Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

Alig hoz hasznot a sertéstartás

Szeged - A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy év alatt 7 százalékkal nőtt a hazai sertésállomány, javult az ágazat eredményessége. Csongrád megye keleti határán azonban nem igazán érzik sem a növekedést, sem a javulást. Egyre kevesebben foglalkoznak üzemi méretű sertéstartással.
Fazekas Sándor földművelési miniszter a közelmúltban úgy értékelte, a sertésstratégia hatására az ágazat helyzete javult. Az eredményességjavító intézkedések között megemlítette az élő és a hasított félsertés áfájának 5 százalékra csökkenését, a „Földet a gazdáknak" programot és a fogyasztást ösztönző marketingkampányt.

Kiemelte, többek között ennek köszönhető, hogy egy év alatt 200 ezerrel, 7 százalékkal nőtt a sertésállomány, amire évtizedek óta nem volt példa.
Csongrád megye keleti határvonalán ezzel szemben majdhogynem vadászni kell a sertéstartással foglalkozó cégekre, családi gazdaságokra.

A pitvarosi Négy-Határ 2002 Kft. 500 anyakocát tart, a hízókibocsátásuk éves szinten 10 ezer darab. Csjernyik István, a kft. ügyvezetője elmondta, a hízólétszámuk évek óta ugyanazon a szinten mozog, nem terveznek állománynövelést, mivel a telepkapacitásuk teljesen kihasznált.

– Az áfa csökkentését üdvözöltük, ez hozzájárul az ágazat fehérítéséhez – nyilatkozta az ügyvezető. A pitvarosi cég német heti átlagárral kötött szerződést a sertések értékesítésére. Tavaly 406 forintos átlagárban adták el a hízókat, amit Csjernyik István tűrhetőnek nevezett. – Most nagy várakozással figyeljük a földművelési tárcától érkező híreket, amelyek az állattartók támogatásáról szólnak. Jó lenne, ha ezt minél hamarabb rendelet formájában is látnánk, mert arra lehet a továbbiakat alapozni – fogalmazott.

Statisztikailag többen vannak, de a megyében egyre kevesebben foglalkoznak velük. Fotó: Karnok Csaba
Statisztikailag többen vannak, de a megyében egyre kevesebben foglalkoznak velük. Fotó: Karnok Csaba

Bánfi József eperjesi családi gazdálkodó. Összesen 25 kocát tart és annak szaporulatát. Idén 40 százalékkal csökkent a gazdasága által leadott sertések száma. Ennek oka az, hogy lecserélte a kocaállományát, ezért „késett" a szaporulat.

– Minimális hasznot hoz a sertés. Mi, magyar gazdák jó minőségű takarmánnyal neveljük fel a disznót, ami megnöveli az önköltségi árat. Az olcsón beáramló külföldi hús rontja a piaci pozícióinkat. Ezen mindenképpen változtatni kell – mondta. Bánfi József a fejlesztésre nem gondol. 23 hektáron termeszt takarmányt, ami a jelenlegi állománynak elég. Ha hozzájutott volna állami földekhez, akkor sem lenne forrása új ólak építéséhez.

Árpádhalmon Héjja Ferenc volt az utolsó, aki nagyban tartott disznókat, 10 kocát és szaporulatát. Átlagosan 100-120 sertésből állt az állománya. Múlt időben, merthogy tavaly felszámolta a telepét. – Nehezen váltam meg a jószágaimtól, közel húsz évig foglalkoztam sertéstartással.

De már egyáltalán nem érte meg disznót tartani. Semmi hasznom nem volt rajta, ingyen dolgoztam. Húsz éve pont azért kezdtem disznót tartani, hogy a megtermelt terményt bőrbe kötve adjam el. Mostanra azonban megfordult a helyzet, a takarmányt adom el, ez kifizetődőbb – vázolta a gazdálkodó, aki arról is beszélt, Árpádhalmon már csak 2-3 disznót tartanak a családok, hogy maguknak és gyerekeiknek legyen mit levágni karácsony előtt.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A meg nem született generáció

Nagyobb veszteség érte az országot az első világháború miatt az elmaradt születések számában, mint a… Tovább olvasom