Délmagyar logó

2018. 02. 24. szombat - Mátyás -2°C | 3°C Még több cikk.

Alapképzés: ötven szak

Mintegy ötven szakkal vág neki 2006-tól a bolognai folyamatnak a Szegedi Tudományegyetem. Decemberre elkészül a végzős középiskolások számára iránytűt jelentő „kék könyv", a 2006-os felvételi tájékoztató. Addig pedig tájékozódni lehet az SZTE novemberi nyitott napjain.
Fotó: Schmidt Andrea
Újra kell tanulnunk a magyar felsőoktatás fölépítését, 2006-tól ugyanis megszűnik a főiskola és az egyetem kettőssége, e nagy hagyományokkal rendelkező, de zsákutcákkal teli és drága képzési forma. Magyarország az európai felsőoktatási térhez csatlakozik. Ennek lényegét az Európai Unió oktatási miniszterei által Bolognában aláírt dokumentum rögzíti. Az új, többciklusú, angolszász mintájú képzés lényege: először minden diák a felsőfokú alapképzést (bachelor) végzi el, ezután egy részük a felsőfokú mesterképzés (master), majd ennél is kisebb hányaduk a doktorképzés fokozatra léphet.

Elkezdődik a magyar felsőoktatás történetének legnagyobb léptékű átalakítása – annak ellenére, hogy annak jogszabályi háttere furcsa. Ugyanis a felsőoktatási törvény még az Alkotmánybíróság előtt hever, de az ennek részét képező új képzés indítását lehetővé teszi az a törvénymódosítás, amelyet elfogadott a parlament, aláírt a köztársasági elnök és ma a kormány asztalára kerül. A tervezett bachelor szakok minőségvizsgálata is megtörtént, többségük zöld utat kapott a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) pénteki ülésén.

A Szegedi Tudományegyetem által kezdeményezett mintegy ötven szak közül csupán három alapítását nem támogatta a MAB – tudtuk meg Pukánszky Bélától. A Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese hozzátette: a végső szót az oktatási miniszter mondja ki. A bachelor rugalmas, tájékozódó, a pályamódosítást is lehetővé tevő három év, amelyet szakdolgozat és diploma zár le, így a munka világába juthat, aki elegendőnek érzi az itt megszerezhető praktikus tudást.

A második szint, a felsőfokú mesterképzés körül még mindig rengeteg a bizonytalanság. Így például állítólag minden harmadik egyetemista végezheti el a master fokozatot, de a szűrés feltételeiről szinte semmit sem tudunk, s e mesterszintű szakok indítása se zárult le. Jó hír viszont, hogy például az informatikai területen, ahol már tavaly is indult felsőfokú alapképzés, a második szint előkészítésével is jól állnak – mondta a rektorhelyettes.

A bolognai folyamat előnyeit tehát 2006-tól a magyar hallgatók is élvezhetik. A lényeg, hogy rugalmas átlépési lehetőségek nyílnak. Így például sokféle alapszakból indulva lehet eljutni a mesterszakokra.

A felsőoktatás történetével kutatóként is foglalkozó Pukánszky Béla szerint a hallgatók érdekeit szolgálja az átjárhatóság, a diákság nemzetközi intézmények közötti vándorlási lehetősége. Az eddig jórészt csak formailag létező „universitas" a bolognai folyamat eredményeként tartalommal telítődik. A hogyanról sokat elárul a 2006. évi felsőoktatási tájékoztató, melynek megjelenését idén decemberre ígérik. A változásokról a végzős középiskolás diákok informálódhatnak novemberben az SZTE karain rendezett nyílt napokon; a gimnáziumi és szakközépiskolai igazgatóknak és tanároknak pedig várhatóan november 24-én tartanak tájékoztatót a szegedi egyetem vezetői.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi közgyűlés: mínusz 80 millió

Radikálisan csökkentené a képviselők számát a parlamentben és az önkormányzatokban a Fidesz és az… Tovább olvasom