Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Ali első fokon megnyerte a perét

Első fokon megnyerte egyik kisajátítási perét Ali Alaboodi baksi gazdálkodó Szegeden, a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A magyar–kuvaiti kettős állampolgár és a kft.-je birtokában lévő földterület egy részét 2 és fél évvel ezelőtt jogalap nélkül sajátították ki.
20 éves birtokba nyúltak bele
Ali Alaboodi, a családja és cége az 1990-es évek elejétől vásárolt földeket Bakson: a mintegy 500 hektáros területen legeltetéses állattartással foglalkoztak. A területet szakszerűen művelték. A Kiskunsági Nemzeti Park 2012 végén indított kisajátítási eljárást, védett természetvédelmi terület védettségi szintjének helyreállítása címen 130 hektárt „kért vissza". 2014-ben a Csongrád Megyei Kormányhivatal határozattal tett pontot az ügy végére, a területet kisajátították, kártérítésként 146 millió forintot fizettek.

– A bíróság azt az álláspontot fogadta el, amit mi képviseltünk: nem volt jogalap Ali Alaboodi földjeinek kisajátítására, vagyis nem volt törvényes az eljárás. Nem lett volna szabad ezeket a hektárokat erőhatalommal kisajátítani. Rosszul alkalmazták a jogszabályt, az 1995-ös törvényt, mert az kivételt is enged. A bíró szerint is ezt a kivételt kellett volna alkalmazni – mondta a felperes Ali Alaboodit képviselő Magyar György ügyvéd tegnap a tárgyalás után.

Megírtuk: a Kiskunsági Nemzeti Park kezdeményezésére a Csongrád Megyei Kormányhivatal 2 és fél évvel ezelőtt 130 hektárt sajátított ki a Bakson gazdálkodó Ali magyar–kuvaiti kettős állampolgár, agrárközgazdász és kft.-je 500 hektáros birtokából. Az 1995-ös, a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényre hivatkoztak.

Kőrösi Gábor bíró most azt mondta ki, hogy erre nem volt jogalap, a hivatkozott 1995-ös jogszabály szerint ugyanis lehetnek kivételek, például előfordulhat, hogy már nem indokolt védeni a területet. Vannak úgynevezett „védettségi szintek", amiket szakértő tud megállapítani.

Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba

Mivel a kisajátító Kiskunsági Nemzeti Park fellebbez, meg kell várni, másodfokon milyen döntés születik. Ha a másodfok helybenhagyja az elsőfokú bíróság döntését, akkor „visszahelyezik közigazgatási eljárásba". Ekkor külső igazságügyi szakértő állapítja meg a védettség szintjét. Utána kezdődhet el a per kártérítési része: a kisajátításkor kapott összeggel sem ért egyet a felperes.

– Mintegy 90 millió forintos kár is ért bennünket azóta, hogy a területet kisajátították. Kisebb területen gazdálkodhattunk, nem tudtuk fejleszteni az állatállományt, a jövő bizonytalanná vált. Elvesztegettünk 2 és fél évet, és még mindig nincs vége – mondta Ali Alaboodi.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiosztották a kulturális támogatásokat

Kiosztották az önkormányzat idei kulturális támogatásait, ösztöndíjait. Hallgatott himnuszt is a bizottság, de nem vágta vigyázzba magát. Tovább olvasom