Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Akárhogy mérik, szegények vagyunk

Szeged - Első kézből tudtuk meg, miért szünteti meg a létminimum-számítást, és vált módszertant a statisztikai hivatal. Az eddigi rendszer nem volt alkalmas arra, hogy reális képet adjon a szegénységben élőkről és a leszakadókról - közölte Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese Szegeden.
 2 felnőtt, 2 gyerek, negyedmillió forint

Havonta negyedmillió forintra volt szüksége egy tipikus, két felnőttből és két gyerekből álló családnak ahhoz, hogy a létminimum szintjén meg tudjon élni 2014-ben. Az összeg egészen pontosan havi 253 ezer 318 forintot tett ki, néhány száz forintos különbséggel ugyanannyit, mint az előző évben. Ebből az összegből 85 ezer 180 forint jutott élelmiszerekre. Egy ember 87 ezer 351 forintból tudott megélni tavaly a létminimum szintjén, ebből 23 ezer 954 forintot költött élelmiszerre.

– Nem a megfigyeléseket szüntetjük meg, hanem egy mutatót iktatunk ki a gyakorlatból. Nem politikai utasításra, hanem szakértőkkel való tárgyalások után. A létminimum-számítás „hungarikum" volt a szegénységmérés különböző lehetőségei közül. Az úgynevezett objektív mutatók közé tartozott, alapja az az élelmiszerkosár volt, amelyet az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), egy parlamenti bizottság és a KSH közösen állított össze.

A KSH rendszeresen beárazta a kosarat: azt figyeltük, hogy a különböző helyzetű háztartások ennél az élelmiszerkosárnál többet vagy kevesebbet fogyasztanak. Nem a lét éppen még fenntartható minimumát mértük, hanem azt is, mennyi pénz kell alapszinten kultúrára, kikapcsolódásra, öltözködésre, és ebből nem lehetett megmondani, hogy hány ember él a létminimum alatt Magyarországon – magyarázta Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese.

Akárhogy mérik, szegények vagyunk.
Akárhogy mérik, szegények vagyunk.

Németh Zsolt szerint az is látszott, hogy a háztartások, amelyek a létminimum alá estek, 35-40 százalékot tettek ki. A létminimum összege tehát alig volt kisebb, mint az átlag: „összemosta" azokat, akik az átlagjövedelem 50 százalékát közelítették meg, valamint azokat is, akik mélyszegénységben éltek. Az elnökhelyettesnek az a véleménye, hogy olyan mutatókat kell használni, amelyek a legelesettebb rétegekre irányítják a figyelmet, hogy a döntéshozók segíthessenek rajtuk.

– Még nem dőlt el, milyen mutatót alkalmazunk a jövőben. Az EU-ban nincs létminimum-számítás, de van három egyéb mérési módszer: az egyik például azt nézi, hogy van-e a családnak hűtője, tévéje, megtakarítása, vagy mennyi a rezsije – e szerint a magyarok 4,7 százaléka mélyszegénységben él. A három módszer együttes eredménye pedig az, hogy ma Magyarországon a lakosság egyharmada szegény. Európai összehasonlításban rosszul állunk, csak Románia és Bulgária van mögöttünk – mondta Németh Zsolt.

Petróleum, kanóc

1910 óta megszakításokkal van létminimum-számítás Magyarországon. Akkor a kosárba a petróleumot, a kanócot is belevették. 1991-től kezdte el publikálni a mutatót a KSH. A felhasználók hozzászoktak, de az Eurostatnak, az Unió statisztikai hivatalának nem küldték el.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Őr védi a rakpart felújított lépcsőit

18 millió forintot költ az önkormányzat a rakpart lépcsősorának rendbetételére. A munka javában tart. Tovább olvasom