Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Állatvédők a sertéstartók ellen - állatkínzó nemzet leszünk?

Levágják a malacok farkát, kiherélik a kanokat, egymáson taposva, zsúfolt körülmények között hizlalják a sertéseket. A CIWF állatvédő szervezet rejtett kamerával készült filmet tett fel az internetre, az aktivisták állítólag Csongrád megyében is forgattak. Jelentésüket és panaszukat csütörtökön nyújtották be az Európai Bizottsághoz. Újabb botrány tört ki, a célpont: a sertéstartás.
Csütörtökön került az Európai Bizottság elé az a jelentés, amelyet az angol székhelyű Compassion in World Farming (CIWF) nemzetközi állatvédő szervezet fél évvel ezelőtt készített egy sokkoló videóval együtt. Az Európai Unió 6 országának – Dánia, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Németország és Spanyolország – sertéstelepeit járták be, 74 helyszínen forgattak rejtett kamerával, köztük 10 magyarországi farmon is. A telepek állítólag Csongrád és Békés megyében találhatók.

Mit láthatunk a hatperces videón? Nagyüzemi módon, sertéstelepen tartott állatokat, amint vagy összezárva egymás hátán taposnak, vagy az uniós előírásnak megfelelően korlátokkal elválasztva, a kiszabott négyzetmétereken állnak vagy fekszenek – a hízók még csak nem is mozoghatnak. Látjuk, amint emberek, akiknek csak a lábát és a kezét mutatják, levágják a kismalacok farkát, és kiherélik őket. Arra azonban nincs utalás, hogy Magyarországon vagy Dániában készültek-e a felvételek.

Írásbeli jelentésében az állatvédő szervezet azt állítja, hogy az uniós szabályokat megsértve tartják ilyen körülmények között az állatokat. Az anyagot és panaszukat tegnapelőtt nyújtották be az Európai Bizottsághoz – ekkor robbant ki a botrány.

Malacok egy szatymazi telepen. Ahol mi fotóztunk, ott minden rendben van.
Fotó: Schmidt Andrea

A CIWF magyarországi képviselője a Fauna Egyesület: igazgatóját, Pencz Leventét tegnap hiába kerestük telefonon és e-mailben is. Az MR1 Kossuth Rádiónak azt nyilatkozta: nincs szó titkolózásról, a CIWF egy munkacsoportja járta körbe a telepeket, és készítette el a jelentést. Ezt előbb az állat-egészségügyi hatóságnak küldték el, tőlük azonban olyan általános válaszokat kaptak – nem csak Magyarországon –, hogy Brüsszelhez nyújtották be panaszukat.

Az ügyben már az állatvédelmi ombudsman, Czerny Róbert is megszólalt, aki kifejtette: Magyarországon 10 éve hatályos a mezőgazdasági haszonállatok tartását szabályozó állatvédelmi törvény, amelynek értelmében hatósági állatorvosok, felügyelők ellenőrzik rendszeresen a telepeket. Szerinte ebből ugyanolyan botrány lesz, mint amilyet a Négy Mancs kavart a libatömés kapcsán, és Magyarországot majd állatkínzó nemzetként könyvelik el.


Sikerült beszélnünk Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelővel. Elmondta, hogy az interneten látható videó hitelességével kapcsolatban erős kétségei vannak. A szervezet írásbeli jelentésében pedig mindössze két kifogás olvasható Magyarországgal kapcsolatban: az egyik, hogy vannak farmok, ahol visszavágják a malacok farkát, a másik, hogy nincs „környezetgazdagító" anyag a sertések előtt, valamilyen játék, lyukas labda vagy seprűnyél, amit bökdöshetnének az orrukkal. Pallós László elmondta: a sertéstelepeken mezőgazdasági termelés folyik. Az állatok nem legelnek, és nem dagonyáznak, mesterséges körülmények között híznak, ami nem jelenti azt, hogy csorbulnak az érdekeik. Játékot viszont valóban kaphatnának.

Le lehet-e a vágni a malacok farkát?

– Rutinszerűen tilos – válaszolta a szakember. Állatorvos adhat rá engedélyt, abban az indokolt esetben, ha  „kannibalizmustól" kell tartani, ha kikezdik egymást az állatok. De csak érzéstelenítéssel szabad elvégezni, akárcsak a herélést. A napos malacok farkát akkor vágják le, ha az állományban örökletesen jelen van a kannibalizmus. Hozzátette: a holland és a spanyol állomány 100 százaléka kurtított farkú – ez szerepel is a jelentésben.

Négy Mancs

2008-ban az osztrák székhelyű Négy Mancs Alapítvány szintén egy sokkoló videóval támadta a liba- és kacsatömést. Feketelistájukkal azt üzenték a vásárlóknak, nem szabad a megnevezett baromfifeldolgozók termékeit venni, mert a hízott baromfi előállítása közben kínozzák az állatokat. A Hungerit átmenetileg több száz embert küldött el emiatt, és libamájexportja abban az évben a padlóra került. 2009-ben a nyulak tartásáról bizonygatták, hogy embertelen.

Olvasóink írták

100 hozzászólás
  • 100. purgator 2010. február 03. 01:42
    „Aki sikerrel fordított hátat a multiknak
    2010 február 1 - 08:49
    Gazdák Országos hírek Vállalkozók
    Nemrég nyitotta meg negyedik üzletét, s már a továbbiakat tervezi az a szürkemarha-tenyésztőből lett vállalkozó, aki a multinacionális láncoknak hátat fordítva forgalmaz minőségi, magyar termékeket. Megyesi Zoltánnal solymári üzletében az egészséges élelmiszerekről, a multik selejtes áruiról és arról beszélgettünk, hogy Magyarhonban miért nem a magyar árut részesítjük előnyben.

    - Jól gondolom, hogy sosem akart boltot nyitni?
    - Valóban nem voltak ilyen terveim. Észak-Borsodban tenyésztek szürkemarhát, négyszázötven tenyészállatom van, a szaporulattal nagyjából ezres az állomány. Mégsem tudtam értékesíteni a jó minőségű húst.

    - Sehol nem kellett a jó minőség?
    - Naivul azt gondoltam, a nagy áruházláncok örülnek majd, hogy kiváló magyar húst kapnak. Ám idővel rá kellett jönnöm, tesznek rá, mit adnak el. Csak a profit a vezérelv. Minél olcsóbb vacakot felvásárolni, majd azt minél drágábban eladni.

    - Ennyire sematikus az üzlet-politikájuk?
    - A multik egymást figyelik árgus szemmel. Ha egyiküknél 990 forint a ,,hús" kilója, akkor a másik olyan beszállítót keres, amelyikkel legalább nullára kihozhatja, 980-ért árulva. Vagy amikor nyolcvan forint körüli a görögdinnye piaci ára, s a multi ötvenért adja kilóját, nem érdekli, hogy a görögdinnyebiznisszel bukik egymilliót, mert sok vevőt a dinnyével csalogat be. Ők, ha már arra járnak, megveszik a színes tévét meg a frottírzoknit is. Így a sokszorosa bejön annak az egymilliónak. Az átlagvásárló csodálatosan meg van vezetve. Azt hiszi, a görögdinnye húsz forint. Innentől nem a multit, hanem a ,,szemét" dinnyeárust szidja, akinek ,,van pofája drágán árusítani". Abba kevesen gondolnak bele, hogy a dinnyetermesztésnek vannak költségei.

    - Mivel van tele a sok áruházlánc, ha a magyar áru csak mutatóba kell?
    - Rengeteg olcsó szeméttel, amelyet olyan országokból hoznak, ahol a mezőgazdaságot közvetetten támogatják. Ők azért fizetnek az áruházláncnak, hogy a rosszabb minőségű hazai árut vigyék és adják el más országban.

    - Máshol miért működik ez másképp?
    - Többek közt azért, mert van egy erős, potens kormányuk. Áldoznak az agrármarketingre, s felnyitják az emberek szemét. Nálunk abban sem lehetünk biztosak, hogy a magyar tejfeldolgozó-üzemből származó tej valóban magyar. Benne van a pakliban, hogy több hektoliteres konténerekben behozott, itt dobozolt, külföldi tejről van szó, amely lám-lám, magyar tejjé válik a csomagolással.

    - Ön mikor fordult el az áruházláncoktól?
    - Hiába adtam az önköltségi ár alatt a húst, ha a legtöbb helyen kitették rá a kettes szorzót. Így 3000-3200 forintért került a pultba, s ez nyilván drága. Több százezer forintnyi polcpénzt, belistázási díjat, marketing-hozzájárulást fizettem. De csak sok év pofára esését követően láttam át, hogy mi azért vagyunk ott, hogy a Távol-Keletről idehurcolt tartós fogyasztási cikkeket, iparcikkeket négyszeres-ötszörös árréssel el tudják adni. Ehhez a gyomrán keresztül kell becsalogatni a vevőt. Nem is olyan rég 99 forintos olasz tejet reklámozó óriásplakátokkal árasztotta el az országot az egyik nagy lánc. Ha ezt Olaszországban megteszik, s ilyen áron magyar tejet reklámoznak, a feldühödött olasz gazdák felgyújtották volna a vállalat összes ottani áruházát.

    - Mi adta a végső lökést ahhoz, hogy saját boltot nyisson?
    - Egy sokadik hátba szúrás.
    Az egyik szupermarketlánc egyoldalúan emelte a belistázási árát, nekem viszont akkor már két éve nem voltak hajlandók nyolcszázalékos áremelést aláírni és kifizetni. A számláimat egyszerűen visszaküldték. Azt mondtam, így nem fogok tovább szállítani.

    - Könnyen ment a szakítás?
    - Persze akadtak nehézségek. Végül ez a solymári üzletünk lett a zászlóshajó. Megnéztük, életképes-e a dolog, s volt rá igény. A termékért felelősséget vállalunk, lehet velünk beszélgetni, nem úgy, mint egy szupermarketben, ahol a huszadik alkalmazottat megkérdezve sincs halvány fogalmunk, milyen élelmiszer áll a polcon. Én szinte minden beszállítót személy szerint ismerek. Ennél biztonságosabb nem lehet a rendszer.

    - Solymárról egyenes volt az út?
    - Amikor kialakult egy kisebb kör az ismerősökből, több beszállítónak mondtam, mi lenne, ha összeállnánk, s közösen próbálnánk újabb boltokat alapítani. Kiderült, hatalmas az érdeklődés. Nemsokára Budaörsön nyitjuk az ötödik boltot, aztán jövőre a hatodikat, mert szükség lesz egy logisztikai központra, ahol raktározni tudjuk a termékeket.

    - Nem kerülnek sokba ezek a minőségi termékek?
    - Néhány tévhitet el kell oszlatni. Ha a tej önköltségi ára ma nyolcvan forint, és pasztörizáljuk, csomagoljuk, leszállítjuk, akkor az érte kért kétszáz forint feletti fogyasztói ár teljesen reális. Az árakat a multik manipulálják. Ha náluk a magyar tej kétszázötven forint, akkor mi lehet az a váladék, amit százhúszért adnak? Tetra Pak dobozban, amelyből szobahőmérsékleten tárolva két hét után is ugyanolyan állagú italt töltünk ki. Valamit, ami nem tej. A mi tejünk tegnap még a tehénben volt, és ha kitöltöm, akkor holnapra aludttej lesz belőle.

    - Vagyis az az olcsó, ami nem is tej vagy nem is hús?
    - A mi kilóáron 1600-1800 forintos, hatvan százalék biológiai tartásból származó szürkemarhából és negyven százalék sertésaprólékból, valamint mangalicaszalonnából előállított virslink drága? A mi párizsinktól nem kap az ember gyomorrákot tíz év múlva. A sokféle adalékanyagot, amellyel elárasztanak minket, patkányokon tesztelik. Mit akartok, ez biztonságos? - mondják. De a patkány nem él addig, ameddig az ember. Rajta nem lehet kimutatni, hogy a káros anyagok felhalmozódásával, kölcsönhatásával mi történik a szervezetében tizenöt év alatt. Miért jelentek meg olyan új betegségek, amelyekről száz évvel ezelőtt azt sem tudták, mi fán teremnek? A szalámit foszfáttal tömik tele, mert az tartja a vizet. A gond csupán az, hogy az emberben is megtartja.
    A szaláminak szép tömött, telt állaga lesz ugyan, nem szárad tovább, nem úgy néz ki, mint a mi szikkadt, foszfát nélküli ,,vackaink". De az italgyártókon kívül kinek jó az, hogy a foszfátos szalámis szendvicset az ember egy vödör vízzel vagy három-négy üveg sörrel küldené le? Az UHT tejből minden zsírt, minden tápértéket kivonnak. Az ipari hulladéknak számító tejsavóba kis szójával meg állagjavítóval valamit belevarázsolnak, hogy az a váladék úgy nézzen ki, mint a tej. Igen, ez olcsó. De hova tűntek a zsírban oldódó vitaminok? Az ásványi anyagok és a nyomelemek? A termelői friss tej fogyasztóinak nem kell orvosra és mindenféle kezelésekre költeniük. Viszonyítani kell, mi a drága.
    A mi kiskereskedelmi árrésünk például csak harminc százalék körüli.

    - Mit tehetne a kormány, hogy ne a multik uralják a piacot?
    - A kormány nemhogy minket védene, inkább a multikat támogatja. Különböző adókedvezményekkel idejöhettek, körbe vannak ajnározva, és büntetlenül végezhetik aljas tevékenységüket. Letarolják a természetet, és idedobnak egy nagy ,,dobozt" mondjuk Solymárra. Azt mondják, száz munkahelyet teremtettek. De arról már nem beszélnek, milyen áron. Mert ez a száz munkahely valójában kétezer felszámolásával járt korábban. A munka pedig az importtermékek kipakolását jelenti. Ha megnézzük, az egyik lánc kínálatában nemcsak a tejek, hanem a friss marhahús is nagy arányban lengyel eredetű, lengyelországi vágóhídról érkezik. A lecsomagolt lengyel hús itt virít a polcokon. Le a kalappal a lengyel kormány és a lengyel agrármarketing előtt, ezt így kell csinálni. De halkan megkérdezem: nincs nekünk elég marhahúsunk, nincs nekünk elég sertéshúsunk, hogy dömpingszerűen be kelljen hozni?

    - Hogyan látja, milyen lenne az ilyen boltok fogadtatása országos szinten?
    - Ha az ilyen és ehhez hasonló próbálkozások, ötletek, kisvállalkozá-sok tartósan, esetleg kormányzati támogatással megvalósulhatnának, jó eséllyel változtathatnánk a jelenlegi rendszeren. Mi nem a tévéspotban és a szlogenben teszünk meg mindent a vevőért. Mindenki szeretné egészségesen felnevelni a gyermekét, vagy a saját egészségét megőrizni, megóvni. Ebben a válságos helyzetben a magyar vállalkozásokat, a magyar munkaerőt kellene megtartani. Mi nagyjából százan dolgozunk a boltjainkban, Magyarországon viszont mintegy háromezer mikrocég van az élelmiszerpiacon. Ha ez a potenciál egyszer összeállna, reszkethetnének a multik! Persze ez utópia, de ha legalább egy részük összefogna, már az is nagy dolog lenne. A körülöttem felvert por miatt ma is naponta öt-tíz jelentkező van. Januárban nagyobb szabású termelői találkozót tervezek. Akár el is kezdődhetnek az egyeztetések, hogy milyen is egy hazai üzletlánc.

    - Nem támadják önt a magyar színek és a Koppány név miatt?
    - A németek, osztrákok és hollandok már évtizedek óta sulykolják a lakosságba, hogy a hazait kell fogyasztani. Egy öntudatos német polgár nem vesz magyar árut. Néha legurít egy-két pohár egri bikavért, de marad a rajnai bornál akkor is, ha az másfélszer többe kerül. Nálunk ezt a felfogást rögtön nacionalizmussal vádolják. Engem azért támadnak, mert túl sok a piros-fehér-zöld. Pedig egyszerűen csak arról van szó, hogy a jó minőségű, magyar termékeinkkel vissza akarjuk kapni a saját piacunkat. Ahogy Koppány annak idején a nyugatnak akart hátat fordítani, úgy mi a nagy multinacionális láncoknak intünk búcsút.

    Pintér Balázs
    Forrás: Magyar Hírlap”
  • 99. Dema 2010. január 27. 11:48
    „Azért ez sem semmi! A Magyar állatvédők ..... a Német, meg az Osztrák, meg a Francia parasztokat. Ugyan is, azok szokták feltüzelni ezeket a ... Magyar állatvédőket a Magyar termelők elle. Saját önös érdekből. !!! Ezek meg barmokat vigyük a vágóhídra elet beveszik. ÉS LÁSS CSODÁT megint lett a Francia parasztnak bevétele a libamájból, és stb. Szerintem a törvények betartásával megoldott itthon a korrekt állattartás.
    Különben meg egyenek ők olyan disznóhúst ami nem kiherélt diszóból van.”
  • 98. 140 2010. január 26. 12:22
    „Én csak saját részünkre tartok állatot (malacot is), hagyományos módon.
    De más ám az un. nagyüzemi tartás. Ott aztán tényleg össze vannak zsúfolódva az állatok, én se szeretem még nézni se. (de ugyanez elmondható a csirkéről, nyúlról, stb.)
    Régebben valamivel jobb volt a helyzet, de amióta ilyen drasztikusan csökken az állatok felvásárlási ára, azóta egyre romlik. Mert a termelő hol tud spórolni? Ha minél kevesebb épületben kell világítani, melegíteni, vizet szolgáltatni, stb. Ez is egy módja a költségcsökkentésnek.
    Tessék ezen elgondolkodni.”
  • 97. csiperke73 2010. január 26. 11:36
    „Sok szutyok állatvédő, ezeknek nincsen mumkahelyük hogy ráérnek minden szarságon rágódni?”
  • 96. CID 2010. január 25. 19:46
    „95. hozzászólás Juhi 2010.01.25. 19:27

    És miért nem vágtad pofán, abszolúte jogosan ? Mostanság van állatvédelmi törvény. Az általad leírtakat, nyugodtan követheti feljelentés, az olyan agyatlan barmok, nem érdemlik meg a fizetést <moderálva>
    De azért ne essünk át a paci másik felére. Azért vágják le a malacok farkát, mert ha nem teszik, lerágja a másik disznó. Azért herélik a kanokat, mert egy kandisznónak, szinte élvezhetetlen a húsa.
    Faroklevágás, egy nyissz, a malac fél óra múlva nem is emlékszik a dologra. Herélést nem ismerem, de nyilván fáj, de ha beledöglene, és kínok kínját élné át több napon át, valószínű máshogy csinálnák. Nyilván nem állatvédelemből, hanem az értékmegőrzés miatt.”
  • 95. CID 2010. január 25. 19:38
    „94. hozzászólás dsmaan 2010.01.25. 18:47

    Te mikor kapáltál ? Egyszerűbb a vegyszer, meg a román vendégmunkás, kis pici zöld könyvel :) Ha majd lesz időnk sajnáljuk a mezőgazdasági vállalkozókat.

    "A táplálkozási lánc tetején állva" ezt kitől hallottad ? :)”
  • 94. Juhi 2010. január 25. 19:27
    „Az igen tisztelt állatvédők, ezek után csak olyan sertés húst egyenek, amelyek nem lettek kiherélve. Könyörögni fognak, hogy heréljék ki őket. Amúgy én is elítélem az állatkínzást. Külsős céggel volt szerencsém a Picknél dolgozni. Én szóltam rá a hajtóra, hogy nem kell azt a disznót rúgni vágni. <moderálva>”
  • 93. dsmaan 2010. január 25. 18:47
    „Már megint az a szemét állatvédők! <moderálva> Próbáljanak megélni a mezőgazdaságból,megnézném, hogy sikerül nekik.Nagy a pofája mindnek mert vegetáriánusok,lehet próbálkozni Kapálni, meg sok más fizikai munkát végezni sárgarépán meg almán,nem adnék neki 1-2 órát elpatkolna mind ,nem lehet hús nélkül élni nem értik meg? A táplálkozási lánc tetején állva had állítsam már elő az elemorzsiámat úgy ahogyan én akarom!Farkat pedig, mindenhol kellene kurtítani,mert én láttam már kanibalizmusban szenvedő disznókat és ki húzták egymás belét miért ne előznénk meg az ilyet a farok kurtítással?!LE AZ ÁLLATVÉDŐKKEL!!!!”
  • 92. őrgróf 2010. január 25. 18:01
    „flexi, miért nem vagy még Kínában? Miért eszed ezeket a "szar magyar" árúkat? Ha meg kóser-húsra vágysz, mehetsz keletre, csak vigyázz, nehogy valamelyik arab államba tévedj...Hogy van pofád magyar fórumon, többnyire magyar emberek előtt ilyeneket írni?”
  • 91. őrgróf 2010. január 25. 17:46
    „moderálva off”
  • 90. maz 2010. január 25. 14:47
    „tegyetek tonkre eszt is aztan majd nem lesz mit ennetek de ne panaszkodjatok hogy szarban az orszag legalabb a disznok jol elnek majd”
  • 89. Fuleee 2010. január 25. 07:53
    „Lehet babusgatni a sertéseket (játék, nagyobb karám, érzéstelenítés), de akkor fizessétek is meg ennek a többletköltségét! Akkor kerüljön duplájába a hús és minden ami abból készül. Jah! Hogy az úgy már nem jó, kedves állatvédők?! Megint csak egy gusztustalan és értelmetlen hadjárat indul, ami ismét kárt okozhat a magyar mezőgazdaságnap és feldolgozóiparnak!

    Állatbarát vagyok, de nehogy sajnáljuk már a disznót levágni, ami azért lett létrehozva, hogy megegyük.”
  • 88. CID 2010. január 24. 21:05
    „83. hozzászólás flexsnake 2010.01.24. 15:48
    Tök mindegy, hol készült a videó, ez elfogathatatlan ! Ha te ezt helyesled, vagy neadj isten elfogadod <moderálva>”
  • 87. CID 2010. január 24. 20:57
    „szilvi650219 : ez nem az állatvédőkön múlik, hanem azon, hogy egy felelőtlen állattartó vagy. Egyrészt nem ivartalanítod az állatokat, másrészt nem vigyázol rájuk amikor ivarzanak. Szóval inkább fogd be a szádat. Az ilyeneket le kellene csukni..............”
  • 86. CID 2010. január 24. 20:49
    „GöreGábor : Ez nem kellett volna, és nem ajánlom senkinek........................................”
  • 85. szilvi650219 2010. január 24. 17:56
    „Arra gondoltam, hogyha azok az állatvédők olyan pipec állatvédők, akkor meg kéne nekik is próbálni az állattartást.Én sokféle állatot tartok, szeretem is őket.Ezért néha olyan beavatkozásra is szükség van, ami nem igazán kedvemre való, de az ő érdekükben meg kell tennem.Ha annyira okosok, akkor miért nem érik el azt nagyjainknál, hogy a kedvelt cicust vagy kutyust a gazdi ingyen ivartalanitsa????Nekem ez már elég lenne, mert akkor évente 2-szer nem kéne elővennem az ásót, bármennyire nem kedvelem a dolgot.”
  • 84. olmosnyomdasz 2010. január 24. 17:51
    „Én nem vagyok egy hozzáértő, nehány malackát ugyan fölneveltem, és annak rendje módja szerint el is fogyasztottam, de szakértelem híján, javaslom az állatvédőknek, hogy ne kóstolják meg egy heréletlen kan húsát, mert igen fognak csodálkozni! Az érzéstelenítésről meg csak annyit, hogy ha a felcser jól fogja a malacot, az orvos meg érti a dolgát, hat (6) másodperc alatt kész a művelet. Már a sebet fertőtlenítő hintőpor is rajta van. Egy szemfenék vizsgálat jóval tovább tart, és nem érzéstelenítik. Ezek a naplopó állatvédők meg próbáljanak meg megélni munkából! Érzéstelenítés nélkül halnak éhen!”
  • 83. Pinaman 2010. január 24. 16:20
    „Nem tom mirol szol a cikk de a magyar hustermeknek parja nincs!
    Szerintem thai masszast kene adni a disznyoknak mielott leolik oket”
  • 82. flexsnake 2010. január 24. 15:48
    „82. gondoltam szólok hogy a videó nem tölt be mert direktlinkeled.
    A petáról egyébként is elég bajos linkelgetni. Ők a kirívó állatkínzásokat regisztrálják, nem a húsiparral foglalkoznak, egyébként a cikkben sem ők az illetékesek.
    Kínában élve nyúzzák meg a kígyókat. Nem más országhoz kell hasonlítani, itt ez itthon nem engedjető, ha meg nem tetszik akkor el kell költözni. Szeretettel vár kína.”
  • 81. GöreGábor 2010. január 24. 14:32
    „moderálva”
100 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Választás április 11-én - megyei képviselők a kampányról

Április 11-én lesz az országgyűlési választás első fordulója. A kampányról a legnagyobb pártok egy-egy megyei képviselőjelöltjét kérdeztük. Tovább olvasom