Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Aggódnak a korai fejlesztésért

Szeged - Januártól megszűnhet a bölcsődei gyógypedagógiai fejlesztés – sem jogi háttér, sem pénz nem áll rendelkezésre. Szegeden egy intézményben foglalkoznak sérült kicsikkel, immár 17 éve.
2013. január elsejétől megszűnhet a bölcsődékben a korai gyógypedagógiai fejlesztés-gondozás. A szeptemberben életbe lépő új köznevelési törvény csak az 5 éven felüli gyermekek fejlesztéséről beszél. A jövő évi költségvetés tervezetében sincs nyoma, miből finanszírozná az állam a bölcsődékben a korai fejlesztésre szoruló gyermekeket.

– Se jogszabályi felhatalmazás, se pénz nincs jelen állás szerint erre az ellátási formára azokban a nem köznevelési intézményekben, ahol ezt eddig jogszabály lehetővé tette, sőt normatíva biztosításával támogatta is – fogalmazott Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A KSH honlapján fellelhető legutolsó, 2009-es adatok szerint közel 600 gyereket fejlesztettek az országban bölcsődékben, az igény azonban évről évre egyre nagyobb. – A korai fejlesztés az egyik legfontosabb abból a szempontból, hogy a sérült gyermekek később milyen képességekkel rendelkeznek. Ezeknek a foglalkozásoknak a többsége meglehetősen költséges. Mivel csupán órákra kell hordani a gyermekeket, mellette a szülők nem is tudnak munkát vállalni. Az ingyenes bölcsődei fejlesztés azonban egyben biztosíték arra is, hogy a kicsi napközben felügyelet alatt van – a közösségben szocializálódik is.

A kicsikkel logopédus, konduktor és gyógypedagógus is foglalkozik a Vedres utcai bölcsődében. Egyelőre. Fotó: Schmidt Andrea
A kicsikkel logopédus, konduktor és gyógypedagógus is foglalkozik a Vedres utcai bölcsődében. Egyelőre. Fotó: Schmidt Andrea


Törvénymódosítást szeretnének

A köznevelési törvény és a költségvetési tervezet módosítására kérte az illetékes minisztert illetve államtitkárokat nyílt levélben a Magyar Bölcsődék Egyesülete és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Az oktatási államtitkárság erre közleményt adott ki, miszerint sem a feladat ellátása, sem a finanszírozása nem szűnik meg, csupán az eddigi normatív támogatási forma és a települési költségvetési támogatás helyett a költségvetési törvényjavaslatnak az állami köznevelést finanszírozó előirányzatába épült. Az érintetteket azonban ez nem nyugtatta meg. Mint érvelnek, a törvény a korai fejlesztési feladatokat a Pedagógiai Szakszolgálatokra bízza. Ezek azonban nem ismerik a korai fejlesztés-gondozás bölcsődei gyakorlatát. Véleményük szerint a korai fejlesztés terén teljes a bizonytalanság 2013. január 1-jétől, ezért kérik a törvény módosítását.

Szegeden a Vedres utcai bölcsődében foglalkoznak enyhe és középsúlyos értelmi és mozgásszervi fogyatékos gyerekekkel. – Évek óta küzdünk, hogy ne csak ezért a jelenleg kilenc gyerekért kapjunk plusznormatívát, hanem azokért is, akik szintén bölcsődei gondozásban vannak, de fejlesztésre az Odú Központba hordják őket a szüleik. Egy sérült gyermeket két egészséges helyére vehetünk fel. Most úgy tűnik, nemhogy pluszpénzt nem kapunk, de még a meglévőt is elveszik – fogalmazott Ungi Ferencné, a szegedi Bölcsődék igazgatója. Hozzátette: a bölcsődei fejlesztésben részt vevő gyermekekért évente fejenként plusz 240 ezer forint normatívát kap az intézmény.

– Egyre több gyerek szorul korai fejlesztésre, a bölcsőde pedig erre nagyon jó lehetőség – fogalmazott Görög Orsolya, a Vedres utcai bölcsőde vezetője. Egy szegregált és egy kis létszámú integrált csoportban foglalkoznak a kicsikkel, de a többi csoportban is megvalósul az integráció. Jelenleg 11 gyerek részesül korai fejlesztésben, akik tapasztalataik szerint hatalmas fejlődésen mennek keresztül – köszönhetően a közösségnek. – Amellett, hogy logopédus, konduktor és gyógypedagógus foglalkozik velük, megtanulnak minden mást is, amit az ép gyerekek.

Dani 2 évesen került a bölcsődébe – még csak nem is gagyogott. Fél év alatt a fejlesztéseknek köszönhetően beszélni kezdett, szeptembertől óvodába is mehet, hiszen tőmondatokkal már ki tudja fejezni magát. – Napi szinten láttuk a fejlődését, kinyílt számára a világ – mesélte édesapja, Kiss Gábor, aki nagyon hálás, hogy fia ebbe a bölcsődébe járhat. – Ha fejlesztő foglalkozásokra hordtuk volna, a párom nem is tudott volna visszamenni dolgozni, ami anyagilag is nagy terhet rótt volna a családra. A fiam így minden nap kaphatott fejlesztést, nem csak heti pár alkalommal – tette hozzá.

Olvasóink írták

  • 1. margoma 2012. július 27. 18:28
    „Mit aggódnak? Nem veszik észre,hogy az a cél,hogy minél több kezeletlen sérült,beteg gyerek legyen!!!?Most is inkább igyekszenek eltitkolni,a szülőt tájékozatlanul hagyni(majd az óvodában szólnak)Amikor pedig meg van a baj,és az ön-és közveszélyes gyermek megsérül,vagy súlyosan bántalmazza társait,akkor a pedagógus a hibás.A szomszédos Ausztriában,ha csak felmerül a gyanú,hogy autisztikus,viselkedés zavaros,vagy bármiféle problémával küzd egy kisember azonnal fejlesztik.Itt még most sem kezelik a tizedét sem a gyerekeknek.Gratula,ezentúl még ezt sem,majd őket is vigyék ki a kedves szülők az országból,vagy várják meg,míg tizenévesen maguk és mások ellen fordulnak,vagy a tehetetlenségig leépülnek.Pusztuljon a Magyar,így kell ezt.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem minden jogos, amit a lakos akar

Két témában is aláírásgyűjtés indult. Egyiknek sincs következménye, kiderült: a lakosok valójában nem is petíciót adtak le a városházán. Tovább olvasom