Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

A Watergate-ügytől az ''elkúrtuk''-esetig

A kiszivárogtató börtönt kaphat – az új titoktörvény szerint. Ez a legújabb fejlemény Magyarországon, pedig a kémkedés történetével azonos a titkos, vagy még titkolni való tudományos eredmények, felfedezések, a történetek és mondatok nyilvánosságra kerülésének története. Most a politikai indítékú kiszivárogtatások hátterének egyes összefüggéseit mi is „kiszivárogtatjuk".

A Watergate-ügy az egyetlen olyan amerikai belpolitikai válság és botrány, amely egy elnök lemondásához vezetett. Emlékezetes: 1972 nyarán a The Washington Post kis hírként közölte, hogy betörtek a Watergate-ház egyik, irodának használt lakásába és a kárvallott Larry O'Brien, az amerikai Demokrata Párt akkori elnöke volt. Vizsgálatok sora tárta föl, hogy a betörés célja: az ellenzéki Demokrata Párt politikusainak lehallgatása. A következménye pedig: Richard Nixon 1974. augusztus 8-án távozott a Fehér Házból, hogy megelőzze a vád alá helyezés procedúráját, amely lemondatását jelentette volna.

Ám három évtized múltán a lehallgatási ügy egyik főszereplője új, szenzációsnak tűnő leleplezéssel állt elő: azt hangoztatja, hogy 1972-ben Nixon személyesen rendelte el (nem csak palástolni igyekezett az alárendeltjei által végrehajtott) betörést a Demokrata Párt irodájába. A Watergate-ügy egyik tanulsága, hogy a kormányzat hajlamos az információkat saját érdekeinek megfelelően elhallgatni vagy bemutatni, és hogy a tényeket feltáró sajtó – a társadalomért viselt felelősség jegyében – valóban képes lehet betölteni őrkutya szerepét – véli Bajomi-Lázár Péter médiakutató.

Kémek a köbön

A kiszivárogtatások tárháza gazdag: a frissebb esetek listája a Windows 3-as javítócsomagjától kezdve Britney Spears házi szexvideójáig terjed. A kiszivárogtatás profi módszereire rengeteg példát találunk globalizált világunkban. Mert gyakran a megrendelés (például egy lemez iránti kereslet) élénkítése, esetleg termékbevezetés (mondjuk egy új számítógépes programé), de akár politikai nyomásgyakorlás is állhat a tudatos kiszivárogtatás hátterében.

A dosszié-újságírás

Az oknyomozó újságírás iskolapéldájaként emlegetik a Watergate-ügyet. Az eltitkolt információk feltárására szakosodott újságírót nevezik oknyomozó vagy tényfeltáró újságírónak. Az oknyomozó újságíró – a többi hatalmi ágat ellenőrző negyedik hatalom képviselőjeként – azt feltételezi, hogy a titkolt információk a jogi vagy az erkölcsi normák áthágására utalnak. Ám a magyar újságírásban nincs közmegegyezés a tekintetben, hogyan határozzuk meg az oknyomozó újságírás fogalmát – hangsúlyozza Gálik Mihály. A takargatni akart információkhoz kiszivárogtatás révén is hozzájuthat a zsurnaliszta, illetve a közvélemény. Ám ennek hazai változatát inkább „dosszié-újságírásként" emlegeti a médiakutató, mert a zsurnaliszta az esetek többségében nem vizsgálja, ki juttatta ki a dokumentumot, s milyen szándékok húzódnak meg az információ kiszivárogtatása mögött.

A vád: Mucuska

Amerikanizálódó politikai kultúránkban a bennfentes kiszivárogtatás a politikai küzdelem bevett eszközévé vált. Az egyik legnagyobb vihart a Mucus-történet kavarta: a Medgyessy–Gyurcsány-kormányt hozta kínos helyzetbe, hosszú távon Magyar Bálint háttérbe szorításához vezetett. Emlékezetes: Szatmári Tibor nejével állítólag két miniszter is olyan intim viszonyba került, hogy az asszonyt Mucusnak hívhatta, de ennek „ára" a román titkosszolgálatnak eljuttatott információk sora volt – állította a Fidesz. E kiszivárogtatás háttere – a Hírszerző internetes portál szerint –, hogy a Fidesz e „megelőző csapással" igyekezett elejét venni, hogy a párt szóvivőjét a szocik e kémügybe keverjék.

Cenzúra vagy szabályozás

Az Alkotmány 61. paragrafusa kimondja: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát." Ugyanakkor például a parlamentben történtekről a nyilvánosság csak korlátozott mértékben értesülhet: független televíziók nem forgathatnak az ülésteremben.

Hírbe hozva


Hírbe hozott több politikust is a Balatonőszödön elmondott, az „elkúrtuk" kifejezés és a hazudozás beismerése miatt is elhíresült Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása. Ugyanis azonnal megfogalmazódott a kérdés: kinek az érdeke? A kormány az ellenzékre, az ellenzék a kormányra és a kisebb koalíciós pártra gyanakszik, a nemzetközi sajtó pedig Szili Katalinra mutatott. Elsősorban a lelepleződött miniszterelnökre vetült rossz fény, aki – az összeesküvés-elméletet elfogadó értelmezés szerint – maga a kiszivárogtató. Továbbá párton belüli bírálóit is, így például az MSZP-n belüli társadalompolitikai tagozatot, melynek tagja a Tisztelt Ház elnöke, Szili Katalin, akit mint az egyik lehetséges kiszivárogtatót is hírbe hoztak.

A következmények leltárába tartozik a két és fél hónap óta tartó, Gyurcsány Ferenc (és kormány) lemondását követelő tüntetéssorozat ugyanúgy, mint az MSZP társadalompolitikai tagozata vezetőjének, Sipos Józsefnek a pártból való kizárása. Bár ez utóbbi lépés közvetlen kiváltója egy másik kiszivárogtatási ügy: az MSZP választmánya zárt ülésére Sipos segítette egy rádióriporter bejutását. Onnan Lamperth Mónika és Szekeres Imre mondandója – magnószalagra rögzített változata került nyilvánosságra. Sipos József bűnbakká lett. A kiszivárogtatások következményeivel Magyarországon eddig jutott a politikai elit. Illetve addig, hogy készül az új titoktörvény, melynek egyes, kiszivárogtatott részletei szerint például a titkos adatot kiszivárogtató akár börtönbüntetést is kaphatna.

Összeállította: Újszászi Ilona

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A vidék legnagyobb adótartozója szegedi

Egy szegedi székhelyű cég közel négymilliárd forinttal tartozik az adóhatóságnak. Tegnap kerestük az… Tovább olvasom