Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Ágyszámcsökkentés a szegedi pszichiátrián

Ágyszámleépítés helyett éppen a kórházi férőhelyek bővítésére lenne szükség a pszichiátriában – vélekedik a dél-alföldi regionális addiktológus szakfelügyelő főorvos, aki lapunkból értesült arról, hogy a szegedi kórházban március végére a mostani kapacitás közel felével csökken az ellátható szenvedélybetegek száma.
Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Szegedi Városi Oktató Kórház Pszichiátriai Osztályán március végéig 35 aktív fekvőbeteg-ágyat szüntetnek meg, illetve váltanak ki járóbeteg-ellátással. Ezt minisztériumi pályázati pénzből, a strukturális átalakításra elnyert 35 millió forintból tudják megvalósítani. A szenvedélybetegek gyógyítására tehát jövő tavasztól kisebb lesz a kapacitás. A dél-alföldi regionális addiktológus szakfelügyelő főorvos viszont egy szaklapban néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges ágyszámcsökkentéssel ellehetetlenülne a munkájuk.

Az ellentmondásosságról kérdeztük a főorvosnőt, aki hangsúlyozta: mivel intézményükben csak a főigazgató jogosult bármilyen kórházi ügyben nyilatkozni, csupán regionális addiktológus szakfőorvosi minőségében hajlandó válaszolni. Temesváry Beáta szerint ezzel az intézkedéssel, amely a kórházi férőhelyeket tekintve országosan mintegy egyharmados leépítést jelent a pszichiátriában, az addiktológiai betegek jelentős része kiszorulna a fekvőbeteg-intézményekből, holott egyre növekvő számuk éppen a bővítést tenné indokolttá. – Szeged és környékének összes alkoholbetege ebbe a kórházba kerül, nem is küldhetjük őket máshova – mondta el a szakember, aki fájlalja, hogy az ágyszámleépítésről szóló döntésbe nemcsak mint érintettet, de mint regionális szakfelügyelő főorvost sem vonták be.

– A pszichiátria, sőt az addiktológia mindenhol prioritást élvez Európában, hiszen köztudott tény, hogy a pszichés betegségek csökkentése a testi egészséget is javítja. Elég csak arra gondolni, hogy egy depressziós beteg gyakran alkoholistává válik, ráadásul nemcsak életmódja miatt lesz hajlamosabb a szívinfarktusra, de maga a hangulatzavar is nyolc-tízszeresére növeli a szívinfarktus valószínűségét és az emiatti halálozást is. Az is tudományos tény, hogy hosszú távon minden második ember veszélyeztetett valamilyen pszichés betegség által, a WHO előrejelzése szerint pedig 2020-ra a depresszió lesz a leggyakoribb népbetegség a világon – sorolta Temesváry Beáta. – Éppen ezért szerintem nem szabad megengedni, hogy az a mentalitás, amit a mostani országos intézkedés mögött sejteni lehet, teret hódítson. Ebből ugyanis arra lehet következtetni, hogy a pszichés betegségben szenvedő emberek még napjainkban is csupán másodrangú betegek a többihez képest.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emelték az építményadót is Szegeden

Legutoljára 2005 januárjától emelkedett a vállalkozásokat sújtó építményadó, évente és… Tovább olvasom