Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Aki operát íratott Mária Teréziáról

Szeged, Pozsony - A világhírű tenorista, Peter Dvorsky vezeti a pozsonyi operatársulatot; megrendelésére írt operát az osztrák Roland Baumgartner Mária Teréziáról. Az Armel-fesztivál versenyprodukciójának címszerepére Dvorsky magyar szopránt választott.

Az Armel-operafesztivál egyik új partnere idén a Szlovák Nemzeti Színház operatársulata, amelyet Peter Dvorsky igazgat. A világhírű tenoristának is köszönhető, hogy magyar versenyző is lesz ősszel a szegedi fesztiválon: a középdöntőben ugyanis Haris Nadint választotta ki Mária Terézia szerepére.

Peter Dvorsky az Armel-operaverseny szegedi középdöntőjén. A szerző felvétele
Peter Dvorsky az Armel-operaverseny szegedi középdöntőjén. A szerző felvétele


– A Bécs mellett élő osztrák komponista, Roland Baumgartner régi barátom, énekeltem az egyik musicaljében: Mörbischben játszottuk 1991-ben Sissi és Romy című darabját. Szép, romantikus zene, amelyre máig szívesen emlékszem. Jó barátok lettünk, Roland Luther Mártonról is írt egy operát, amelynek németországi premierjére én is elmentem, mert kíváncsi voltam, húsz évvel tapasztaltabban, hogyan komponál. Amikor meglátogatott Pozsonyban, megkérdezte: írjon-e nekünk is egy operát. Azt feleltem: olyan darabot szívesen fogadnék, amelyben az osztrák és a pozsonyi szál összekapcsolódik. Nem sokkal később jött az ötletével: szívesen komponálna operát Mária Teréziáról, akit a pozsonyi dómban koronáztak magyar királynővé. Tetszett az ötlet, szereztem hozzá librettistát. Az opera fiatalságától az 1741-es pozsonyi koronázásig mutatja be az uralkodónő életét. Nem komoly, nehéz történelmi operára kell gondolni, hanem egy jó zenével megkomponált, kedves darabra – fogalmaz Peter Dvorsky. A Mária Terézia ősbemutatóját október 11-én tartják Pozsonyban, a magyar közönség 14-én láthatja a produkciót az Armel-fesztivál szegedi döntőjében, a nagyszínházban.

Világjáró sztártenor

– Szeretettel emlékszem a Kincses Veronika címszereplésével készített 1981-es Pillangókisasszony-lemezünkre, amelyet Giuseppe Patané dirigálásával vettünk fel Budapesten. Úgy estem be a felvételre, hogy már minden szereplő és a zenekar is rám várt. Patané intett, kigyulladt a piros lámpa, és már kezdődött is a munka. Amikor az Erkel Színházban vendégszerepeltem a Rigolettóban, a La donna e mobile után olyan sikerem volt, annyian kiabálták, „Még egyszer!", hogy meg kellett ismételnem. Kincses Veronikával nagy élmény énekelni, a Bohéméletből is csináltunk közös lemezt Pozsonyban. A Milánói Scalában is a Bohémélettel debütáltam, Rodolfo szerepét legalább négyszázszor énekeltem a világ legnagyobb operaházaiban, a korszak leghíresebb szopránjaival. Sokat énekeltem Pinkerton, Des Grieux és Cavaradossi szerepét is, de Az álarcosbál Riccardója is sokszor megtalált. A mai tenoristáknak azt szoktam tanácsolni, ne kapkodják el a pályájukat, ne siessenek, mindent a maga idejében és alapos felkészülés után kell elénekelni – javasolja Peter Dvorsky.

Peter Dvorsky példát mutat abban, hogy a politikusok által folyton elrontott szlovák–magyar kapcsolatokat hogyan lehet kulturális együttműködéssel újjáépíteni, megerősíteni. Az előző évad elején Marton Éva tiszteletére rendezett gálakoncertet Pozsonyban, és az is neki köszönhető, hogy László Boldizsár népszerű tenoristává vált Szlovákiában.

– Két éve vezetem a pozsonyi operát, előtte négy és fél évig a kassai társulattal dolgoztam; még akkor kerestünk Adriana Lecouvreur-produkciónkba Mauriziót. A rendezőasszisztensünk talált egy felvételt a YouTube-on László Boldizsárral. Meghívtuk, énekelt is néhány előadást Kassán. Időközben átkerültem Pozsonyba, ahová ugyancsak meghívtam több főszerepre Boldizsárt, aki nagy sikert aratott Kalafként és Cavaradossiként is. A pozsonyi publikum nagyon szereti, én is kiváló tenoristának tartom. Ideális a hangja Des Grieux szerepére is, így a készülő Manon-produkciónkban is ő énekel majd – mondja a világsztárból lett operaigazgató, aki kicsit csalódott volt a szegedi Armel-középdöntőn, mert úgy látta: spórolósan énekeltek a versenyzők. Egyetértett Alföldi Róbert értékelésével, aki úgy fogalmazott: nem voltak elég bátrak, mintha féltek volna megmutatni, mire képesek valójában. Peter Dvorsky szerint sok a hasonlóság a magyar és a szlovák kulturális életben.

– A politika igyekszik beleszólni a kultúrába is, pedig a művészetben nincs helye. Nekünk sincs mivel dicsekednünk, a Szlovák Nemzeti Színház sem kap annyi költségvetési támogatást, ami elegendő lenne ehhez a drága műfajhoz. A döntéshozók nem értenek az operához; arra várnak, hogy majd mi szerzünk magunknak támogatókat. De a szponzorok számára csak a világsztárok meghívása jelent jó reklámot, nem érdekli őket, hogyan tud működőképes maradni egy operaház a mindennapokban. Válság idején nálunk is a kultúra a legutolsó.
Peter Dvorsky az Armel-operaverseny szegedi középdöntőjén. A szerző felvétele

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az évszázad csillagászati eseménye: Vénusz-átvonulás Szegeden is

Szerdán napkeltétől 6:55-ig figyelhetjük meg - hasonló jelenséget a Földön ma élő emberek közül senki sem fog már látni! Tovább olvasom