Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Akkor is drága, ha ingyen van

A tavalyihoz képest 20-40 százalékkal több öntözővizet igényeltek a gazdák, miután az állam e szolgáltatás díját állja helyettük. Azokon viszont nehéz segíteni, akik még mostanra sem tudták eldönteni, akarnak-e idén locsolni, vagy sem.
Tavaly márciusban úgy döntött a kormány, elintézi, hogy ingyen kapják az öntözővizet a gazdálkodók. A cél az volt, hogy a locsolt területek aránya nőjön. Ez Csongrád megyében 6,4 százalék, az országos átlag 5 százalék, az Unióban 13 százalék. Erről a választási kampány finisében sokat írt a sajtó. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy ha a víz és az odavezetés árát fizeti az állam, az az öntözés költségének csak egy része. A vizet ki is kell juttatni, ehhez pedig berendezés kell, üzemanyag. Az öntözési beruházás 5-10 év alatt térül meg. Vizet ingyen is csak az kaphat, aki vízjogi engedéllyel rendelkezik. Ez nem intézhető néhány nap alatt, mert egy hatósági eljárás eredménye.

A kormány mindenesetre tartotta a szavát, az öntözési szezonban állta a cechet azok helyett, akik éltek a lehetőséggel. A gazdák megrendelték a vizet a vízgazdálkodási társulattól, és a költséget megtérítette az állam. Az ingyenes öntözővíz idén már áprilistól járt, és a kedvezménynek köszönhetően akad olyan vidék, például Békés megyében, Gyula környékén, ahol a tavalyi évhez képest 40 százalékkal több öntözővízigényt jelentettek be a gazdák.

A Csongrád és Környéke Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója, Jakus József mintegy 20 százalékos növekedésről számolt be. Az igényt már februárban célszerű jelezni, a realitás mégis az, hogy sokan később döntenek. Idén ebben közrejátszott a belvíz, és az, hogy a nagy esők akkor jöttek, amikor az öntözési szezon kezdődött.
A kérdés az, hogy az ingyenes öntözővíz növeli-e tartósan a locsolt területek nagyságát, kiegészítve azzal az 53 milliárdos pályázati kerettel, amelyet ilyen beruházásokra szánnak?

Fotó: Kovács Erika
Fotó: Kovács Erika

Több társulatnál úgy látják, hogy az állami segítségen túl ez elsősorban továbbra is a gazdákon múlik. Aki nagy vízigényű növénnyel foglalkozik, borsót, csemegekukoricát, vetőmagot termel, intenzíven gazdálkodik, az biztosan igényel vizet. Aki csak az esetleg elmaradó csapadékot szeretné pótolni, az most is hezitál. Ha rajtuk is segíteni akar a kormány – hátha rendszeresen öntöznének később –, a szakma szerint célszerű lenne megkönnyíteni a vízjogi engedély kiadását, vagy lehetővé tenni, hogy már az ügyintézés közben is adhasson vizet neki a társulat.

Aki saját földön gazdálkodik, az szívesebben vág bele öntözési beruházásba, mint az, aki bérelt, különösen, ha államtól bérelt területet művel. Továbbra is vannak kihasználatlan öntözési kapacitások, és vannak gazdálkodók, akiknek sürgősen kellene öntözővíz, de nincs engedélyük. Nem segíti a megoldást az sem, hogy az állam lassan ötödik éve „lebegteti" a társulatokat. Akad olyan, amelyik másfél hónapja várja a választ az idei évi öntözési költségtervére, amelyet az igények alapján összesítve elküldött.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyuris: nem vitatkozom a művész úrral

Nem kíván vitába szállni Dusha Bélával a Virág Cukrászda előtt épülő árnyékolóról Gyuris László, a… Tovább olvasom