Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

A víz a történelem mozgatórugója

Szeged - A Kárpát-medencében különösen fontos szerepet tölt be a víz. A történeti Magyarország – Trianon előtt használt – elnevezése Duna-medence volt - mondta Rácz Lajos éghajlattörténész.
A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig nyúló terület egyszerre rendelkezik időleges víztöbblettel és vízhiánnyal – világított rá a téma jelentőségére Rácz Lajos éghajlattörténész, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyetemi tanára.

– Szeged történetileg alapvetően a Tisza középvízszintje alatt feküdt, és három szigetből áll: Alsóvárosból, Felsővárosból, Palánkból. Ezek között időnként csónakokkal közlekedtek az emberek, mocsaras, zsombékos területen átgázolva vagy alkalmi hidakat felhúzva. A város védelmét is arra alapozták, hogy vízen nem, csak bizonyos földnyelveken lehet megközelíteni, így például Mártély felől, a mai bajai út irányából vagy a jelenlegi 5-ös út felől. A vizek közötti átjárókra elég volt kis erődítéseket építeni – árulta el az éghajlattörténész.

A szegedit – Rácz Lajos megfogalmazása szerint – ˝vízorientált˝ társadalomnak tekinthetjük. Fotó: Üllei-Kovács László
A szegedit – Rácz Lajos megfogalmazása szerint – ˝vízorientált˝ társadalomnak tekinthetjük. Fotó: Üllei-Kovács László


– Az úgynevezett tizenöt éves háború (1593–1606) a kis jégkorszak (14. század–19. század vége) legbrutálisabb időszakával esett egybe: egymás után két-három évben olyannyira befagyott például a Duna, hogy nyugodtan masírozhattak rajta a hadseregek. A Kárpát-medencében komoly lehűlés következett be, elhúzódtak a téli befagyások, illetve jelentősen megnőtt a csapadék mennyisége, ami korlátozta a török csapatok hadakozásának időtartamát és növelte a költségeiket, ez aláásta az oszmán hadsereg tömegerejére alapozott fölényét. Ezzel egy időben a klasszikus oszmán területeken a nagy szárazság időszaka köszöntött be, ami lehetetlenné tette a központ, Isztambul, valamint a hadsereg zökkenőmentes ellátását – hallottuk Rácz Lajostól. Az emelkedő adók és rekvirálások miatt az emberek elhagyták a mezőgazdasági területeket, a városba költöztek, polgárháború is kitört – az Oszmán Birodalom soha nem nyerte már vissza régi erejét.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sorompó kellene a Dugonics térre

- A forgalmi rendet nem a rendőrség alakította ki – a rendőrség feladata a forgalmi rend betartatása – összegez a szóvivő. Tovább olvasom