Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Algyő mostohája a tanyavilág?

Algyő - Az algyői tanyavilágban élők egy része nehezményezi: a tanyaprogramban nem pályázott a nagyközség a külterületi utak felújítására. Mivel az itt élő népesség aránya más településekhez képest alacsony, az önkormányzat a pénzből inkább egy vágópontot alakít ki.
Kovács Amália algyői olvasónk kereste meg szerkesztőségünket: azt mondja, a tanyavilágban élők másodrangú polgárnak érzik magukat a nagyközségben.

– A Farki réti, a rákóczitelepi és a csergőtelepi rész mostohagyereke Algyőnek. Ha nem így lenne, akkor a tanyafejlesztési programban pályáztak volna a külterület rendbe hozására: az oda vezető út már csak nyomokban emlékeztet régi önmagára. A tanyán élőknek gondot okoz az ivóvíz, a tüzelő és az élelmiszer beszerzése a távolság miatt. – Algyő nagyközségi szinten olyan adóbevétellel rendelkezik a régióban, mint senki más: a fejlesztéseket önerőből is képes lenne véghezvinni – panaszolta. A tanyákon élőknek nem vigasz a fürdő és az új ökoiskola megépítése, a település intézményeinek felújítása. Nekik a komfortosabb környezet és a járható utak építése lenne fontos.

Az M43-as autópálya építése során tönkretett út vezet a külterületi Rákóczi és Csergő telepre.  Fotó: Karnok Csaba
Az M43-as autópálya építése során tönkretett út vezet a külterületi Rákóczi és Csergő telepre.
Fotó: Karnok Csaba

– Az önkormányzat figyelemmel kíséri a külterületen élők életkörülményeit és annak javítását. Eddig is segítettük őket: a bejáró általános iskolások bérletét 100 százalékban támogatjuk. Lakossági kérésre a rákóczitelepi ivóvízkutat felújítottuk, további fejlesztése is napirenden van – reagált olvasónk panaszára Herczeg József. A polgármester közölte: az algyői hídtól Rákóczitelepig vezető nem önkormányzati fenntartású út esetében a Magyar Közúttal egyeztettek, két szakaszt már fel is újítottak – a harmadik év végére készülhet el. Az önkormányzat a nagyfai bekötőút kátyúzásához egymillió forint támogatást nyújt. – A mezőőrök naponta állnak kapcsolatban a tanyai lakossággal. A szociális intézmény szakemberei folyamatosan figyelik a külterületen lakók egészségügyi és szociális állapotát, az algyői védőnők a hátrányos helyzetű gyermekeken segítenek – magyarázta.

A tanyafejlesztési programról elmondta: a pályázati összeg kétharmadát a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére lehetett fordítani, a fennmaradó részt útkarbantartó gépek beszerzésére, tanyavillamosításra, ivóvízminőség-vizsgálatra, tanyagondnoki szolgálatra és tanyafejlesztési programokra. – Más alföldi tanyás térségekkel szemben Algyő külterületi népességének aránya a teljes lakossághoz viszonyítva csak 5 százalék. Ezt mérlegelve döntött az önkormányzat: a pályázat segítségével egy vágópontot alakít ki. Ez lehetővé tenné az algyői tanyás térségből a sertés, szarvasmarha és egyéb állatok bérvágását, a lakosok bevételhez jutását. Ezek fényében elmondhatom: a Farki rét, a rákóczitelepi és a csergőtelepi rész lakói nem voltak és soha nem is lesznek Algyő mostohái – mondta.

Olvasóink írták

  • 8. Felhasználóbarát 2013. november 01. 18:22
    „No lám, 2 év eltelt és sok változás nem lett: az út a pálya mellett nem rég ki lett javítva, de víz, internet szolgáltatás, de talán ami a legfontosabb tömegközlekedés ugyanúgy nincsen. Igaz közlekedik naponta 3x az a busz ami Algyőig visz, de az kb. 3 kisgyermek utazását biztosítja... közlekedik itt még 1 busz, a Maroslele-Szeged között közlekedő, de az nem áll meg, minek is álljon meg? De persze örülhetek a bérletnek és ugorjak fel vele a buszra ami kb. 90 km/h-val elszáguld előttünk? De hiába is írtam több helyre emailt, a kutya nem foglalkozott vele. És igen, helyes a fő cím: a lakcímkártyámon ugyan Algyő van feltüntetve, de egyáltalán nem érzem magam Algyőinek, sőt inkább az a falu áll tőlem a legmesszebb. Közelebb érzem magamhoz Szegedet, persze ez az érzés is megy majd december 16-án az árral a Tápéi komppal együtt.

    Csak 1 csergő telep lakos”
  • 7. Dema 2011. október 12. 13:51
    „6. Smerdis 2011.10.12. 11:32
    Lehet, hogy félre érthető voltam. Pont azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy egy nagyon szép és pofás falu!
    De egy ilyen iciri-piciri dolog mennyire eltorzítja a látványt. A gazt ki lehetne vágni, és láthatóvá válna a kimondottan szép falu. Fejlődik, lásd iskola + tornacsarnok. Borbála fürdő folyamatosan bővül. Lehetne ingyen reklám a 47-es felől!
    Ezt a lehetőséget ki kellene használni. Kicsi pénzből nagy reklám.”
  • 6. Smerdis 2011. október 12. 11:32
    „5. Dema 2011.10.11. 15:52

    hát ebben egyáltalán nincs igazad, szerintem Algyő teljesen pofás kis település. jó, vannak kevésbé fejlett részei, de szerintem enyhe túlzás amiket írsz.”
  • 5. Dema 2011. október 11. 15:52
    „Nekem meg az a véleményem, hogy Algyő a 47-es ről is úgy néz ki mint egy szerencsétlen ágrólszakadt falu! Nézd meg a fürdő környékét! Nem tudnak élni a kiváló adottságukkal. A főútról látható "dzsunbulyka" gaztelep, egészen a hídig!
    Pedig vannak ott igen normális dolgok. pl Borbála fürdő, és végig a körforgalomig. Kicsit virágokat kellene ültetni. Szegeden még a villany oszlopra is raknak cserepet, és más falukat is meg lehet nézni. Dunántúlon rengeteg falun megy keresztül főút, és gyönyörűen meg vannak oldva a falu láthatósága. Ott meg titkolják a felnövesztett gazteleppel! Polgármester úr. Pályázzanak erre is! Ne takarják el (titkolják) a falujukat a világ elől! A tanyák megközelítése, egyenesen siralmas. Nem tudom, hogy a Tápéi komptól a Maroslelei út, és Rákóczi telepi út kinek a fennhatósága alá tartozik, de siralmasak.”
  • 4. Beroesz 2011. október 11. 12:28
    „3. kicsicsilla 2011.10.11. 09:20

    "Ezt a programot egy városi bürokrata találta ki, aki még tanyát sem látott."

    Őrizd meg a hidegvéredet, mert ezt a programot területfejlesztési szakemberek találták ki, tudósok (Glatz Ferenc, Csatári Bálint, Czene Zsolt) szorgalmazták, helyi képviselőkkel egyeztették és mindenféle politikusok komoly lobbitevékenysége kellett ahhoz, hogy ez a 900 milliós keret még ebben a gazdasági-pénzügyi helyzetben is meglegyen.

    1. Utak rendben tartására nem lehet pályázni. Olyan gépek beszerzésére lehet pályázni, amelyek rendben tartják az utat. A kettő nem ugyanaz. És nem is fog mindenki nyerni. Szerintem kb 2 nyertes lesz.
    2. Települések nem fejlesztenek tanyai gazdaságokat. Az említett 200 millió ugyanis nem települések, hanem gazdálkodók rendelkezésére áll, ők pályázhattak rá, nem a városok.
    3. A tanyai termékek piacra jutásának támogatása a tanyai problémakör megoldásának kulcsa. A tanyák a történelem során mindig a piaci termelés bázisai voltak. Hanyatlásuk akkor kezdődött, amikor ezt a funkciót elvesztették és lettek szükséglakássá, nyomorteleppé, nyaralóvá. A tanyai nyomor akkor csökkenhet, a tanyai lakosság akkor erősödhet meg, ha a tanyát újból önállóan megállni képes településformává teszik. A szociális segélyezés, leszakadt néprétegek pasztorálása sajnos nem oldja meg a többség gondjait, csak elodázza a szociális feszültségek áthelyeződését a települések belterületére.

    Nem rajongok a Kormány tevékenységéért, de a tanyaprogramot az elmúlt 20 év legpozitívabb fejleményei közé sorolom.”
  • 3. kicsicsilla 2011. október 11. 09:20
    „Ha a kedves algyői olvasó elolvasta volna a pályázati kiírást, vagy csak vette volna a fáradságot, hogy felvilágosítást kér a programmal kapcsolatban nem írna ilyeneket. Ebben a programban majdnem 900 millió Ft volt a tanyás térségek fejlesztésére országosan, ami egy jó kezdeményezés lenne. De pl. van olyan település ahol csak az utak karbantartására évente 5 millió Ft-ot költenek a tanyán, na most ha ezt beszorozzuk a 200 pályázóval, már is 1 milliárd Ft, amit erre a célra el lehetne költeni. És a villamoshálózat fejlesztéséről nem is beszéltem, a szolgáltató csillagászati áron dolgozik és a pályázatban országosan 40 millió Ft volt erre. A tanyák felújítására, a gazdaságok fejlesztésére 200 millió Ft volt, ami azt jelenti, hogy 1 település kb. 1 millió Ft-ot költhet a tanyai gazdaságok fejlesztésére. Viszont a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére 500 millió Ft volt. Ami számomra értelmetlen. Ezt a programot egy városi bürokrata találta ki, aki még tanyát sem látott.
    Ha valaki kiköltözik a tanyára, akkor tudja, ismeri és vállalja az azzal járó feltételeket! HA a faluban lakna a rezsi is biztosan többe kerülne sőt ilyen-olyan fejlesztési hozzájárulást sem szívesen fizetne a kedves levélíró.”
  • 2. csiperke73 2011. október 11. 02:08
    „Amúgy sem volt fényes az odavzeztő feltáróutak állapota,ezt még tetézte a nehéz járművek forgalma az autópálya építése során. De vajon kinek kellene felújítani a régi utakat? Régen legalább volt némi használható aszfaltút, most csak gödrös kivert pálya maradt! Vajon ki fogja helyreállítani őket?”
  • 1. Beroesz 2011. október 10. 18:44
    „5% az 260 fő. Sajnos országos probléma, hogy a külterületek szétszórtan élő lakóit az önkormányzatok nem súlyuknak megfelelően kezelik és mivel nincsenek szem előtt, így nem is nagyon erőltetik a fejlesztéseket. Hasonló a tanyai lakosság hozzáállása is. A - vásárhelyiesen mondva - tanyabeliek régi önállósága, kezdeményezőkészsége a múlté, az emberek hitevesztettek, eltompultak, sok esetben még azt a keveset sem teszik meg önmagukért, amit az őket körülvevők tőlük elvárnának.

    A vágópont talán nem a legjobb megoldás, hiszen egy állatok vágását szolgáló hellyel (földolgozókapacitás nélkül vagy azzal együtt) a valódi fölvevőpiacot még nem biztosították a gazdálkodók számára.

    Még egy: a nemrég kiírt tanyafejlesztési programban közutak rendbehozására nem lehetett pályázni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elindult a távfűtés 27 ezer szegedi lakásban

A távfűtéses lakásokban elindult a fűtésszezon: szombaton és vasárnap a napi középhőmérséklet nem érte el a 12 fokot. A távhő és a földgáz ára nem emelkedik. Tovább olvasom