Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

A vitastílust kutatja Békési

Negyvenhárom éve áll a katedrán. Április elején töltötte be a hetvenedik születésnapját Békési Imre nyelvész, egyetemi tanár.
Ha egész mondatokban beszélek, azt hiszik, megjátszom magam – mondja Békési Imre Fotó: Frank Yvette
Névkutatóként indult Békési Imre tanári pályája negyvenhárom esztendővel ezelőtt a szegedi egyetemen. A népi kismesterségek szókincséből doktorált, de az eredményes munka sem tette boldoggá. Vallja, a névkutatáshoz érettebbnek kellett volna lennie. Sokkal jobban érdekelte, ami az emberi gondolkodásból a nyelvben megjelenik – fogalmazta a témaválasztásáról a napokban hetvenéves nyelvész, aki kétszer három éven át főigazgatóként irányította a tanárképző kart.

Évtizedek óta vizsgálja, hogyan érvelünk, vitatkozunk. Ehhez magyar írók – Németh László, Illyés Gyula és Déry Tibor – műveit tárja fel, különösen azokat, ahol saját munkáikat értelmezik. Békési Imre hallgatóival az újságnyelv sokféle műfaját is elemzi. – A gondolatmenet szabatos megfogalmazását vesézzük, noha alig elképzelhető olyan írás, amelynek értelmezését a szövegkörnyezet meg ne tudná változtatni – jegyezte meg derűsen.

– A szerzőt ráadásul a munka természete folyton sürgeti, ezért ritka a maradandó irodalmi alkotás, tárca, vezércikk. Ennek ellenére fontos az újságcikkek kordokumentáló szerepe. Rendkívüli kaland az ironikus hangvételű írásokat szemügyre venni, az iróniának ugyanis nincsenek saját eszközei. Az olvasó érzi és érti meg a lényegét, ha veszi a lapot. Az újságműfajok elemzése közben tehát nemcsak újságírót, hanem olvasót is képezünk – jegyezte meg.

A nyelvünk gyorsan változik, különféle ízlések, szokások váltják egymást
A mondat: kaland

Békési Imre nyelvész hetvenedik születésnapjára tanulmánykötetet állított össze hetven nyelvészkollégája A mondat: kaland címmel. A nyelvészt május elején a nyitrai egyetem díszdoktorrá fogadja, előadását szlovák nyelven tartja. 
– tette hozzá Békés Imre. – Unokáimat figyelve látom, mennyire hadarnak a fiatalok, miközben lazán, leegyszerűsítve fogalmaznak. A médiában ráadásul rossz példát látnak. A tévében minden szó felerősödik, sokkal durvább a hétköznapinál. Ezt pedig az iskolában a magyar nyelvet és irodalmat tanító tanárok nehezen ellensúlyozzák, hiszen körülöttünk nem a nyelvhasználat, hanem a nyers erő a siker záloga.

Viszont, ha megnézzük a nyugati polgári társadalmakat, azt tapasztaljuk, ott a hétköznapi beszéd sokkal visszafogottabb, az emberek figyelmesek és udvariasak egymással. A stílusnak a kultúra és természetesen a gazdasági érdek a formálója; az ember nyelvhasználata meghatározza a sikerét.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Romlott szalámiért 800 ezres büntetés

Egy hónapon át ellenőrzött a boltokban a tisztiorvosi szolgálat és a fogyasztóvédelem. Az ÁNTSZ nem… Tovább olvasom