Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Algyő tíz éve lett önálló

Szeged - Újjászületését ünnepli Algyő: hétfőn tíz éve, hogy népszavazással mondták ki, el kívánnak szakadni Szegedtől. Az évtized mérlege? Szeged hat év alatt 427 millió forint értékben fejlesztett, az önállóság első évében már 325 millió forint saját bevétellel gazdálkodhatott a falu. Az algyőiek jól döntöttek.
Algyő városrészre 1990–1996 között összesen 427 millió 297 ezer forintot költött Szeged önkormányzata: elkészült – többek között – a szennyvíztisztító, fölhúzták a faluházat. Végre volt egy szép és tágas közösségi hely, ahol összegyűlhettek az algyőiek – megvitatni közös dolgaikat.

– Szegedhez csatolták a közeli falvakat 1973-ban – egy tollvonással. E községek egy része – például Tápé, Kiskundorozsma – a 90-es évek elejére összenőtt a várossal, de Algyő elkülönült helyzete megmaradt. A rendszerváltozás utáni önállósulási törekvéseknek itt az anyagi alapja is biztosabbnak tűnt, mert számíthattunk a jórészt a Mol-tól származó iparűzési adóra. Ez is oka annak, hogy – Tápéval ellentétben – itt sikeres népszavazás mondta ki a Szegedtől történő leválást – emlékeztetett a történtekre a szombati ünnepi képviselő-testületi ülésen Piri József polgármester.

Faluból városrész

A Csongrád megyei tanács 1973-ban döntött, és az érintettek véleményét ki sem kérve, egyetlen határozattal a város részévé tett öt falut: Algyőt, Gyálarétet, Kiskundorozsmát, Szőreget, és Tápét. A rendszerváltozáskor a kiskundorozsmaiak tervezték az önállósulást, de nem jutottak el a népszavazásig; a tápaiak voksolása 1992-ben nem volt sikeres. E kudarcok egyik oka, hogy az önállósulási törekvéseknek nem volt reális anyagi alapja.

Az iparűzési adóból származó bevétel nagyságát a népszavazás évében 40 millió forintra becsülték, aztán 1998-ban, az önállóság első évében 325 millió lett a valóság. Az önkormányzat rendelkezésére álló pénz fölhasználásáról a falufórumokon fölvetődött javaslatok alapján döntöttek a képviselők.

Az elmúlt tíz év összes fejlesztését hosszú lenne fölsorolni, de a legtöbben talán arra büszkék, hogy az önerőből csatornázott falu minden utcája szilárd burkolatú, és olyan saját beruházásokra is futotta, mint a fürdő- vagy a bölcsődeépítés. Több algyőitől is hallani: a Téglás utca és a 47-es út sok éven át balesetveszélyes kereszteződésében az önkormányzat anyagi hozzájárulásával kiépített körforgalom az újjászületett Algyő jelképe.

– Az anyagi adottság egy dolog, azzal jól is kell gazdálkodni. Ugyanakkor a megvalósult fejlesztések, épületek, a felújított intézmények, s a falu működéséhez szükséges társaságok csak eszközt jelentettek ahhoz, hogy ennek a falunak a közössége magára találjon – fogalmaz a polgármester. Például míg Szeged-Algyőn korábban csak néhány közösség vegetált, addig a mai nagyközségben húsznál is több civil szervezet virágzik. – Meggyőződésem: csak egy jól fejlett közösség tud jó célokat megfogalmazni. Ugyanakkor ezeket az elképzeléseket már nem szabad egyedül megvalósítani: a kistérséggel, a szomszédos településekkel is együttműködő közösséget kell alkotnia Algyőnek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb súlyos baleset a 43-as főúton

Fának ütközött egy BMW szombaton reggel a 43-as főúton, a sofőr a roncsba szorult Tovább olvasom