Délmagyar logó

2017. 05. 22. hétfő - Júlia, Rita 15°C | 26°C Még több cikk.

A vendéglátásban csúcsra járatják a pincéreket

A vendéglátós szakma legnagyobbjai „kiteleltetik" a szakácsokat, pincéreket, hogy a főszezonnak ne szakemberek nélkül ugorjanak neki. Pluszban kék könyvvel alkalmaznak nyaranta kisegítő munkaerőt. Az ellenőrzéseket a frekventált üzletek egyre kevéssé merik kockáztatni.
A szegedi sétálóutca egyik teraszán ülünk, a Széchenyi tér felől a zene és a nyüzsgés egyvelege hallatszik be a Kárászra. A felszolgálók cikáznak az asztalok között, nincs megállás, egyik rendelést a másik után veszik fel. Még csak június van, de már tombol a főszezon.

A legtöbb helyen a frontvonalban ismerős pincérek fogadnak, de látni a háttérembereket is, akik a kisebb feladatokat kapják, és persze fojtott hangon a letolásokat is. „Sok tányér törik össze és sok pörkölt ég oda, mire a fiatalok kitanulják a szakmát" – mondja Frank Sándor, három szegedi vendéglő tulajdonosa a kisegítő személyzetről. A törzsgárdát igyekeznek kiteleltetni – mivel ilyenkor nehéz profikat találni a szabadpiacon –, de ha ad hoc rendezvényük van, bevonják a Hansági szakiskola diákjait. Kékkönyvest csak akkor vesznek fel, ha minden kötél szakad.

Alkalmi munkavállalás

Harmadik éve létezik Magyarországon az alkalmi munkavállalói könyv, amely legálissá teszi az idénymunkát, a rövid ideig tartó foglalkoztatást. A munkáltatónak nem kell szerződést kötnie az alkalmazottal, nincs adminisztráció, csak megveszi a napi munkadíj összegétől – ez 1200-4000 forint lehet – függő közteherjegyet és beragasztja az úgynevezett kék könyvbe. A foglalkoztatott az eltöltött idő után nyugdíjra jogosult, két év alatt pedig a munkanélküli ellátásra való jogosultságot is megszerzi. Igaz, egy év alatt legfeljebb 90 napig – egy hónapban maximum 15 napig – lehet kék könyvvel dolgozni.

Puskás László, a Kárász csárda tulajdonosa viszont él a kék könyv nyújtotta lehetőségekkel: a nyári rendezvények kisegítői az alkalmi munkavállalók közül kerülnek ki, valamint azokból a „hanságis" diákokból, akik szakmai gyakorlatukat töltik. Nyáron Puskás is több embert alkalmaz, mint télen. Szerinte ilyen melegben nem szabad a szakácsokat, felszolgálókat magasabb óraszámban foglalkoztatni, mert egyszerűen nem bírják a hajtást. Más a helyzet a pizzériákban: több, nevét elhallgató dolgozó szerint tizenkétóráznak, két nap alatt 24 órát dolgoznak, majd két szabadnapot kapnak. Ez információink szerint nem ütközik a törvénybe.

Az A Capellában is plusz munkaerőt vesznek fel nyáron, először próbaidővel, majd utána főállású alkalmazottként – nyilatkozza lapunknak Gyuris László tulajdonos. Elenyésző a kékkönyvesek száma a cukrászdában. Gyurisnak felemlegetjük a tavalyi „nagy futást" a Kárászon, amikor is a munkaügyi felügyelők megjelenésekor szétszaladtak a feketén alkalmazott felszolgálók. A tulajdonos nem emlékezett pontosan a történtekre, mert állítása szerint sűrűn büntetik, hol ezért, hol azért. (Cikkünk szerint egy dolgozó bukott le, a többit ugyanis nem érték utol a felügyelők.)


Feketemunka

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője, Szárazné Zara Andrea szerint míg 2004-ben alig több mint tízezer munkavállaló esetében tártak fel a foglalkoztatásával kapcsolatos szabályszegést, tavaly már 42 ezer feketemunkást találtak. Vagyis 2006-ban az összes szabálytalanság harmadát a feketefoglalkoztatás tette ki. A szezonális munkák még csak most indultak be, de már látható, hogy idén csúcsot dönthetnek a felügyelők. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A pályakezdők közül sokan elvándorolnak Szegedről

A szegedi fiatalok jelentős része nem találja a neki megfelelő állást a városban, ezért más hazai… Tovább olvasom