Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

A világ 2006-ban: háborúk, atomviták, gázcsapok, bővülő EU

Semmivel sem volt nyugodtabb ez az év, mint a tavalyi. Újabb háborús front nyílt, ezúttal Izrael és Libanon között. Meghalt Pinochet, Szaddám Huszeint halálra ítélték. Európa térképe nemcsak Montenegró függetlenedése miatt változik: 2007. január elsején Románia és Bulgária is az EU tagjává válik.
A palesztin Hamász hívei tüntetnek Iszmail Hanije miniszterelnök portréja előtt. Fotó: MTI/EPA
Január

1.: Az orosz Gazprom az árvita miatt leállította a földgázszállítást Ukrajnának, amely ezután a Közép-Európa felé futó gázvezetéket csapolta meg. Az új árakról 4-én született megállapodás.
4.: Agyvérzést szenvedett Ariel Saron izraeli miniszterelnök, a kormányfői feladatokkal Ehud Olmertet bízták meg. Saront az izraeli választások után, április 11-én nyilvánították hivatalosan alkalmatlannak hivatala ellátására.
12.: Isztambulban szabadlábra helyezték Mehmet Ali Agcát, a néhai II. János Pál pápa egykori merénylőjét, ám a felháborodás nyomán Agcának vissza kellett térnie a börtönbe.
23.: Kanadában a konzervatívok győztek az előrehozott parlamenti választásokon, így véget ért a 12 éve tartó liberális kormányzás.
25.: A palesztin parlamenti választásokon a radikális iszlám Hamász mozgalom győzött. Az Izrael létét el nem ismerő Hamász kormányra kerülése miatt a nyugati országok leállították a palesztin kormánynak folyósított támogatásokat. Az év folyamán sorra kudarcba fulladtak a palesztin egységkormány megalakítását célzó tárgyalások.
26.: Az iszlám országokban hetekig tartó, erőszakot sem nélkülöző tiltakozási hullám kezdődött egy dán napilap Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrái ellen, miközben Európában a sajtószabadságra hivatkozva számos lapban megjelentek a rajzok.

Február
1.: George W. Bush amerikai elnök az Unió helyzetéről tartott, szokásos évértékelő beszédében az Egyesült Államok történelmi küldetésének nevezte a zsarnokság felszámolását.
10–26.: Torinóban rendezték meg a XX. téli olimpiát, amelyen 26 év után először szerzett magyar sportoló pontot.
20.: Ausztriában háromévi letöltendő szabadságvesztésre ítélték a holokauszt-tagadó David Irving brit történészt.

Március
1–2.: Vlagyimir Putyin személyében 13 év után először tett hivatalos látogatást Prágában orosz államfő.
1–4.: George W. Bush amerikai elnök az iszlám fanatikus tálib rezsim 2001-es megdöntése óta először látogatott Afganisztánba, majd Indiát és Pakisztánt kereste fel.
5.: Los Angelesben 78. alkalommal osztották ki az Oscar-díjat, a legjobb film az Ütközések lett.
10.: A koszovói parlament a függetlenséget célként kitűző Agim Ceku egykori albán gerillavezért választotta meg a tartomány miniszterelnökévé.
11.: Scheveningeni börtönében meghalt a háborús bűnökkel vádolt Szobodan Milosevics volt jugoszláv és szerb elnök.
15.: Az ENSZ-közgyűlés létrehozta az Emberi Jogi Bizottságát felváltó Emberi Jogi Tanácsot.
19.: Fehéroroszországban harmadszor is a hivatalban lévő Alekszander Lukasenkót választották elnökké. A voksolás tisztaságát az ellenzék és a nyugati országok megkérdőjelezték.
21–22.: Vlagyimir Putyin orosz államfő Kínába látogatott.
26.: Ukrajnában a parlamenti választásokon Viktor Janukovics ellenzéki pártja győzött. Az augusztusig elhúzódó, időnként káosszá fajuló kormányalakítási tárgyalások végén az oroszbarát Janukovics lett a kormányfő. A nyugatbarát pártok október 4-én kiléptek a kormánykoalícióból.
28.: Izraelben a Kadima párt nyerte az előrehozott parlamenti választásokat, a kormányt Ehud Olmert alakította meg.
Franciaországban milliós tüntetéseken tiltakoztak az ellen a törvény ellen, amely alapján a fiatal munkavállalóknak próbaidejük első két éve alatt indoklás nélkül felmondhatnak. A megmozdulások nyomán egy évre csökkent a felmondási idő nélküli elbocsáthatóság időszaka.

Április
9–10.: Olaszországban a parlamenti választásokon a balközép Unió győzött, a kormányt Romano Prodi alakította meg.
11.: Szicíliában elfogták az olasz maffia 43 éve szökésben lévő első számú vezérét, Bernardo Provenzanót.
18–20.: Hu Csin-tao kínai elnök államelnöki tisztségében először látogatott az Egyesült Államokba.

Szaddám Huszein a vádlottak padján. Fotó: MTI/EPA
Május

2.: Hivatalba lépett Afganisztán új kormánya.
3.: Az Egyesült Államokban életfogytiglani börtönre ítélték Zacarias Moussaouit, az egyetlen személyt, aki ellen vádat emeltek a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekkel kapcsolatban.
5.: A szudáni kormány és a legerősebb lázadó csoport aláírta a dárfúri békemegállapodást. (A polgárháborúban 300 ezer ember halt meg, két és fél millióan menekültek el lakhelyükről.)
9.: Irán 26 év után nagykövetet nevezett ki Irakba.
10.: Olaszországban Giorgio Napolitanót, az Unió balközép pártszövetség jelöltjét választották köztársasági elnökké.
15.: Washingtonban bejelentették, hogy az Egyesült Államok felújítja teljes körű diplomáciai kapcsolatait Líbiával.
17.: Az Európai Parlament megszavazta az Európai Unió 2007–2013-as költségvetési keretéről szóló megállapodást.
A francia nemzetgyűlés a tartózkodási engedély megszerzését szigorító bevándorlási törvényt fogadott el.
19.: A német parlament alsóháza a második világháború utáni legnagyobb adóemelésről fogadott el törvényt.
20.: Kínában, a Jangce folyón felavatták a világ legnagyobb vízerőművét.
Irakban megalakult a nemzeti egységkormány.
21.: Montenegróban népszavazáson az ország Szerbiától való különválására szavaztak. A függetlenséget június 3-án kiáltották ki.
25–28.: XVI. Benedek pápa Lengyelországba látogatott.
27.: Földrengés következtében majdnem hatezer ember halt meg az indonéziai Jáva szigetén.

Június
2–3.: A csehországi parlamenti választás után a jobb- és a baloldal között szavazategyenlőség alakult ki a parlamentben, emiatt az új kormányt még november végén sem sikerült megalakítani.
7.: Irakban célzott légitámadással likvidálták Múszab az-Zarkávit, az al-Kaida iszlámista terrorszervezet iraki vezetőjét.
9.–július 9.: A Németországban rendezett 18. labdarúgó-
világbajnokságot Olaszország nyerte meg.
13.: George W. Bush amerikai elnök a 2003-as iraki háború óta másodszor látogatott Bagdadba.
15–16.: Brüsszelben tartották az európai uniós országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét.
17.: Szlovákiában a baloldali Smer-SD nyerte meg a parlamenti választást. A párt vezetője, Robert Fico a szélsőségesen magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Vladimír Meciar volt kormányfő vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (LS-HZDS) alakított kormányt.
23.: A palesztin fegyveres szervezetek felmondták az Izraellel szemben másfél éve vállalt tűzszünetet. 25-én elrabolták őrhelyéről az izraeli hadsereg egy katonáját, válaszul Izrael 28-án nagyszabású hadműveletet kezdett a Gázai-övezetben, majd Ciszjordániában is.
29.: Megkezdődött az olasz labdarúgás legnagyobb bundabotrányának pere. A végleges ítélet a másodosztályba sorolta a Juventust, az első osztályban maradt AC Milan, Lazio és Fiorentina jelentős pontlevonással kezdte a következő szezont.

Július
2.: Mexikóban a kormányzó Nemzeti Akciópárt (PAN) jelöltje, Felipe Calderón nyerte az elnökválasztást.
7.: A német parlament elfogadta az 1949 óta legnagyobb államigazgatási reformot, a föderalizmus „újraosztását".
10.: Lengyelországban Lech Kaczynski államfő ikertestvérét, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetőjét, Jaroslaw Kaczynskit nevezte ki kormányfővé.
Az orosz biztonsági szolgálat likvidálta a legkeresettebb csecsen terroristát, Samil Bászájev hadurat.
11.: Az Európai Unió pénzügyminiszterei jóváhagyták Szlovénia 2007-es belépését az euróövezetbe.
12.–augusztus 14.: Az izraeli hadsereg háborút indított Dél-Libanonban, amiért a síita Hezbollah szervezet gerillái izraeli területen foglyul ejtettek két izraeli katonát. Az izraeli légierő Bejrútot is bombázta, a Hezbollah katonai szárnya pedig rakétatámadásokat intézett észak-izraeli települések ellen. A harcok miatt egymillió libanoni menekült el, ezernél is többen haltak meg. A harcoknak az ENSZ BT augusztus 11-én elfogadott 1701. számú határozata vetett véget.
15–17.: Szentpéterváron rendezték meg a G8, a világ iparilag legfejlettebb hét országa és Oroszország vezetőinek csúcstalálkozóját.
19.: George W. Bush amerikai elnök hatéves hivatali idejének első vétójával megakadályozta az embrionális őssejtkutatás szövetségi finanszírozásának meghosszabbításáról szóló törvényt.
24.: Bécsben megtartották a Koszovó jogállásának szentelt tárgyalások első fordulóját, ez volt a szerb és albán fél legmagasabb szintű találkozója az 1998–99-es koszovói harcok óta.
30.: A Kongói Demokratikus Köztársaságban több mint négy évtized után rendeztek ismét parlamenti és elnökválasztást, amelyet Joseph Kabila elnök nyert meg.
31.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1696. számú határozatában felszólította Iránt: augusztus 31-éig függessze fel az urándúsítást, ellenkező esetben szankciókkal kell szembenéznie. Irán elutasította a határozatot, majd október 25-én megkezdte az urándúsítást.

Augusto Pinochet ravatala. Fotó: MTI/AP
Augusztus

1.: Kubában a több mint négy évtizede hatalmon lévő Fidel Castro egészségügyi panaszaira hivatkozva öccsét, Raúl Castrót bízta meg az ország kormányzásával.
5.: Megbukott a doppingvizsgálaton az amerikai Floyd Landis, a Tour de France országúti kerékpáros körverseny idei győztese, akit a viadal történetében először megfosztottak címétől.
12.: Günter Grass Nobel-díjas német író beismerte, hogy 17 évesen, a második világháború végén tagja volt a náci párt fegyveres alakulatának, a hírhedt Waffen SS-nek.
14–19.: Az első HIV-fertőzés észlelésének 25. évfordulóján Torontóban rendezték meg minden idők legnagyobb AIDS-tanácskozását.
24.: A Nemzetközi Csillagászati Unió „megfosztotta" bolygó besorolásától a Plútót, amely ezután csak törpebolygó, így Naprendszerünkben nyolc bolygó maradt.
25.: Nyitrán megverték Malina Hedvig magyar egyetemista lányt, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Az incidens miatt feszültté vált a magyar–szlovák viszony. A szlovák rendőrség vizsgálata azt állapította meg, hogy a lányt nem verték meg, majd november 30-án eljárást indítottak ellene a hatóságok megtévesztése miatt.

Szeptember
6.: George W. Bush amerikai elnök az első erről szóló hírek után egy évvel elismerte, hogy léteznek a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos, külföldi vallató börtönei.
7.: Tony Blair munkáspárti brit kormányfő bejelentette, hogy egy éven belül lemond tisztségéről.
8.: Az ENSZ-közgyűlés elfogadta a terrorizmus elleni harc stratégiájáról szóló határozatot.
9–14.: Németországba látogatott XVI. Benedek pápa. A katolikus egyházfő regensburgi beszéde nagy botrányt kavart a muzulmán világban, mert abban idézte egy XIV. századi bizánci császár elítélő szavait Mohamed prófétáról.
10.: Bejelentette visszavonulását Michael Schumacher, a Forma–1-es autós gyorsasági világbajnokság történetének legeredményesebb, hétszeres világbajnok versenyzője.
10–11.: Helsinkiben rendezték meg az Európai Unió és 13 ázsiai ország (az ASEAN tíz tagja, valamint Kína, Japán és Dél-Korea) csúcstalálkozóját (ASEM).
17.: Svédországban az ellenzéki jobbközép koalíció nyerte meg a parlamenti választásokat.
18–29.: A világűrben járt a világ első női és első mohamedán vallású űrturistája, az iráni születésű amerikai Anousheh Ansari.
22–23.: Franciaországba látogatott Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az út során tízmilliárd dollár értékű gazdasági megállapodásokat írtak alá.
24.: Svájcban népszavazás erősítette meg a menedékkérők és a bevándorlók bejutását szigorító törvények életbe lépését.
26.: Japánban lemondott Koidzumi Dzsunicsiro kormányfő, utóda Abe Sindzó, a Liberális Demokrata Párt (LDP) új elnöke lett.
Az Európai Bizottság javasolta, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja legyen.
27.: A grúz hatóságok őrizetbe vettek négy orosz felderítő tisztet. Az ezt követő kölcsönös szankciók miatt elmérgesedett az orosz-grúz viszony.

Október
1.: Ausztriában az 1999 óta ellenzékben levő Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) győzött a parlamenti választáson.
2–13.: Az amerikai Andrew Z. Fire és Craig C. Mello kapta az orvosi, az amerikai John C. Mather és George F. Smoot a fizikai, az amerikai Roger D. Kornberg a kémiai, az amerikai Edmund S. Phelps a közgazdasági, a török Orhan Pamuk az irodalmi Nobel-díjat. A Nobel-békedíjat Muhammad Junusz bangladesi közgazdásznak ítélték.
6.: Az Európai Unió és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy megosztják egymással a légi utasok azon adatait, amelyek szükségesek a terrorizmus elleni ellenőrzésekhez.
7.: Moszkvában megölték az orosz vezetés csecsenföldi politikáját bíráló Anna Politkovszkaja újságírónőt.
8.: Abe Sindzo személyében öt év óta először látogatott japán kormányfő Kínába.
9.: Észak-Korea földalatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A robbantás miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa 14-én szankciókat rendelt el Phenjan ellen.
10–11.: Németországba látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnök.
11.: Az iraki parlament elfogadta az ország szövetségi állammá válásáról rendelkező törvényt.
13.: Az ENSZ-közgyűlés Ban Ki Mun dél-koreai külügyminisztert választotta meg a világszervezet következő főtitkárának a leköszönő Kofi Annan utódaként.
20.: A finnországi Lahtiban tartottak nem hivatalos csúcstalálkozó-sorozatot az európai uniós országok állam- és kormányfői (Európai Tanács).
25–28.: Jacques Chirac francia államfő Kínában tett látogatást.
28–29.: Szerbiában népszavazáson elfogadták az ország (1903 után első) alkotmányát.
29.: Brazíliában újraválasztották a hivatalban lévő Luiz Inácio Lula Da Silva államfőt.
Bulgáriában a hivatalban lévő szocialista Georgi Parvanov nyerte meg az elnökválasztást.

November
1.: Bécsben megalakult a 156 ország 166 millió munkavállalóját tömörítő Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC).
5.: Nicaraguában Daniel Ortega egykori sandinista gerillavezér, volt államfő nyerte az elnökválasztást.
Bagdadban halálra ítélték Szaddám Huszein volt iraki diktátort az ellene indult első perben, a dudzsaili mészárlás ügyében.
7.: Törvényhozási választásokat tartottak az Egyesült Államokban, amely után a republikánusok a kongresszus alsó- és felsőházában is elveszítették többségüket. A választás másnapján lemondott hivataláról Donald Rumsfeld védelmi miniszter, utóda Bob Gates CIA-igazgató lett.
Vietnam a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 150. tagja lett.
9.: A hongkongi Margaret Chan lett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.
18–19.: Vietnamban az Ázsiai-Csendes-Óceáni Együttműködési Szervezet (APEC) csúcstalálkozóján jelen volt George W. Bush amerikai, Vlagymir Putyin orosz, Hu Csin-tao kínai elnök és Abe Sindzo japán kormányfő is. A tanácskozás alatt írták alá az Oroszország WTO-csatlakozásának feltételeiről létrejött orosz–amerikai szerződést.
21–25.: A gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Indiában, majd Pakisztánban Hu Csin-tao kínai elnök.
21.: Libanonban meggyilkolták a Szíria-ellenes Pierre Dzsemájel minisztert. A merénylet nyomán kormányválság alakult ki a közel-keleti országban.
22.: Hollandiában Jan-Peter Balkenende kormányfő kereszténydemokrata pártja nyerte a parlamenti választásokat.
24.: Az Európai Unió és Oroszország helsinki csúcstalálkozóján Lengyelország vétója miatt nem kezdődhettek meg a tárgyalások egy új partnerségi megállapodásról.
Londonban meghalt Alekszandr Litvinyenko, az orosz titkosszolgálat (FSZB) volt ügynöke, akit feltehetőleg néhány héttel azelőtt mérgeztek meg polónium 210-es radioaktív izotóppal.
27.: Hágában megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista Vojislav Seselj pere.
28–29.: Rigában rendezték a NATO csúcsértekezletét, amelyen részt vett George W. Bush amerikai elnök is. A találkozón döntés született a bővítési folyamat továbbviteléről.
28.–december 1.: Törökországba látogatott XVI. Benedek pápa, aki a katolikus egyház fejeként először utazott muzulmán többségű országba.
29.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy évvel meghosszabbította az iraki nemzetközi erők mandátumát.

December
3.: Felbomlott a román kormánykoalíció, így az ország 2007. január 1-jei EU-csatlakozása után előrehozott választásokat tartanak.
5.: Az Európai Unióban megállapodás született, hogy a 2004-ben felvett tíz tagállamra, köztük Magyarországra az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban, 2007 végétől kiterjesztik a lényegében belső határok nélkül, szigorúbb külső határellenőrzésekkel működő schengeni övezetet.
6.: Az Irak-politika ügyében az amerikai elnöknek javaslatot tevő kétpárti bizottság az amerikai csapatok 2008 végéig Irakból történő kivonását javasolta, valamint a közvetlen tárgyalások megkezdését Iránnal és Szíriával.
7.: Beiktatták tisztségébe a NATO új európai főparancsnokát, Bantz J. Craddock amerikai tábornokot.
9.: Az amerikai szenátus jóváhagyta a képviselőház által már elfogadott, a Vietnamhoz fűződő kapcsolatok normalizálásáról szóló törvényt.
10.: Stockholmban átadták a szakmai, Oslóban a Nobel-békedíjakat.
Meghalt Augusto Pinochet volt chilei diktátor.
11.: Az Európai Unió külügyminiszterei a csatlakozási tárgyalások részleges felfüggeszté-
sét javasolták Törökországgal az állam- és kormányfőknek.
12.: Ehud Olmert izraeli kormányfő németországi látogatásán nem cáfolta, hogy országa atomfegyverrel rendelkezik.
A 12 éve húzódó bírósági eljárás végén bűnösnek találták Etiópia népirtással vádolt egykori diktátorát, Mengisztu Hailé Mariamot.
13.: XVI. Benedek pápa a Vatikánvárosban fogadta Ehud Olmert izraeli kormányfőt, aki izraeli látogatásra hívta meg a katolikus egyházfőt.

Az összeállítás az MTI Sajtóadatbank alapján készült

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Decemberben is esszük, pedig júliusban lejárt

Akciós zöldségkonzervet vásárolt egy család karácsony előtt. Kiderült, az üvegen két címke van,… Tovább olvasom