Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Akár 1 milliót is bukhatunk

Nem árt, ha leendő új lakásunk megvásárlásakor azt rögzítjük az adásvételi szerződésben, hogy mennyi leendő otthonunk hasznos alapterülete, mert ha nem tesszük, beköltözéskor kínos meglepetések érhetnek bennünket. Egy 45 négyzetméteres lakásból akár 5-6 négyzetméter is hiányozhat.
A lakásvásárlás olyan csapdákat is rejteget azok számára, akik óvatlanul lépkednek, amilyenekre még álmukban sem gondoltak volna. Az értékesítő – általában nem az ingatlanközvetítőről van szó, hanem arról a vállalkozásról, amelyik a társasházat felépíti – ugyanis ügyeskedik a négyzetméterekkel: beszámítja a tartó- és elválasztó falakat, a tartópilléreket, loggiának veszi az erkélyt. Mindezek 5-6 négyzetmétert is kitehetnek, ekkora tévedés pedig helytől függően több mint egymillió forint mínuszt is jelenthet a tulajdonosnak.

A vásárlók azért mennek nagyon gyakran lépre, mert nem négyzetméterárban, hanem lakásárban gondolkodnak. A „becsalogatáskor" pedig sokat számít az alacsony négyzetméterár. Hampel Tamás, a vásárhelyi Code-In Ingatlanforgalmazó és Vagyonértékelő Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy őt már kérték fel arra, utólag segítsen a pórul járt ügyfélnek. Ekkor azonban már nem tehetett semmit, mivel az értékesítő jól fogalmazta meg az adásvételi szerződést: abban lakás-alapterület, és nem hasznos alapterület szerepelt, vagyis az okiratot nem lehetett jogi úton megtámadni.

Hampel Tamás szerint az, aki egész élete munkájával összegyűjtött pénzét teszi bele egy lakásba, az a szerződés aláírásakor ne garasoskodjon, hanem szakember segítségével tisztázza a fogalmakat. Fontos, hogy az értékesítő és a vevő is ugyanazzal a mértékegységgel számoljon. Baczkó István szegedi ingatlanszakértő egy internetes újságban azt fejtette ki, hogy a műszaki ellenőrrel sem szabad spórolni: ő az a szakember, aki a műszaki átadáskor – amikor a kivitelező a beruházónak adja át a házat – leméri, mennyi is a hasznos négyzetméter. Baczkó szerint az is probléma, hogy a jelenleg érvényben lévő 1993-as lakástörvénybe elfelejtették beírni a hasznos alapterület meghatározását, minden problémának ez az eredője.

Bozsó Balázs, a Limit Tanácsadó és Vagyonértékelő Kft. műszaki igazgatója szerint tisztul a piac, az utóbbi időben a céghez nem fordultak segítségért pórul járt ügyfelek. Az elmúlt évek lakásépítési lázában főleg a hirdetésekben igyekeztek megtéveszteni a potenciális vásárlókat. Praxisából egy tetőtéri lakásra is emlékszik, amelynek alapterülete bruttó 47, hasznos alapterülete azonban csak 30 négyzetméter volt, s az alaprajz olvasásában járatlan ügyfél a beköltözéskor észlelte: valami nem stimmel. Sajnos, nem lehetett segíteni rajta, mivel a szerződés szerint „alapterületet" adott el számára az értékesítő.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mindhalálig dzsessz

Tegnap délelőtt érkezett meg a szegedi Dóm hotelbe George Benson. A turné menedzsere, Billy Heaslip… Tovább olvasom