Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Alain Delon fotóját lecserélte Kim Nam Gilre

A dél-koreai populis kultúra, közte a tévésorozatok 7-8 éve indultak világhódító útjukra, már nemcsak Ázsiában, hanem Amerika mellett Európában, és természetesen Magyarországon is nagy sikert aratnak. A kosztümös, melodramatikus sorozatok helyszínei pedig vonzzák a rajongó turistákat, mint ahogy a szegedi Palotás Máriát is.

Plasztikázott szépség

Köztudott, hogy Dél-Korea a plasztikai sebészet egyik fellegvára. A legsikeresebb koreai sztárokról – férfiakról és nőkről is – tudható, hogy legtöbben átestek plasztikai beavatkozáson. A legnépszerűbb műtétek során éppen az arc ázsiai vonásait tompítják: a férfiak gyakran nagyobb, karakteresebb orrot műttetnek maguknak, a szemhéjukra redőt varratnak, hogy mélyebbnek tűnjön a szemgödör, nagyobbnak a szem. Az egyik legjellegzetesebb és egyben legveszélyesebb beavatkozás, amikor az állkapcsukból faragtatnak le, hogy az arc formája keskenyebb legyen – mondja Vincze Teréz filmkritikus. A férfi és női sztárok imidzséhez egyaránt hozzátartozik a nagyon visszafogott szexualitás, a kamaszosan naiv és tiszta karakter, a romantikus vonzerő hangsúlyozása.
 

Palotás Mária Csedzsu-szigetén ünnepelte 53. születésnapját egy üveg pezsgő társaságában. A szegedi asszony a közelmúltban tért haza sértetlenül és egészségesen egy hónapos dél-koreai útjáról, ez azért érdekes, mert nyelvtudás és útirás nélkül vágott neki a hosszú útnak.

– Vakmerő? – Így is fogalmazhatunk, de azért egy éve már voltam ott, és megbizonyosodtam, hogy ebben az országban egy nőt nem érhet bántódás – fogalmaz a könyvelőként dolgozó Mária. Ezt a magabiztos mondatot öt év masszív koreai tévésorozat nézés előzte meg. – Az egész úgy kezdődött, hogy 2010-ben az M1-en a Silla királyság ékköve című sorozatot adták, és egy bizonyos Bidam szerepét Kim Nam Gil (kis képünkön) játszotta. Ő az összes dél-koreai rajongó többségének egyik nagy kedvence, szinte mindenki nála kezdi, ő az első nagy szerelem. Egy találkozón azt mondta egyik ismerősöm: soha nem gondolta volna, hogy megtörténik, negyven év után Alain Delon fotóját lecserélte Kim Nam Gil-re – tette hozzá az asszony.

Miért olyan népszerű ez a koreai színész? Ő egy szép férfi, akinek nagyon szép a lelke, a jóság sugárzik belőle, így Mária. Fotóit kitette az irodájába és lakásába, felkutatta minden létező filmjét, amit meg is nézett. De nemcsak őt szereti, Rain és Bae Jong Joon is a nagy kedvencek közé tartozik. Ezekben az alkotásokban a családi kapcsolatok tisztelete, konzervatív társadalmi értelmezés jelenik meg a szülő-gyerek, idős-fiatal és főnök-beosztott viszonyában. Mária szerint ezekben az alkotásokban nem fordulhat elő, hogy egy gyerek a szülője ellen fordul. Eddig körülbelül 350 sorozatot nézett meg, ebből egy-egy sorozat pedig 16-tól akár 80 részből is állhat.

– Nálam ez már lényegesen több, mint egy egyszerű hobbi, nemcsak időt, hanem sok energiát is igényel. Sokszor éjszaka nézek filmet, és rám reggeledik. Előfordult már, hogy le sem feküldtem éjszaka, reggel felkeltem, és indultam dolgozni – avat be mindennapjaiba Mária. Elmondása szerint a filmek nyitottak kaput számára egy másik kultúrába, azóta bújja a Dél-Koreáról szóló könyveket, előadásokra jár, érdekli a filmes történetek kulturális háttere, az ország hagyományai. Magyarországon a dél-koreai filmes élet jelenleg döntően az interneten zajlik, fórumokon Miss Kim néven van jelen, követi a témában a legfrissebb híreket.

Dr. Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője azt mondja, a dél-koreai populáris kultúra, úgy mint a filmek, televíziós sorozatok és a zene előretörése a 2000-es évek elejére tehető, nemcsak dél-kelet Ázsiában, Kínában, Japánban, hanem a 2000-es évek közepétől már az amerikai és európai kontinensen is komoly teret hódított, az elmúlt 7-8 évben pedig hatalmas kulturális áttörés zajlott világszerte.

– A koreai hullámnak nevezett kulturális robbanás zászlóshajója a mozifilmek voltak, Magyarországon első körben 2003-ban a Titanic filmfesztiválon voltak láthatók Kim Ki-Dok rendező alkotásai, második körben pedig a 2000-es évek közepétől jelentek meg a koreai tévésorozatok. 2008-ban vetítették először Magyarországon a Palota ékköve című sorozatot, amely az 1500-as években, késői középkorban játszódó történet volt, a második sorozat pedig a Silla királyság ékköve című produkció. Általánosan jellemző ezekre a sorozatokra, hogy mindegyik főhőse egy olyan nő, akinek a korai konfuciánus társadalomban háttérbe szorított osztályrész jutott, ezzel ellentétben ezekben a filmekben a hátrányos helyzet ellenére ki tudnak törni, sikeresek tudnak lenni – hangsúlyozta a szakember, aki hozzátette, hogy a Palota ékköve sorozat itthoni sugárzása kapcsán a dél-koreai sajtó rekordot döntő nézettségről számolt be. – 2008 előtt hazánkban nem volt koreai képzés, ebben az évben alakult meg az ELTE Koreai Tanszéke, melynek akkor 15, most pedig 140 hallgatója van.

Ez pedig ennek a világméretű folyamatnak a keretébe illeszthető. A tévésorozatok hatását a tanszéken is érzékeltük, ugyanis idősebb hölgyek és urak is telefonáltak, hogy van-e lehetőség arra, hogy ők elkezdjenek koreai nyelvet tanulni – tette hozzá Csoma Mózes.
 

Palotás Mária a Palota ékköve című sorozat forgatási helyszínén Suwonban, Dae Jang Geum másával.
Palotás Mária a Palota ékköve című sorozat forgatási helyszínén Suwonban, Dae Jang Geum másával.


Hogyan tudott világjelenséggé válni ez a kultúra? – tettük fel a kérdést Vincze Teréz filmkritikusnak. A nemzetközi siker szempontjából a 2002-es Téli Szonáta című sorozat volt egy fontos határkő, mely a Japánban elért rendkívüli sikerének köszönhetően rámutatott a gyártók számára is a sorozatok külföldi terjesztésében rejlő anyagi lehetőségekre. Ez nem kosztümös, hanem kortárs történet volt, és a koreai és más ázsiai filmkultúrákat is gyakran jellemző érzelmes, erősen melodramatikus hang jellemzi, ugyanakkor nagyon fordulatos romantikus szál képezi az alapját. – Ennek a típusú sorozatnak a legfőbb célközönségét a középkorú nők alkotják, az ő megnevezésük koreaiul az ahjumma (adzsumma). A japán sikertörténetnek is ők voltak a hajtóerői. Nagyjából 2005-2006 körül kezd el terebélyesedni az Ázsián kívüli rajongótábor, akik jellemzően online felületeken fogyasztják a sorozatokat és kommunikálnak egymással.

A koreai televíziós sorozatok ezeknek a rajongói csoportoknak köszönhetően nagyon hamar elérhetők online, angol felirattal a világ minden tájáról – árulja el a filmkritikus, aki érdekességként említi, hogy a televíziós sorozatok sikere jelentős hatással van a dél-koreai turizmusra is, nagyon sokan kíváncsiak ugyanis a sorozatok forgatási helyszíneire.
Szegedi rajongónk, Palotás Mária is több forgatási helyszínre is ellátogatott, mint mondta, Gyeongju városába is eljutott, ami az egykori Silla királyság központja volt.

– Ez a hely valójában egy falak nélküli múzeum, modern és misztikus egyszerre, fantasztikus élmény volt. Mint ahogy a Szöultól 30 km-re lévő egyik forgatási helyszín is örök élmény marad, ahol 571 fotót készítettem. Négy órán keresztül egyedül bolyongtam a 3 hektáros helszínen, felismertem a sorozatokból ismerős helyszíneket, még az uralkodó trónját is megtaláltam. Bele is ültem – árulta el Mária, aki jövőre is el szeretne utazni ebbe az országba. Mint mondja, itt csak mosolygós emberekkel találkozott.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Extrém fesztivált zárt a 25. THEALTER

Szombat este véget ért a 25. THEALTER színházi fesztivál Szegeden. A rendezvénysorozat 9 nap alatt… Tovább olvasom