki, hobbiból kutatjuk a parlagfűellenségeket – mondja Kiss Levente, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Tíz éve vizsgálják a parlagfű-mentesítésnek a gyomnövény természetes károsítói által biztosított lehetőségét, jószerével támogatás nélkül.

Őshazájában kétszázféle rovar támadja

– A parlagfű észak-amerikai származású, ott azonban nem túl gyakori. Nálunk viszont elszaporodott, az ország mind nagyobb hányadát már parlagfű fedi. A parlagfűnek ugyanis Európában alig-alig létezik ellensége, őshazájában viszont annál több akad – halljuk a kutatótól. Harminc- negyvenféle kórokozó gomba, és több mint kétszázféle rovar károsítja a parlagfüvet Észak-Amerikában, többük kizárólag vagy legnagyobbrészt e növényre „szakosodott". Ha sikerülne közülük azokat meghonosítani, melyek kizárólag a parlagfűre veszélyesek, akkor nem lehetetlen: csökkenhetne a parlagfű borította területek aránya. Erre mutat az is, hogy 1999-ben már lezajlott egy járványos parlagfű-gombafertőzés Magyarországon, amit egy – Európában korábban ki nem mutatott, addig csak Észak-Amerikából ismert – kórokozó gombafaj idézett elő. A fertőzés jócskán visszavetette abban az évben a parlagfüvet, éreztetve hatását a pollentermelésben is. Egyébként az idén ismét föllépett ugyanez a gombafaj – igaz, a hat évvel ezelőttihez képest kismértékben –, s a csapadékos időjárás két másik kórokozó gombának is kedvez.

Karanténban kellene figyelni

Vagyis itt vannak a parlagfűellenségek – miért nem alkalmazzák őket? Mert nemcsak a parlagfűre veszélyesek, hanem egyéb, többek közt termesztett növényekre is. – Kimondottan olyan természetes ellenségeket kellene behozni az őshazából, melyek csakis a parlagfüvet károsítják, s mást nem – hívja föl a figyelmet Kiss Levente. Hozzátéve: azokat is csak többéves kutatás, karanténban történő megfigyelés után lehetne „szabadon ereszteni". Minderre pedig nincs pénz: az országos parlagfű-mentesítési bizottság ódzkodik attól, hogy a behurcolt növény természetes ellenségeivel bővítse az allergén gyom elleni védekezés nem túl tág arzenálját.

Az ausztrál róka esete

Való igaz, az állatvilágból számos példa akad rá: egy adott területre behurcolt, majd túlszaporodott faj később szintén behozott ellensége nem azt ritkította, ami ellen behozták, hanem az eredeti, őshonos élőlényeket. Ilyen például az Ausztráliába a már korábban behurcolt üregi nyulak elleni védekezés jegyében bevitt róka esete. Csakhogy ettől – mutat rá a szakértő – a parlagfűellenségek esetében nem kell tartani; illetve meghonosítás előtt azért kell éveken át, alaposan vizsgálni a parlagfűritkító élőlényt, nehogy hasonló eset történjék. Amihez pedig támogatás kellene.

Hogy a természetes ellenségekkel történő parlagfűirtás hatékony lehetne, megerősítik az Európából más földrészekre behurcolt, és ott – szintén ellenségek hiányában – elszaporodott gyomnövényekkel kapcsolatos tapasztalatok is. A károsítók, miután a ritkítandó növények után vitték ezeket, kitűnő munkát végeztek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ártatlan kolbász, kétértelmű jogszabály

Az élelmiszer-ellenőrök rutinellenőrzés során az egyik szegedi üzletben olyan kolbászt találtak,… Tovább olvasom