Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

Aki mindig színesben látja a világot

Szeged-Tápé - Lehetett volna tornász vagy festőművész, végül mégis az építészet mellett kötött ki a szegedi Szögi László. A színdinamikai szakmérnök nevéhez fűződik a kiskörút, a Kárász utca nagy része és a Szent István téri víztorony utcaképe és színvilága. Festői környezetben él a Tisza partján, Tápén, ahol a kertjében lévő nyújtót a mai napig használja.
Egy kis épülettel azt csinál az ember, amit akar, de vannak lehetetlen színek: megőrülnék, ha egy rózsaszínű házban kellene laknom! Fotók: Frank Yvette
Egy kis épülettel azt csinál az ember, amit akar, de vannak lehetetlen színek: megőrülnék, ha egy rózsaszínű házban kellene laknom! Fotók: Frank Yvette
– Mikor kezdték el érdekelni a színek?

– Már gyerekkoromban szembekerültem velük: szokás volt akkoriban a polgári családokban, hogy a gyerekeknek valamilyen művészetet kellett tanulniuk. A bátyámat hegedűre, a húgomat zongorára íratták be a szüleink, nekem a rajz maradt. Nem nagyon bántott a szüleim választása, hiszen már akkoriban is érdekelt a rajzolás, bár hármunk közül a mai napig én szeretem legjobban a zenét. Festőművész szerettem volna lenni, de mivel apámnak péksége volt a második világháború előtt, politikai okokból nem juthattam be a képzőművészeti főiskolára. Imádtam a sportot is, diákként különböző bajnokságokat nyertem tornában, de a testnevelési főiskolára a fenti okok miatt szintén nem mehettem. Maradt a katonaság, amely után egy ottani ajánlásnak köszönhetően sikerült bejutnom a Budapesti Műszaki Egyetem építész szakára: az építészet és a rajzolás végül is egymás édestestvérei.

– Hogy lesz valakiből színdinamikai szakmérnök?

– Nemcsics Antal professzornál végeztem el ezt a képzést, aki megalkotta a coloroid színrendszert, amelyben minden szín benne van. A színekkel való bánást akartam megtanulni, hiszen amikor egy építész épületet tervez, végső soron a színekről is dönt. Ha ezt nem tudatosan megkomponálva csinálja valaki, akkor tarka lesz az épülete. Színdinamikai szakmérnöki papírom csak nekem volt Szegeden, aminek köszönhetően több komoly városi munkát kaptam. Novák István akkori főépítész a Kárász utca–Klauzál téri épületegyüttes színtervét bízta rám.

Magyar kultúra, régi olasz filmek

Szögi László 1941. május 1-jén született. Nős, két gyermek apja. A Dózsa György Általános Iskola elvégzése után tanulmányait a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban, majd a fővárosi Műszaki Egyetemen folytatta. Kedvenc országa Magyarország, amelyet főként páratlan kultúrájáért szeret. Czóbel Béla és Egry József festőt különösen tiszteli, de munkaasztala fölött látni a lólengés tavalyi olimpiai bajnokának, Berki Krisztiánnak is a fotóját. Kedvenc költői között tartja számon József Attilát, Babits Mihályt és Kosztolányi Dezsőt. Szereti Új-Zélandot, de elmondása szerint ott csak fizikailag érezné jobban magát. Egyik kedvenc városa, művészeti remekművei miatt, Firenze. Kedvenc étele a jó disznótoros, itala a tonik. Zenében Johann Sebastian Bach műveiben még sosem csalódott. Kedvenc filmje a nemrég bemutatott Lincoln, a régebbiek közül a 12 dühös ember és a régi olasz filmek.

– Miért fontos, hogy egy belvárosban milyen színűek az egymás melletti házak?

– Gyönyörű képességünk a rend – írja József Attila: az építész egész életében a renddel lép familiáris viszonyba, egy építész mindig rendezni akar. A Kárász utca századfordulós képe formailag adott volt, így a színek között kellett harmóniát létrehoznom. Minden tervező a saját színkedvelése szerint színezi az épületet, amiből általában zagyva dolgok jönnek létre. Ezért fontos, hogy egy épületegyüttest egy ember színezzen ki, ahogy a Kárász utcánál is történt. Voltak eredeti színei az épületeknek, de azok nem ugyanazon korban épültek. Ha mindent az eredeti alapján újítottunk volna fel, olyan városkép jött volna létre, ami soha nem is létezett. Levéltárban kutattam az eredeti színek után, és korabeli képeslapokat is segítségül hívtam. A korabeli levéltári adatok csak egyetlen szegedi épület színét írják le: a REÖK-palota alapszíne csontszínű volt. A mai napig nem értem, hogy miért festették fehérre. Kutatómunkámból egyébként kiderült: a 20. század elején a kiskörút házainak 60 százaléka sárgás színű volt. Volt pár zöldesszürke és vöröses színű épület, és csekély számú kék is.

– A Szent István téri víztorony színéről is ön döntött.

– Csak valószínűsíthettük a vakolatkaparások után, hogy a mostanihoz hasonló vöröses színe lehetett, de szerintem majdnem hogy piros volt eredeti formájában. Élénkre azonban nem szabad egy ilyen hatalmas műtárgyat festeni: a Szent István téri víztorony egy szobor, amelyhez fogható egész Közép-Európában nincs. Büszke vagyok rá, ahogy a Kárász utcára is, de jól sikerült a víztoronyra néző Szent Mihály utca 9. szám alatti társasház színe is. Szomorú, hogy ennek az oldalát valaki összefújta: börtönnel sújtanám munkám tönkretevőjét.

– Tápén lakik: mi a véleménye a városrész magánházainak színeiről, ahol mindenki olyanra festi a házát, amilyenre akarja?

– Ma már nincs igazán színvilága Tápénak, pedig valamikor zamatos kis hely volt. Fiatalként sokat jártam ide: az alacsony meszelt házak nemzeti motívumaikkal, a fehér fallal, piros tetővel és lábazattal, a zöld ablakokkal karakteresek voltak. Az én házam törtsárgás színű: a feleségem sárgát akart, én fehéret, ez lett a középút. Aki festi a házát Tápén, az nem nagyon kér tanácsot tőlem: mindenki azt hiszi, hogy ért a színekhez. Egy kis épülettel azt csinál az ember, amit akar, de vannak lehetetlen színek: megőrülnék, ha egy rózsaszínű házban kellene laknom!


– Festői környezet veszi körül: kertjéből rálátni a töltésre, mögötte ott a Tisza, virágoznak a fák, csicseregnek a madarak, kakas kukorékol. Segít mindez a munkájában?

– Ha kinézek az ablakon, alvás nélkül is tudok pihenni. A szoba ablakát is úgy alakítottuk ki, hogy ne legyen benne semmilyen megosztás. A virágzó szilvafában és a növényekben is a harmóniát és a kompozíciót látom.


– Szabadidejében mit csinál szívesen?

– Festek, rajzolok és sportolok. A kertemben van gyűrű és nyújtó is, hiszen a szertorna a mai napig közel áll a szívemhez. Festeni különórákra járok egy rajzolókörbe, ahol fizetett modelleket rajzolhatunk le. Sokkal biztosabban mozog az ember a geometrikus formák között is, ha biztos rajztudása van.

* * *

A hét embere

Sorozatunkban olyan közismert vagy épp ismeretlen embereket mutatunk be, akik köztünk élnek, és sokat tesznek környezetükért, életükkel, történetükkel példát mutatnak a közösségnek. Olvasóink segítségét is várjuk ehhez: arra kérjük önöket, javasoljanak szerkesztőségünknek interjúalanyt – a szomszédból, a másik faluból –, ha úgy látják, az illető megfelel ezeknek a kritériumoknak. Javaslataikat e-mailben a szerkesztoseg@delmagyar.hu címre, postai úton a Délmagyarország Kiadó, 6729 Szeged, Szabadkai út 20. címre várjuk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lakópark ez, nem átjáróház

Évek óta probléma a Vadaspark lakópark átmenő forgalma. A legutóbbi lakossági fórumon a többség a belső út lezárását kérte. Tovább olvasom