Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

A vírus mindent elér

Minden betegség, vírus felbukkanását hisztéria kíséri a piacon – most éppen a madárinfluenza miatt a baromfi iránt csappant meg az érdeklődés. Elvben a vírusokkal szemben ellenállóbbak a magyar fajták, tartásuknak azonban korlátot szab a piac.
Magyar szürkemarha. Az öshonos fajták kevésbé érzékenyek a vírusokra Fotó: Tésik Attila
Baromfifronton magyar fajtának a kendermagos és magyar vörös tyúkot tartják, ám ezekből nem lehetne megélni – mondta el lapunknak Szirovicza Péterné, a megye egyik legkorszerűbb csirketelepének, a kübekházi Állatszálloda Kft.-nek a tulajdonosa. Elismeri, hogy az őshonos fajták vírusokkal szembeni ellenálló képessége valóban jobb, viszont a hozam alacsony – ennek árát pedig a piac nem fizetné meg.

„A gazdaságosság – sajnos – a nagyüzemi méretek közé szorítja a fajtákat" – mondta. A vírusokkal szemben a technológiával lehet védekezni – tette hozzá a szakember –, ha egy állattartó minden előírást betart, akkor nem kapja el az állomány az influenzát. Arra is van megoldás, hogyan nevelje ki a baromfitelep is azt a szárnyast, amelyik a háziasszonynak az álmaiban jelenik meg. A kübeki állatszállodában például az állomány egy részét „tovább tartják", mint a többit, és a piros taréjú, sárga lábú példányokat a helyszínen, közvetlenül a termelőtől lehet megvásárolni.

Prigli Mária, a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás megyei szakállatorvosa osztja a baromfitartó véleményét. Elmondta, az őshonosak ugyan ellenállóbbak, de tartásuk gazdaságtalan, a biotermelés körülményei sincsenek meg. Valaha edzett, igénytelen állatok voltak, azonban a keresztezések során veszítettek korábbi tulajdonságaikból. Az őshonos tyúkokból egy törzstenyészet a vásárhelyi főiskolán található, de azok szintén egy 19. századi nemesítés utódai. A szakember hozzátette: a vírus különben sem válogat.

Kicsivel más a helyzet a sertéseknél, ugyanis természetes körülmények között egyszerű a tartásuk, húsuk pedig keresett. Fackelmann István, a tavaly létrehozott homokháti mangalicatartók egyesületének vezetője erre az őshonos magyar sertésfajtára esküszik. Mint mondotta, a mangalica finomabb, márványozott, zsírral átitatott húsa hordozza azokat az ízanyagokat, amelyek a fehér sertéseknek csak a szalonnájában találhatók meg.

Az egyesületet 76 Csongrád megyei állattartó hozta létre, együttesen kétezer hízót tartanak és adnak el vágásra. Országosan körülbelül 30 ezer mangalicát számlálnak: ez egyelőre elenyésző mennyiség az évi mintegy 2-3 milliós nagyságrendben feldolgozott nagyüzemi sertéshez képest. Fackelmann István elmondta, a mangalicát szemes takarmányon, kukoricán, zabon, árpán, búzán tartják, valamint legeltetik, nem adnak neki hormonkiegészítőket, emiatt ellenállóbb a betegségekkel szemben. Az élő sertést 360 forintos kilónkénti áron (plusz áfa) adják el, míg a hagyományosért csak 280 forintot fizet a piac.

Megkérdeztük Fodor László szakállatorvos véleményét, aki a mangalicát ugyancsak ellenállóbbnak tartja az intenzív fajtáknál, főleg olyan betegségekkel szemben, amelyek a nagyüzemi körülmények között tartott állatoknál gyakrabban előfordulnak. De a mangalica is megfertőződhet specifikus megbetegedést okozó vírusokkal – tette hozzá –, tartására ugyanúgy szigorú állat- és járványvédelmi előírások vonatkoznak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bombákat találtak a szegedi reptéren

Második világháborús lövedékeket találtak tegnap a szegedi repülőtér építése közben a munkások. A… Tovább olvasom