Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 23°C Még több cikk.

Állami tankönyv: a gyerekek és a tanárok isszák meg a levét

Szeged - Óriási pazarlásnak és szakmaiatlan lépésnek nevezi a tankönyvpiac államosítását a legnagyobb hazai kiadó, a szegedi Mozaik vezetője. A törvény az egész szakmát veszélyezteti.
Az új tankönyvtörvény szerint januártól egy állami szerv veszi kezébe a tankönyvkiadást, a megrendelésért és terjesztésért a már működő könyvtárellátó (Kello) felel. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete Áder János köztársasági elnöknek írt levelet, hogy ne írja alá a törvényt.

A Mozaik Kiadó szegedi raktárában. Januártól egy állami szerv veszi kezébe a tankönyvkiadást. Fotó: Karnok Csaba
A Mozaik Kiadó szegedi raktárában. Januártól egy állami szerv veszi kezébe a tankönyvkiadást. Fotó: Karnok Csaba

 Ugyanolyan magas színvonal

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint a reform célja, hogy az ország minden diákja ugyanolyan magas színvonalú oktatásban részesüljön. A törvény tantárgyanként, modulonként, iskolatípusonként, illetve az iskolák saját jóváhagyott kerettanterveiként korlátozta kettőre a tankönyvek számát. Így lehet, hogy például magyar irodalomban nyolcadik osztályban összességében nem a jelenlegi ötféle, hanem akár tízféle tankönyv lesz – közölte sajtótájékoztatóján. Szerinte a kisebb választék a tankönyvek olcsóbbá válását eredményezi. Kiemelte: az új tankönyvellátást felmenő rendszerben vezetik be, ami azt jelenti, hogy a 3., 4., 7., 8. és a 11., 12. évfolyamokon a jövő évben a tankönyv-előállítás és -ellátás rendszere semmiben sem változik.

– A biztonságos tankönyvellátást veszélyeztető egyik legdurvább beavatkozás, hogy azonnal megszüntetik a jelenlegi tankönyvvé minősítési eljárásokat. Ez óriási kavarodást okozhat a 2., 6. és 10. osztályos új kerettantervi könyvek jóváhagyásánál. Azok az iskolák, amelyek idén elkezdtek egy tankönyvsorozatot, nem tudják megrendelni a folytatást. Arról nem is beszélve, hogy ősztől rendeltek az intézmények minden tárgyból új kerettantervi könyveket, elsőben minden diáknak tartós könyveket, ötödikben és kilencedikben pedig a diákok 30-40 százalékának könyvtári könyvet. Ezekkel mi lesz? Jövőre ezeket is cserélni kell, mert nem lesz folytatás? Milyen szakmai logika van ebben? Milyen hatalmas pazarlás ez? Sok száz millió forint kidobott közpénzről van szó – fogalmazott a változásról Reményfy Tamás, a legnagyobb hazai tankönyvkiadó, a piac 28-30 százalékát lefedő szegedi Mozaik Kiadó ügyvezető igazgatója. Úgy becsülte, ha megszakad a 2-300 tankönyvminősítő eljárás, az államnak át kell vállalnia az eljárási és szakértői díjakat, ami több mint százmillió forint. Meg kell téríteni a kiadók könyvfejlesztésbe ölt sok száz millió forintját is.

A Mozaik Kiadó könyveiből tanuló diákok a szegedi Rókusi általános iskolában. Archív fotó: Schmidt Andrea
A Mozaik Kiadó könyveiből tanuló diákok a szegedi Rókusi általános iskolában. Archív fotó: Schmidt Andrea

A kapkodás levét ráadásul leginkább a tanár és a gyerek issza meg, hiszen nincs olyan logikai és szakmai érv, hogy az egymásra épülő évfolyamok között kényszerítsék ki a tankönyvváltást. Reményfy Tamásnak nincs kifogása az ellen, hogy az állam fejlesszen tankönyvet, de akkor mérettesse meg magát az eddigi feltételekkel, és ha az övé a jobb, akkor legyen az az első a kínálatban. Szerinte a Kello idei működése megmutatta, mire képes az állami tankönyvellátó, mire lehet számítani a fejlesztésben és a kiadásban is.

 A ló másik oldala

Korábban túl nagy is volt a szabadság, most viszont átesünk a ló másik oldalára. Ha csak két típusú tankönyv, vagy netán csak egy marad, ez olyan beszűkítése a lehetőségeknek, hogy mindenképpen a gyerekek isszák meg a levét. Ráadásul nem felmenő rendszerű az intézkedés – nyilatkozta neve elhallgatása mellett egy szegedi iskolaigazgató. Hozzátette, ha a kötelező állami tankönyvön kívül akarnak valamit használni, azt csak a szülői szervezet, az iskolatanács és a diákönkormányzat hozzájárulásával tehetik meg, mert pluszkiadást jelent, így nem írhatják elő, vagyis nyilván nem kérik majd.

Csak hangulatkeltésre jó a tankönyves szakember szerint a törvénynek az a valótlan indoklása, hogy száznál több kiadó ad ki tankönyvet. Tavaly 50-nél kevesebben szerepeltek a tankönyvjegyzéken, az első három (a Mozaik, a Nemzedékek Tudása és az Apáczai) fedi le a piac 75 százalékát. Sok kiadó szinte csak speciális igényt elégít ki, például sajátos nevelési igényűeknek és gyógypedagógia oktatásához szállít. Az ügyvezető nem érti, miért pont ezeket akarják eltüntetni a kínálatból, hiszen ez nem esélyegyenlőség. Úgy véli, a törvénytervezet hosszabb távon a teljes tankönyvkiadói szakmát megszünteti, ezzel 10-20 éve a szakmában dolgozó emberek kerülhetnek utcára, országosan ez több száz főállású munkahely megszűnését jelentheti. A könyvek szerzői, lektorai, külsős szerkesztők, grafikusok megbízásos munkavégzésének megszűnése további sok ezer család megélhetését nehezíti meg. A Mozaiknál a fejlesztéstől a kiadón át a nyomdáig 250-en dolgoznak.

– A törvénytervezet a piacot mint valami gonosz dolgot emlegeti, holott nem a piac és a pozíciók elvesztéséről van csupán szó, hanem a magyar oktatás fejlesztéséről. Arról, hogy ez a piac képes világszínvonalat produkálni, olyat, amelyre az állam soha nem lesz képes. Vannak nagyon komoly innovációk az oktatásban, és a tankönyvfejlesztések mellett mi ennek is zászlóshajói vagyunk – tette hozzá Reményfy Tamás.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Erről írtunk 2013 októberében

Október=Zolnay-hónap. Talán most már tényleg felújítják a képtárat. Patthelyzet a Négy Mancs-perben. Az év meccsén a Pick legyőzte a Veszprémet. Többek közt ezeket írtuk az év tizedik hónapjában. Tovább olvasom