Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 28°C Még több cikk.

Ahol minden István király

Szeged - István a király! A fölkiáltás nem csak az első magyar király iránti tisztelet jele. A Tisza Volán Zrt. vezetői közül öten is ezt az ősi nevet viselik. De mire kötelez a név? – kérdeztük a buszos cég irányítóit.
– Csak Istvánként lehet bejutni hozzád, a cégvezetésbe? – idézi Szeri István, a Tisza Volán Zrt. vezérigazgatója a társcégek irányítóinak kérdését, mikor azon élcelődnek, hogy a Csongrád megyei Volán öt vezetőjének keresztneve: István.

Céges adomák


E véletlen adta érdekesség miatt a cégen belül is születnek adomák. Az István, a király című rockoperát például mindannyian látták már a szegedi szabadtéri korábbi produkciójában, és mikor megkérdezzük, a Tisza Volánnál melyik István a király, nevetve sorolják, hogy az egyik azért király, mert az első számú vezető, a másik, mert rangidős, a harmadik azért, mert a legfiatalabb, a negyedik, mert a legmagasabb, az ötödik pedig azért, mert a leghangosabb. A következtetést már magunk vonjuk le: a Tisza Volánnál minden István király!

Persze István és István között sok a különbség. Például abban is, hogy nem egyszerre tartják a névnapjukat. Az ünneplésre a naptár hat napot is fölkínál, de ezek közül a 8. és a 12. hónapra eső a jelentős. Az első vértanú Szent István nevét viselők, például a reformátusok karácsonykor (december 26-án), míg az első magyar szent, az első magyar király után Istvánnak keresztelt római katolikusok augusztus 20-án ünnepelnek.

Névnapos bulik

– Örököltem a névnapozás hagyományát, amikor 1973-ban volános lettem – mondja Mező István, az Istvánok doyenje. A cég Csongrád megyei közlekedés-közszolgáltató divízió igazgatója hosszan sorolja: a vállalati klubtól kezdve a Búbos vendéglőn és Forrás szállón át a volános szabadidőközpontig hányféle helyen főzőcskéztek az Istvánok, és a lila hagymával díszített zsíros kenyértől kezdve a halászlén át a marhapörköltig mi mindennel vendégelték már meg munkatársaikat.

Tisza István, I. István király és Széchenyi István portréja alatt ül a Tisza Volán Zrt. öt István keresztnevű vezetője közül három: Gera István (balról), Mező István és Szeri István. Fotó: S.A.
Tisza István, I. István király és Széchenyi István portréja alatt ül a Tisza Volán Zrt. öt István keresztnevű vezetője közül három: Gera István (balról), Mező István és Szeri István. Fotó: S.A.

– Egészen kiterjedt ez a szokás: az Ilonák, a Sándorok vagy a Ferencek ugyancsak számíthatnak a köszöntésre, mint ahogy a köszöntők egy kis vendéglátásra, beszélgetésre. Furcsa, de jó szokás ez a Volánnál – állapítja meg az Istvánok között a legifjabb, Gera István. A kereskedelmi és infrastrukturális divíziót irányító, 36 éves férfi elárulja: korábbi, multinak számító munkahelyein nem tapasztalt ilyen összetartást, aminek csak egyik megnyilvánulása a névnapozás.

– Az Istvánok külön birodalmának számít a személyforgalmisoké, ahol Mező István vezetőtársai – Draskóczy István és Csaba István – épp nyári szabadságukat töltik, ezért velük nem találkozhattunk, hogy megkérdezzük: a név kötelez? Három, augusztus közepén is dolgozó druszájuktól viszont megtudjuk: mindannyian nagyapjuk és édesapjuk nevét kapták születésükkor, de ezt az örökséget nem adták tovább a fiuknak. Abban is egyetértettek, hogy alkalmanként hátrányát látták annak, hogy a családon belül olyan sok az István.

Koszorút viselő

– Megszakítottam a sort, mert a divat is számít a névadásban – emlékszik Szeri úr, akinek Marcell fia most nősült, de nem tudja, ha fiú unokája születne, Istvánnak neveznék-e el. – A mai fiatalok nem foglalkoznak az ilyenféle hagyományokkal. De én se foglalkoztam korábban azzal, mit jelent a nevem – mondja, mikor meghallja tőlünk, hogy: „koszorút viselő, megkoronázott". – Amikor megismerkedtem a magyar történelemmel, István király cselekedeteivel, akkor a fiához, Imre hercegez írt intelmei ragadták meg legjobban a figyelmemet. Örök érvényű tanácsok, melyeket időnként érdemes újból és újból elolvasni, mert erőt adnak.

Védőszent és szent

Első királyunk (aki pogánynak született, és eredetileg Vajknak hívták) a keresztségben miért éppen az István nevet kapta? – kérdeztük Petrovics István történészt, a magyar középkor kutatóját. – A 10. század közepén megindult bizánci térítést a 970-es években a nyugati irányból kibontakozó latin rítusú misszió követte. Ebben fontos szerepet játszottak azok a – Brúnó Sankt Galleni szerzetes mellett felbukkanó – papok, akiket a magyar végekkel határos passaui egyházmegye püspöke, Piligrim küldött eleink megtérítésére. Piligrim sikereit és a passaui egyházmegyével való szoros kapcsolatot mutatja az a tény, hogy mind Géza fejedelem, mind pedig fia, Vajk a passaui püspökség védőszentjének, az első keresztény vértanúnak, Szent Istvánnak a nevét vette fel a keresztség során.

István történelmi érdemeit jól szemlélteti az a tény, hogy 45 évvel a halála után már szentté avatták, és rajta kívül még négy Árpád-házi uralkodó viselte ezt a nevet. Sőt az Anjou-házból származó I. Károly király egyik fiát is Istvánnak hívták, ami arra utal, hogy a nápolyi Anjouk nagy tiszteletben tartották az Árpádokat, s azok egyik legkiválóbb alakját, Szent Istvánt. De ne csak a régmúltról beszéljünk! Számomra meghatározó és igen felemelő élmény volt az az 1988. augusztus 20-i ünnepség, amikor hosszú évtizedek után végre ismét együtt emlékeztek meg az állami és az egyházi vezetők Kalocsán – és persze az ország más helyein is – Szent Istvánról. Ettől kezdve nevezhettük I. Istvánt ismét Szent Istvánnak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Delmagyar.hu szépei a sörfesztiválon hódítottak

Szeged - Hideg sör és gyönyörű lányok – mi kell még a férfinak? Ez volt a kérdés péntek este a… Tovább olvasom