Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Aggódással várt nyitás a munkaerőpiacon

Az elmúlt években a Romániából érkező munkavállalók alig egy százalékának volt felsőfokú végzettsége, a szakemberek sem számítanak tömeges munkaerő-bevándorlásra.
Alkalmi munkások gyökeret szednek Apátfalva határában. Fotó: Karnok Csaba
A kormány döntése értelmében Magyarország 2007. január elsejétől korlátozva és ütemezetten megnyitja munkaerőpiacát a bolgár és a román munkavállalók előtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az újonnan csatlakozó Bulgária és Románia uniós tagságának első két évében a két ország állampolgárai 219 szakmában (területen) automatikusan kapnak munkavállalási engedélyt.

A szakmák felsorolása egyébként az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján, a www.afsz.hu-n megtalálható. A Miniszterelnöki Hivatal honlapján olvasható kormányzati indoklás szerint a 219 szakma azt a területet érinti, ahol Magyarországon munkaerőhiány van.

Orvosok is jöhetnek

Ennek ellentmond, hogy az automatikus engedélykiadás olyan szakmákra, területekre is kiterjed, ahol jelenleg is túlkínálat van, ráadásul évek óta túlképzés is folyik. Ilyen az egészségügy egésze, az oktatás, de ugyanebbe a körbe tartozik például a gyógytornász, a színész, a képzőművész, az újságíró, a kozmetikus, a fodrász, fényképész, ékszerész, festő és mázoló, burkoló, vagy éppen a meteorológus szakma, valamint a háztartási alkalmazott és a konyhai kisegítő is.

– Tagadhatatlan, a nyitás miatt az orvosok között érzékelni lehet némi félelmet, feszültséget, bár én nem számítok arra, hogy január elseje után Romániából vagy Bulgáriából tömegesen érkeznének orvosok, ápolók Magyarországra, Szegedre – mondta Hajnal Ferenc, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Szervezetének elnöke. A professzor hangsúlyozta, mivel a kamara erről még nem tárgyalt, csak magánvéleményét oszthatja meg velünk. Hajnal Ferenc ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a magyar és a román egészségügyi dolgozók jövedelme között a magyar javára jelentős a különbség, éppen emiatt nem tartja kizártnak, hogy főleg fiatal, magyarul jól beszélő román állampolgárságú orvosok nálunk próbálnak elhelyezkedni.

– Mivel ők valószínűleg kevesebb munkabérrel is beérik, az elvárt takarékossági intézkedések miatt még sikerrel is járhatnak – tette hozzá az elnök.

A Pedagógus Szakszervezet Csongrád Megyei Szervezetének az elnöke azt mondta, a nyitás érzékenyen érintheti a tanárokat, hiszen a csökkenő diáklétszám miatt napirenden vannak az iskola- és óvodabezárások, amelyek pedagóguselbocsátásokkal járnak együtt. Pap Jánosné szerint már eddig is telített volt a tanári pálya, a nyitás csak fokozni fogja az elbocsátásoktól való aggódást.

Körülbelül kétezren

Csongrád megyében főleg Makó és Kistelek környékén már eddig is jelentős volt a román állampolgárságú munkavállalók száma. Döntő többségüket a mezőgazdaságban, segédmunkásként foglalkoztatták. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ 2006 első félévében 1450 munkavállalási engedélyt adott ki, június 30-án hivatalosan 1898 külföldi állampolgár dolgoz(hat)ott a térségben. A megyében a külföldi munkavállalók 77 százaléka román, 5 százaléka ukrán állampolgár, 14 százaléka valamelyik jugoszláv utódállamból érkezett. 86 százalékuk 8 általánost végzett, 58 százalékuk a mezőgazdaságban helyezkedett el, döntő többségük segédmunkás.

Meteorológusok nem kellenek


Thékes Lászlónét, a Szegedi Tudományegyetem fizikoterápiás részlegének vezetőjét is meglepte, hogy a listán szerepelnek a gyógytornászok is. Az elismert szakember szerint Szegeden óriási a túlkínálat, „az utcán sétálók közül szinte minden harmadik gyógytornász", így is nehéz állást találniuk, a nyitás pedig tovább növelheti elhelyezkedési gondjaikat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-magyarországi Regionális Központjának munkatársa is hasonló véleményt fogalmazott meg. Tóth Tamás azt monda, évente húsz meteorológus végez az ELTE-n, közülük tavaly a szakmában csupán egy tudott elhelyezkedni.

Varrónőket várnak

Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Tisza Volán Zrt. vezérigazgatója nem számít arra, hogy a jobb megélhetés reményében román és pláne bolgár munkavállalók elárasztanák az országot, inkább Olasz- és Spanyolországba, vagy Portugáliába mennek.

Csongrád megyében az építőiparhoz kapcsolódó foglalkozások tartoznak a hiányszakmák közé, és a varrónők is keresettek a munkaerőpiacon. Vladiszavlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ vezetője szerint a nyitás nagy valószínűséggel enyhíti az ezeken a területeken jelentkező munkaerőhiányt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emléktáblát avattak Gregor Józsefnek

Domborműves emléktáblát avattak az október végén elhunyt Gregor József tiszteletére az ünnepek… Tovább olvasom