Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 20°C Még több cikk.

Aki tölgyet ültet, megszállott

Hullik a makk, ahol tölgy van a parkban – és szedik a makkgyűjtők. Hová kerül? Új erdők lesznek belőlük, Gyálaréttől Beregig. A gyűjtést szervező mérnöktanár egész családjára ráragasztotta az erdőimádatot. Ha kirándulnak, már felesége is szakértői szemmel nézi az erdőt. A háromgyermekes családban majd a legkisebb fiú viszi tovább a szakmát.
Szabó József és természetbarát fiai. A gyűjtők 150 forintot kapnak a makk kilójáért. Fotó: Segesvári Csaba
– Minket megszólaltatni, újságcikkben? Lefotózni? Még mit nem! Mit szólnának a cégemnél, hogy gyűjtögetek! Még azt hinnék, rá vagyunk szorulva! – mondja az anyuka az alsóvárosi templom mellett; három gyermekével szedi a makkot, vödörbe.

Cserecsemeték a városnak

Eltekintünk a megszólaltatástól – cserében elmondja, hová viszik a makkot. Szabó József erdőmérnök-tanárhoz, aki megállapodást kötött a szegedi önkormányzattal: a Mátyás-téren övé a makkgyűjtés joga – pontosabban ő veszi át a gyűjtőktől a termést, százötven forintért kilónként.

Minden kiló makkért cserébe két egészséges tölgycsemetét biztosít a városnak. A cserecsemetéket az önkormányzati tulajdonú erdőkbe ültetik – a Makkoserdőbe többek között. S a gyűjtött makkot kik veszik meg?
Akik tölgyest telepítenek. Gyálaréten jó húsz hektáron telepít tölgyest egy magántulajdonos, de kerül a Mátyás-téri makkból Hódmezővásárhelyre, sőt az ország északkeleti csücskébe, Beregbe is.

Hogy épp oda, nem véletlen: az erdőmérnök-pedagógus beregi származású. Pályakezdőként a debreceni erdészetben dolgozott, tanítónő felesége a szomszéd faluban kapott állást. Akkoriban éppen erdőmérnököt kerestek Szegedre, a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába. – Arra gondoltunk: leköltözünk ide, tanárkodunk, s jól megleszünk – mondja Szabó József.

Gesztenye, dió

A gesztenyeszezon nem volt jó az idén, a vadgesztenye-aknázómoly rettenetes pusztítást végez a vadgesztenye-állományban, országszerte mindenütt – mondja az erdőmérnök-tanár. Diógyűjtéssel viszont – mert sok az elhagyott tanya, udvarán a diófa, és szerte a megyében sok az olyan diófasor, melynek termése egyébként kárba veszne – sokan foglalkoznak, s cukrászdáknak adják el, egyénileg, nagy mennyiségben.

Pénz, félszáz év múlva


Így is lett. Amióta az uniós csatlakozás kapcsán elkezdődtek a magánerdő-telepítések, a tanítás mellett pályázatokat is ír erdőtelepítők számára. És szaporítóanyaghoz is hozzájuttatja a telepítőket – tölgy esetében makkhoz.

Ki ültet tölgyerdőt ma, amikor minél gyorsabban pénzt szereznének jutni az emberek – és a rendkívül lassan növő tölgyesből leghamarabb félszáz év múlva kezd csordogálni a pénz?

– Megszállottság kell a tölgytelepítéshez, és pénz – mondja a szakember. Aki tölggyel foglalkozik, annak nincs szüksége arra, hamar hozzon bevételt az erdeje. Hanem azt akarja, hogy az ükunokák is azt mondhassák: ezt az erdőt még az üknagypapa ültette... Legnagyobb sikerélménye Szabó Józsefnek, ha egy területtulajdonost sikerül rábeszélnie valamilyen tájidegen, gyorsan növő fáról – kocsányostölgyre.

Összcsaládi erdőimádat

Családja mit szól az erdőimádathoz? Rájuk is átragadt. – Mint a legtöbb embernek, nekem is teljesen hamis, mondhatni, idealista elképzelésem volt az erdőről. Aztán, amikor egy kiránduláson beleültem egy hangyabolyba, ez megváltozott – mondja nevetve Szabóné Csepregi Boglárka, a feleség. – Mindez azonban már régen volt, „kikupálódtam", már-már én is kezdem szakértő szemmel nézni az erdőt.. Nem is lehetne másként: akárhová megyünk, férjem rögtön azt meséli, itt és itt milyen fafaj van, melyik az őshonos, melyik a betelepített, milyennek kellene lennie... És sokat gombászunk. Férjem már szarvasgombát is talált, hogy hol? Titok. Pástétomot készítettem belőle, pillanatok alatt elfogyott... – így Boglárka asszony.

Ki viszi tovább a három gyermek közül a mesterséget? A jelek szerint, mint a népmesékben: a legkisebb fiú. Menyhért még csak általános iskolás, de már harminc méterre meg tudta közelíteni az őzeket, hogy lefényképezze őket.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Botka a fejlesztési munka dandárjáról

A város érdeke, hogy végigvigyük azokat a folyamatokat, amelyeket megalapoztunk, elkezdtünk –… Tovább olvasom