Délmagyar logó

2018. 05. 23. szerda - Dezső 16°C | 27°C Még több cikk.

˝Ahol a sok pénz, ott a jó zene˝

Szeged - A mai magyar operajátszás meghatározó szereplője, Kesselyák Gergely, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője, a miskolci operafesztivál igazgatója dirigálja a hétvégén a Parasztbecsület és a Bajazzók előadásait a Dóm téren.
– Az ilyen nagy nézőterű színházaknak az utóbbi években nemigen maradt más választásuk, mint hogy sorra elővegyék a legnépszerűbb operákat. Még csak nem is a tíz legnépszerűbbet, hanem a dobogósokat. Ilyen meggondolásból játszottuk az elmúlt két nyáron a Carment, korábban pedig a Turandotot, a Nabuccót és a Bánk bánt. A Carmen elsöprő sikere után azt javasoltam, hívjuk vissza Kerényi Miklós Gábort rendezni. Vele már évek óta beszélgettünk arról, hogy a Parasztbecsületet és a Bajazzókat szívesen színpadra állítaná – indokolja a fesztivál darabválasztását Kesselyák Gergely karmester. A szegedi szabadtéri művészeti vezetője úgy fogalmaz: örömmel vezényli mindkét művet, de színrevitelükre nem vállalkozott volna, mert zenedramaturgiailag nem annyira egyértelműen megírt darabok, mint Mozart, Verdi, Puccini remekművei; nagy rendezői rutint és felelősségvállalást kívánnak. Kesselyák szerint mindkét opera népszerűsége, értéke vitathatatlan; még az olasz repertoárban is a leggazdagabb dallamvilágú darabok közé tartoznak. Hangszerelésük, a zenekarban megjelenő effektusok is erősek; ennek is köszönhető: sokan kedvenc operáik közé sorolják.

Kesselyák Gergely karmester a Dóm téri próbán. Fotó: Segesvári Csaba
Kesselyák Gergely karmester a Dóm téri próbán. Fotó: Segesvári Csaba

– Zenetörténet tanárunk tanította: „ahol a sok pénz, ott a jó zene". Amikor a salzburgi hercegérsek udvarában, akkor ott. A tehetség persze nem pénz kérdése, de a legtehetségesebbek előbb-utóbb oda mennek, ahol a legtöbbet fizetnek. Ha akarnak rá költeni, Dubajban lesz a legjobb operaház. Mi folyton bebizonyítjuk: mindent lehet kevesebből is csinálni. Ha egy építésznek azt mondják, kevesebből kell felépíteni a megtervezett házat, akkor is megcsinálja: olcsóbb, gyengébb minőségű anyagot használ, nem parketta lesz benne, hanem laminált padló. Ennek a folyamatnak hosszú távon az lesz a vége, hogy aki már a Zeneakadémián jó, az nem nálunk, hanem Salzburgban vagy Zürichben akar próbát énekelni. Ez lassan a minőség rovására megy – hangsúlyozza a tavasszal érdemes művész címmel kitüntetett dirigens, akit tavaly a miskolci operafesztivál igazgatójává választottak, így több poszton is meghatározó szerepet játszik az operaéletben.

– Írtam egy tanulmányt a hazai operajátszásról, abban négy pillért határoztam meg, amiben elmaradásunk van. Gazdaságilag, szakmailag, jogilag és társadalmilag is alkalmazkodnunk kell a rendszerváltáshoz. Mi, művészek nem tudtuk átvenni azt a kapitalista alapelvet, hogy aki az üzletet hozza, az részesül a haszonból is. Szegeden készült 2006-ban egy felmérés, amely világosan kimutatta: a városnak akkor 600 millió forintot hozott a szabadtéri létezése, vagyis a jegyvásárláson túl ennyit költöttek az ide érkező vendégek; miközben a fesztivált 250 millióval támogatta a város. Ez 350 millió nyereség – az itt működő szállásadóknak, vendéglátósoknak. Miközben a régi típusú dotáció már a múlté, az új, kapitalista szemléletet nem sikerült elfogadtatni, így a művészet támogatása alamizsnaszerűvé vált. Úgy szocializálódtunk az „átkosban", hogy a kultúra ingyen van. Ugyanazok, akik elfogadják, hogy a nyaralás fejenként akár 100-200 ezer forint, a vendéglő pedig 5-8 ezer, a fesztivál 6-8 ezer forintos jegyeit soknak tartják. A szocializmusban a kultúra járt a népnek; nem biztos, hogy az rossz volt, csak akkor oda kellett adni a pénzt a színházaknak, hogy ne szoruljanak a jegybevételre – mondja a karmester.

Kerényi Miklós Gáborral közösen szavaztak bizalmat az operistaként Turiddu szerepében most debütáló, eddig musicalsztárként ismert Dolhai Attilának. Sokan meglepődtek a döntésen.

– Az operaközönség ma pápább a pápánál. Pál Tamás mesélte: Verdi megírta a Rigolettót, majd az egyik színház azt kérte tőle, hogy mivel túl szomorú, írjon inkább hozzá happy endet. A Ricordi kiadta ennek a verziónak a partitúráját is, így amikor valamelyik színház megrendelte, be kellett jelölni, hogy a tragikus vagy a vidám befejezéssel kéri. A mai kor fontoskodása az operával kapcsolatban mindezek fényében gyakran nevetséges. Tisztelem, fontosnak tartom a zenetörténészek kutatómunkáját, de nem szabad azt hinni, hogy csak egyetlen járható út létezik. Az operában mindig volt egy kis kupleráj, ami jót is tett a műfajnak. A darabok testre szabása az énekesekre mindig is része volt a gyakorlatnak. Ha ezeket ki akarjuk irtani, és mai, „régészeti" szemlélettel vizsgáljuk például, hogy mit ettek azok a disznók, amelyeknek a beléből készítették egykor a hegedűhúrt, akkor könnyen tévútra kerülhetünk. Az opera nem lehet érinthetetlen műfaj. Ha ráöntenek egy páncélruhát, nem hagyják lélegezni, akkor tényleg meghal.



Sztárvendégek a YouTube-ról is. – A magyar közönség számára szinte ismeretlen, fantasztikus énekeseket sikerült találnunk a Bajazzókhoz. A Caniót alakító tenorista, Avgust Amonov Szeged után New Yorkba megy, ahol a Metropolitan Opera új Otello-produkciójának egyik címszereplője lesz. Ennél többet nem is kell róla mondani. A Silvio szerepét játszó francia baritonistát, Boris Grappét makulátlan éneklése és ritka muzikalitása mellett nagyszerű színésznek is látom. A Neddát megformáló Asmik Grigoriannal egészen különleges duettet csinálnak: olyan, mintha két olyan színész énekelne világszínvonalon, akinek még a baletthez is van köze. Már a Carmen szereplőgárdájának kiválasztásakor is használtuk Kerényi Miklós Gáborral az internetet, a YouTube-ot. Elképesztően sok jó felvételt lehet ott találni, megkerülhetetlen segítséggé vált – árulja el a karmester, aki azt is hozzáteszi: óvatosnak kell lenni, mert kozmetikázott stúdiófelvételt is fel lehet tenni a netre. – Pavarotti hangjával is összemixelhetnek egy videót. Küldözgetjük egymásnak a linkeket, egyeztetünk, vitatkozunk, előbb-utóbb sikerül közös nevezőre jutnunk, találunk valakit, aki az adott szerepre mindkettőnknek megfelelőnek tűnik. Mindig kérünk hiteles felvételt, és a színházaktól szakmai referenciát is begyűjtünk a kiszemeltekről. Jól bevált ez módszer, eddig nem fogtunk mellé. A Carmen Don Joséja, Arnold Rutkowski is telitalálatnak bizonyult.

Olvasóink írták

  • 2. papika56 2012. július 24. 13:50
    „T. 1. Ülnek a milliárdjaikon, ki vitték már külföldre, offshorcégekbe. Nagy ívbem le@rják a magyar kultúrát !!”
  • 1. macs 2012. július 24. 11:26
    „Hol vannak a kultúrát támogató mai magyar mecénások?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Feltámad a kübekházi Operettfalu

Mégis lesz Operettfalu Kübekházán. Tovább olvasom