Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Ádám, London, a házinyulak, és a színház

Fájó szívvel adta vissza a Liliomfi egyik szerepét Boncz Ádám, de úgy döntött, hogy pakol, indul, és a nyár hátralévő részét Londonban tölti. Valódi ajándékszerepre mondott nemet, amit ráadásul a szabadtéri újszegedi színpadán alakíthatott volna.
Boncz Ádám a Mechanikus Narancsban. Fotó: Karnok Csaba
Fájó szívvel adta vissza a Liliomfi egyik szerepét Boncz Ádám, de úgy döntött, hogy pakol, indul, és a nyár hátralévő részét Londonban tölti. Valódi ajándékszerepre mondott nemet, amit ráadásul a szabadtéri újszegedi színpadán alakíthatott volna. Ám így sem landol túl messze a rivaldafénytől – július végétől ugyanis az egyik legnevesebb londoni színészképző deszkáit koptatja, és azt reméli, hogy ott megtalálja az igazit is.

– Új a frizurája! Legutóbb, a Mechanikus narancsban még szőke tincsei voltak.
– A szőke szót most ki se ejtse előttem! Elmentem egy fodrászhoz, és azt mondtam neki, hogy fesse át az egészet jó világosra. Gondoltam, itt a nyár, most úgysem játszom, úgyhogy kipróbálhatok valami egészen vad színt. Azt azért nem hittem volna, hogy gyakorlatilag fehér lesz a végeredmény. Ráadásul Papp Gabi kolléganőm eszembe juttatta, hogy nemsokára a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon játsszuk majd a Hegedűs a háztetőnt. Elképzeltem magam fehér oroszként a fehér hajammal, aztán inkább visszafestettem barnára.

– Igaz, hogy életében először mondott nemet egy szerepre?

– Igen, és nagyon sajnálom, mert egyrészt a szabadtériről van szó, másrészt a Liliomfi ifjú Schwarzáról, ami igazi ajándékszerep. Megyeri Zoli produkcióiban ráadásul mindig nagyon szerettem játszani, de ezt a felkérést most vissza kellett utasítanom, mert pont abban az időben a londoni Színház- és Zeneművészeti Akadémia egy hónapos színész kurzusán veszek részt.

– Egyáltalán hogy jutott ilyesmi az eszébe, és hol bukkant rá erre a lehetőségre?

– A legegyszerűbb módon néztem utána: az interneten rákerestem, és ott megtaláltam a drámaiskolák gyűjtő honlapját. Aztán megtudtam, hogy a londoni akadémia a legnívósabbak egyike. Régi, patinás angol iskola.

– Hol fog lakni, milyen órái lesznek? Minden érdekel!

– Őszintén szólva mindez engem is érdekel, mert még semmi sem biztos. De ha minden igaz, akkor a Hyde Park közelében lesz a szállásom, egy kollégiumban. Pontosabban South Kensingtonban, ami állítólag az egyik legelegánsabb negyede Londonnak. Lesznek kiejtésjavító óráink, meg olyan foglalkozások is itt, mint a színművészetin, helyzetgyakorlatokat, és jelenetértelmezéseket fogunk csinálni. Aminek pedig a legjobban örülök, hogy hétvégenként túrákat szerveznek nekünk a West End-i színházakba. Szerintem ugyanis nagyon fontos, hogy az ember ne csak itt Szegeden, vagy akár Magyarországon lásson színházat, ne szűküljön be a saját teátrumára, hanem lásson mindenféle más kezdeményezéseket, más művészi irányzatokat, mert ezek mind tágítják az ember világlátását.

– Lesz valaki, aki itthon telesírja az elutazása miatt a zsebkendőjét?

– Legfeljebb az édesanyám.

– Ezt elég nehéz elhinni, amikor Szeged fiatal női lakosságának a fele állítólag Boncz Ádámba szerelmes...

– Gondolja? Ezek szerint én a másik felébe... Eddig egyetlen hosszabb kapcsolatom volt, az egyik kolléganőm lányának, egy gyönyörű Noéminek udvaroltam még a gimnáziumban. Azóta is lövöldöztem néhány házi nyúlra, a tánckartól az operatagozatig, mindenfelé jártam már. Jó nagyokat pofára is estem, sajnos egyik sem lett az igazi nagy szerelem. Ez persze az én hibám is lehet, mert nem vagyok valami könnyű fickó. De sebaj, majd Londonban! Hátha pont ott vár rám az igazi.

G. K. T.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kormos javított, Molnár hallgatott

A fideszes Molnár Zoltán egyszer sem szólalt fel, párttársa, Szőllősi Béla viszont több mint két… Tovább olvasom