Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Állatpartnerek a színpadon

A kutyák és a lovak a leggyakoribb állatszereplők a színpadokon. Szegedi előadásokon találkozhatott már a közönség kecskével, kacsával, tyúkokkal, galambokkal, a szabadtérin még tevékkel, sőt egy egész birkanyájjal is. A színészek számára plusz stresszt jelent, ha egy kevésbé kiszámítható házi kedvenc a partner.
Régen a naturalizmus legbiztosabb jelének tartották, ha egy állat tűnt fel a színpadon. Manapság gyakran találkozhatunk házi kedvencekkel a színházi produkciókban. Szegeden sokan emlékeznek Szikora János nevezetes rendezésére, a Lila ákácra, amiben Hőgye Zsuzsanna kutyusa, Prézli mellett egy fürdőző kacsa is játszott. Néhány éve, amikor a kőszínházi Rómeó és Júliában Szalma Tamás egy paripán lovagolt be a színpadra – az ágaskodó állattól az első sorokban ülő nézőknek a lélegzetük is elakadt. Alföldi Róbert operaprodukciójában egy fehér patkány csücsült volna Faust vállán, ám a főpróbák alatt kiderült, nem bírja a hangos éneklést, ezért kihúzták a darabból.

Potyogtató kecske

– Az egyik előadásunkban több tyúk is szerepelt, ráadásul egy folyton potyogtató kecskét kellett felvinnem egy csigalépcsőn – meséli Király Levente. A Nemzet Színésze hosszú pályafutása alatt többször is szerepelt együtt kutyákkal. – Amikor a Svejket játszottuk, egy fantasztikusan aranyos, Bianka nevű kutyust kaptam partnernek. Igyekeztem kipuhatolni az érzelmeit, sikerült is megszerettetni vele magam. Egy állattal játszani mindig nagyobb stresszel jár, mert sohasem lehet pontosan kiszámítani, hogy mi fog történni, mi lesz a reakciója. Borotvaélen táncolás minden előadás. Ennek ellenére nagyon szerettem ezzel a kutyával játszani, nem is volt vele soha problémám.

Kötelező eleget próbálni

A Színházművészeti Biztonsági Szabályzat szerint állat akkor szerepelhet egy színházi produkcióban, ha állatorvosi nyilatkozat tanúsítja, hogy a színpadi szereplésre megfelel, egészséges, féregtől és élősditől mentes. A színpadon fellépő állatokat – kis háziállatok kivételével – az illetéktelenek belépését és benyúlását megakadályozó, biztonságos ketrecben kell szállítani és őrizni. Ketrec nélkül még az idomított állat is csak pórázon tartva vezethető és szerepeltethető. Az állat színpadi szereplésekor gondozójának, idomítójának a színpadon, lehetőleg a nyílt színen jelen kell lennie. Lovak és hasonló nagyságú állatok szerepelésekor minden állat mellett egy-egy állatkísérő legyen. Színpadon, szabadon, csak idomított, hívásra visszarepülő madarak szerepeltethetők. Az állatot megfelelő számú próbával és a nyilvános előadás körülményeinek megfelelően kell a fellépéshez szoktatni.

– Úgy tartják a színházi világban: a kutya és a gyerek tuti siker. Legutóbb Zsolt Béla darabjában, a Nemzeti drogériában léptem fel kutyával. Rácz Rita és Cseh Zsuzsi kedvence váltotta egymást az előadásokon. Nagyon helyesek voltak, jó volt velük játszani – mondja Székhelyi József. A színidirektor imádja az állatokat, de azért kicsit viszolyog attól, hogy színpadi produkciókban gyakran szerepeljenek. – Ha természetellenes közegbe kényszerítjük őket, nem várt fordulatok adódhatnak. Volt már rá példa, hogy egy ló a színpadra lépés pillanatában megijedt a hirtelen megváltozott hangoktól, fényektől, szagoktól. Ilyenkor a vészhelyzetet kell elhárítani, így óhatatlanul másról szól a produkció, mint kellene.

Pulik és birkanyáj

A szegedi szabadtérin szinte minden nyáron szerepelnek állatok. Feljegyezték a krónikások, hogy 1936-ban nemcsak lovakat, hanem pulikutyákat és egy birkanyájat is szerződtettek a Palló Imre címszereplésével bemutatott János vitézhez. Kovács Ágnes színháztörténész szerint, ha nem öncélú attrakció az állatok szerepeltetése, hanem szerves része a rendezésnek, akkor hatásos színpadi eszköz lehet, mert imádja a közönség. Az 1993-as Aida-produkcióba egy váratlan szerencse révén kerültek tevék: a szabadtéri akkori vezérkara az E5-ös mellett találkozott egy „karavánnal", és azonnal szerződtették is őket. A grandiózussá lett bevonulási képben hatalmas tapsot kaptak a tevék, ráadásul hatásos reklámnak bizonyult körbevezetni őket az előadások előtt a belvárosban. Elefántot is szerettek volna egy későbbi Aida-produkcióba szerződtetni, de a statikusok kiszámolták: a színpad látta volna kárát a fellépésüknek.

Az állatok egyébként nemcsak a bérleti díj, a szállítási költség, hanem az elhelyezés és az etetés miatt is sokba kerülnek. Például az Aida tevéi számára az ÁNTSZ előzetes engedélyével ideiglenes karámot alakítottak ki a dóm tövében.

A lovak a menők

A lovak a leggyakoribb fellépők a szabadtérin. Szikora János a lipicai ménest szerette volna szerződtetni az 1998-as Háry Jánosra, de a költségek miatt végül egy fogattal is beérték. A nyeregben is profi Cserhalmi György főszereplésével bemutatott Cyranóban is sikert arattak a lovas jelenetek.

Akadtak olyan produkciók is, amelyekben végül nem jöttek össze az állatok. Ilyen volt a Jézus Krisztus Szupersztár, amiben egy szamárnak fel kellett volna mennie egy magas lépcsőn, de a csacsi nem bírta a lépcsőzést, így nélküle vonult el a szent család. Tavaly, az újszegedi János vitéz egyik sztárja viszont Matild, a szamárkanca volt. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A pomponlányok Szegeden is tűzbe hozzák a közönséget

A nagyobb tömegeket megmozgató sportesemények manapság már elképzelhetetlenek látványos… Tovább olvasom