Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

Akit a cégek is bérbe vesznek

Keramikusnak indult, majd két hónapig gépészmérnöknek tanult a szegedi Kovács Zsigmond. A fiatalember végül porcelántervezőként végzett, közben, akiről csak lehetett, karikatúrát készített.
Verebes István és Pierrot: a művész szemével.- Fotó: Schmidt Andrea
Verebes István, Gundel Takács Gábor, Bárdos András – csak néhány név azok közül, akikkel megosztja mindennapjait a szegedi Kovács Zsigmond. A sztárok ugyanis nála laknak, igaz, csak karikatúra formájában.
– Már kiskoromban szerettem rajzolgatni, így nem volt kérdés, hogy grafikus akarok lenni – mesél az indíttatásról Kovács Zsigmond. A most 30 éves fiatalember a szegedi Tömörkény István gimnázium grafikus szakára jelentkezett – a nagy túljelentkezés miatt nem került be. Helyette a kerámia szakot választotta, de a rajzolást egy percre sem hagyta abba.
Rajzaival mégsem itt, hanem a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán tűnt ki. Mit keresett a művészi vénával megáldott fiatalember egy műszaki iskolában? – Édesapám mérnök, aki mindenáron azt szerette volna, hogy én is az legyek. Két hónapig élveztem a műszaki iskola vendégszeretetét, de nem nekem találták ki – meséli. Ez az idő mégis elegendőnek bizonyult, hogy mindenki megismerje: tanárairól és csoporttársairól számtalan karikatúrát készített, ami nagy sikert aratott modelljei között. – Hogy karikaturista leszek, az az iparművészeti egyetemen dőlt el. Két grafikaórát lekéstem – csoporttársaim egy portrérajzolás végén tartottak. Mivel muszáj volt elkészítenem a rajzot, a modell jellegzetességeit emeltem ki. Elkészült az első hivatalos karikatúrám.

Az egyetem elvégzése után Szegedre jött vissza, ahol családot alapított. A karikatúraüzlet pedig egyre népszerűbbnek bizonyult. Az ország minden pontjáról érkeznek a megrendelések: valaki családjáról, főnökéről, mások háziállatukról kérnek rajzot tőle.

Hogyan készül egy karikatúra? – Ha ránézek valakire, egyből van benyomásom róla. Kezdetben tele voltam bizonytalansággal, ma már tudom, hogy építsek fel egy rajzot. A fejformát nézem először, az arányokat rögtön látom. Munka közben pedig mindig nevetek – mondja, bizonyítva azt, humor nélkül nem lehet jó karikatúrát készíteni.

Kovács Zsigmond divatos pr-ajándéknak is számít. Több cégrendezvényen is fellépett, ahol egész vagy fél napra bérelték ki: rajzolja le a cég alkalmazottait, ügyfeleit. Karikatúráira legtöbbször a cég logóját is fel kell rajzolnia, az emberek ne felejtsék el, hol készült a kép. – A modellek első reakciója a nevetés, amit egy kis elgondolkodás követ: tényleg ilyen vagyok? Megsértődni azért még senki nem sértődött meg – mesél a tapasztalatokról.

A jó referenciaanyag elengedhetetlen a szakmában – válaszol arra,
hogyan kelti fel megrendelői érdeklődését. – Azokat a sztárokat rajzolom le, akiket mindenki ismer. Például a Heti hetes szereplőit. Kovács Zsigmond egyedül azt hiányolja, hogy a sztárok nem tudnak munkáiról. – Jó lenne visszajelzést kapni tőlük – mondja. Pierrot és Verebes István véleményére különösen kíváncsi – ismerősei szerint őket sikerült legjobban karikíroznia. A lehetőség pedig megvolt: Pierrot-val személyesen találkozott egy Megasztár-válogatáson. A fiatalember a tehetségkutató műsor döntőjébe szeretett volna bekerülni, de hangját még nem tudja olyan mesterien kezelni, mint tollvonásait. Karikatúráiból ugyan megél, de az éneklésről a mai napig nem tett le. – Ha ez mégsem jönne össze, karikatúraoktatással szeretnék foglalkozni – mesél terveiről.

K. G. G.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hamisnak látszó tízezressel fizettek Szegeden

Hamisnak látszó tízezer forintos bankjeggyel próbált fizetni egy vevő a hét végén Szeged egyik… Tovább olvasom